Kurd nyelv
A kurd nyelv az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek északnyugati csoportjába tartozik. Becslések szerint kb. 40 millió ember beszéli, akik elsősorban Törökországban, Szíriában, Irakban és Iránban laknak. Törökországban latin betűkkel, a másik három országban arab betűkkel írják. Az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan flektáló nyelv.
Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd:kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.
2013-ban a Jezidik Szellemi Tanácsa Grúziában úgy döntött, hogy újjáéleszti a sajátos jezidi írást, leginkább a kurmanci nyelvjárásban használják.
Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk) városától északra és Északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik.
Szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat.
A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő.
A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan.
A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak.
Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.
Két nagyobb nyelvjárásuk a kurmanci (ejtsd:kurmandzsi) és a szoráni. A kurd nyelvet tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban, Szíriában és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.
2013-ban a Jezidik Szellemi Tanácsa Grúziában úgy döntött, hogy újjáéleszti a sajátos jezidi írást, leginkább a kurmanci nyelvjárásban használják.
Törökországban, Szíriában, Irakban (Dohuk) városától északra és Északnyugat-Iránban a kurmanci dialektus a legelterjedtebb. Kb. 20-25 millióan beszélik.
Szoráni dialektust leginkább Nyugat-Iránban és Iraki Kurdisztánban értik meg. Kb. 6-7 millióra teszik a számukat.
A dél-kurd nyelv a kurmanci és a szoráni dialektus keveréke. Ide tartozik pl. a laki nyelv is. A Zagrosz-hegység vidékén élők beszélik. Számuk körülbelül 3 millió fő.
A zazaki nyelvet Kelet-Törökországban beszélik kb. 2-3 millióan.
A goráni dialektust Iraki Kurdisztánban és Iránban használják. Kb. 1 millióan vannak.
Ezen kívül még rengeteg dialektus van, de ezek a főbb nyelvjárások.
Ország
-
Irán
Irán regionális és középhatalom, geopolitikailag stratégiai elhelyezkedéssel az ázsiai kontinensen, ahol a legfőbb irányítás egy autokratikus „legfelsőbb vezető” kezében van. Az ország a síita iszlám központja a Közel-Keleten, ellensúlyozva a régión belül régóta fennálló arab szunnita hegemóniát. A közel-keleti ügyek egyik legnagyobb szereplőjének számít; a kormánya közvetlenül vagy közvetve részt vesz a mai közel-keleti konfliktusok többségében. Gyakran tartják Izrael legnagyobb ellenfelének. -
Mezopotámia
Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. -
Szíria
A tágabban értelmezett, döntően mindig is sémi lakosságú szíriai térség – melybe Fönícia és Palesztina területe is beletartozik – hosszú története során szemtanúja volt az ember letelepülésének, majd pozíciója révén fontos kereskedelmi utak kereszteződése, illetve kultúrák és birodalmak ütközőpontja volt az egész ókorban és a középkorban is. Történelmének viszonylag nyugalmas időszakát az Oszmán Birodalomban eltöltött mintegy 400 év jelentette 1517-től 1918-ig, de a 20. században, a Közel-Kelet folytonos válságában ismét meghatározó jelentőségű színtérré, az 1946-ban függetlenedő szíriai arab állam pedig főszereplővé vált. -
Törökország
Törökország kultúrája az ország különleges, európai-ázsiai fekvésének és történelmének köszönhetően igen változatos, ötvözi a keleti és a nyugati tradíciókat. Földrajzi fekvésének köszönhetően az ország mind politikailag, mind gazdaságilag fontos stratégiai pontnak számít.