Valuta - Magyar forint

A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF) 1946. augusztus 1. óta Magyarország hivatalos fizetőeszköze, valutája. 2008. február 26-a óta a forint szabadon lebeg rugalmas árfolyamrendszerben.

A forint a középkori Magyar Királyságban és az Osztrák–Magyar Monarchiában is ismert pénznem volt, illetve a történelem során más országokban is használták. (Erről részletesebben lásd a forint és Osztrák–magyar forint szócikkeket!)

A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945–46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett a mai forintot. Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1 Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13 210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet és a 9000/1946. Értékét az 1927-es pengőhöz viszonyítva állapították meg: 1 pengő= 3,4 forint. A forint váltópénze a fillér (jele: f) lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban.

A Magyar Nemzeti Banknak a nyilas kormányzat által elhurcolt aranykészletét, 28,8 tonna aranyat és egyéb értéket 1946. augusztus 6-án szállította vissza az amerikai hadsereg. Ez akkori árfolyamon 374 millió forintnak, illetve 32 millió amerikai dollárnak felelt meg (2663 darab aranyrúd, egy tonna aranypénz és aranygranulátum).

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz. Kivonásának időpontja egyelőre még bizonytalan. A legutóbbi közlés szerint leghamarabb 2018 és 2020 között vonhatják ki a forgalomból. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozást követően kezdetét veszi a nemzeti bankjegyek és érmék euróra történő cseréje, és a nemzeti devizanemekben vezetett számlák eurószámlákra történő átszámítása kötelezővé válik. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője 2015 januárjában kijelentette, hogy az országnak nem szabad bevezetnie az európai valutát.

2014 decemberében a magyar sajtó arról cikkezett, hogy a tervek szerint 3 éven belül kivonták volna az ötforintos érmét, az 500 forintos bankjegyet pedig érme váltotta volna fel. A Magyar Nemzeti Bank még aznap cáfolta ezeket az információkat.

A forint értékének és a lakosság fizetőképességének becsléséhez felhasználható az arany ára:

* 1946-ban 13,21 Ft/g

* 2010-ben 9360 Ft/g

(Lásd: vásárlóerő-paritás)

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén, amely 1989 óta független parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Területe 93 030 négyzetkilométer, népessége pedig közel tízmillió fő, így az Európai Unió közepes méretű és közepes népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít.

Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányok működése folytán Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevízió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán.