Szentgotthárd (Szentgotthárdi Járás)
Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon. Vas vármegyében található, a Szentgotthárdi járás központja, 1983-ban kapott városi rangot.
Közvetlenül az osztrák határ mentén, a szlovén határ közelében a vármegye délnyugati csücskében, a Rába és a Lapincs összefolyásánál fekszik, Fölöstömtől (Fürstenfeld) 23 kilométerre keletre. Az Alpok keleti nyúlványainak közelsége miatt a klímája szubalpin jellegű. A schengeni egyezményhez történt csatlakozásig közúti határállomás és vasúti határátkelő. Jelenleg Szentgotthárd a magyarországi szlovén nemzetiség központja. A városban Szlovénia konzulátust működtet.
A három nemzet kultúráját, hagyományait és lakóit egyesítő település a magyar–osztrák–szlovén hármashatár közelében helyezkedik el. A várost délről az Őrségi Nemzeti Park határolja. A kommunista „vasfüggöny” évtizedeken keresztül elzárta a várost és a térséget az ide látogatni kívánók elől, de ez az elzártság pozitív hozadékkal is járt, amennyiben segített érintetlenül megőrizni a természet szépségeit.
A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők, a csak itt látható, jellegzetes szórványtelepülések egyre több vendéget vonzanak a városba és környékére.
Közvetlenül a város mellett halad el a 8-as főút; áthalad a város központján a 7454-es út, itt ér véget utóbbiba délről beletorkollva a 7458-as, és itt indul, a 7454-esből Rábafüzes felé kiágazva a 7459-es út. A 7454-es máriaújfalui szakaszába betorkollva ér véget a 7455-ös út; utóbbiból Orfalu és Apátistvánfalva felé vezetnek a 7456-os és 7457-es utak.
Vasúton a város a 21-es vonalon közelíthető meg, amely a Szombathely–Graz irányú kapcsolatot biztosítja; az itteni vasútállomás az ország legnyugatibb vasúti állomása. A legközelebbi nemzetközi repülőtér Graz-ban található.
Fényes Elek így ír a fekvéséről:
Közvetlenül az osztrák határ mentén, a szlovén határ közelében a vármegye délnyugati csücskében, a Rába és a Lapincs összefolyásánál fekszik, Fölöstömtől (Fürstenfeld) 23 kilométerre keletre. Az Alpok keleti nyúlványainak közelsége miatt a klímája szubalpin jellegű. A schengeni egyezményhez történt csatlakozásig közúti határállomás és vasúti határátkelő. Jelenleg Szentgotthárd a magyarországi szlovén nemzetiség központja. A városban Szlovénia konzulátust működtet.
A három nemzet kultúráját, hagyományait és lakóit egyesítő település a magyar–osztrák–szlovén hármashatár közelében helyezkedik el. A várost délről az Őrségi Nemzeti Park határolja. A kommunista „vasfüggöny” évtizedeken keresztül elzárta a várost és a térséget az ide látogatni kívánók elől, de ez az elzártság pozitív hozadékkal is járt, amennyiben segített érintetlenül megőrizni a természet szépségeit.
A Rába völgye, a Hársas-tó, a Vendvidék, az őrségi erdők, a csak itt látható, jellegzetes szórványtelepülések egyre több vendéget vonzanak a városba és környékére.
Közvetlenül a város mellett halad el a 8-as főút; áthalad a város központján a 7454-es út, itt ér véget utóbbiba délről beletorkollva a 7458-as, és itt indul, a 7454-esből Rábafüzes felé kiágazva a 7459-es út. A 7454-es máriaújfalui szakaszába betorkollva ér véget a 7455-ös út; utóbbiból Orfalu és Apátistvánfalva felé vezetnek a 7456-os és 7457-es utak.
Vasúton a város a 21-es vonalon közelíthető meg, amely a Szombathely–Graz irányú kapcsolatot biztosítja; az itteni vasútállomás az ország legnyugatibb vasúti állomása. A legközelebbi nemzetközi repülőtér Graz-ban található.
Fényes Elek így ír a fekvéséről:
Térkép - Szentgotthárd (Szentgotthárdi Járás)
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |