Suffolk
Suffolk (kiejtése ˈsʌfək) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a Kelet-Anglia régióban. Északon Norfolk, nyugaton Cambridgeshire, délen Essex megyékkel határos. Keleten az Északi-tenger határolja. Közigazgatási székhelye Ipswich. További nagyobb városai Lowestoft, Bury St Edmunds, Newmarket és Felixstowe, Európa egyik legnagyobb konténerkikötője.
Suffolk elnevezése az angolok germán törzsétől ered, akik az ötödik században települtek be a régióba, amelyet kettéosztottak "északi népre" (north folk, Norfolk) és "déli népre" (south folk, Suffolk). Suffolk az angolszász Kelet-Angliai Királyság része volt, amely aztán beleolvadt Merciába, majd Wessexbe. A megye keleti részén található Sutton Hoo temetője, Anglia egyik legfontosabb angolszász régészeti lelőhelye. Többek között egy teljes hajósírt is sikerült kiásni, melyben fegyvereket, sisakokat, ékszereket és hangszereket találtak. Jelentős bronzkori és római kori temetőket és kincsleleteket ástak ki Mildenhallban, West Row-ban, Eriswellben és Lakenheathben is.
A megye sokat szenvedett a vikingek rajtaütéseitől és 878 után meg is hódították, a Danelaw része lett.
A középkorban Suffolk Anglia legnépesebb grófságai közé tartozott, nagyrészt a kontinens közelsége miatt. Halászai az Északi-tengeren jártak tőkehal, hering és makréla után. A 14–17. században fellendült a textilipar, itt volt az ország iparának egyik centruma. A későbbi évszázadokban különleges textilfélékre is specializálódtak, gyártottak vitorlavásznat, kókuszrost- és lószőrtextileket és selymet is. A 19. század elején Lowestoftban porcelánüzem létesült.
Suffolk területét sokáig négy bíróság között osztották fel, a 19. században ez kettőre csökkent és 1888-ban formálisan is kettéosztották a megyét Kelet- és Nyugat-Suffolkra. A különállás 1972-ben szűnt meg, amikor a két részből és Ipswich megyei jogú városból (county borough) létrehozták a mai Suffolk megyét; ezzel egyidejűleg némi határmódosításra is sor került, Norfolk és Cambridgeshire kisebb suffolki területekre tett szert, míg az Essexből Colchestert sorolták volna át Suffolkba (utóbbit végül nem szavazták meg).
Suffolk elnevezése az angolok germán törzsétől ered, akik az ötödik században települtek be a régióba, amelyet kettéosztottak "északi népre" (north folk, Norfolk) és "déli népre" (south folk, Suffolk). Suffolk az angolszász Kelet-Angliai Királyság része volt, amely aztán beleolvadt Merciába, majd Wessexbe. A megye keleti részén található Sutton Hoo temetője, Anglia egyik legfontosabb angolszász régészeti lelőhelye. Többek között egy teljes hajósírt is sikerült kiásni, melyben fegyvereket, sisakokat, ékszereket és hangszereket találtak. Jelentős bronzkori és római kori temetőket és kincsleleteket ástak ki Mildenhallban, West Row-ban, Eriswellben és Lakenheathben is.
A megye sokat szenvedett a vikingek rajtaütéseitől és 878 után meg is hódították, a Danelaw része lett.
A középkorban Suffolk Anglia legnépesebb grófságai közé tartozott, nagyrészt a kontinens közelsége miatt. Halászai az Északi-tengeren jártak tőkehal, hering és makréla után. A 14–17. században fellendült a textilipar, itt volt az ország iparának egyik centruma. A későbbi évszázadokban különleges textilfélékre is specializálódtak, gyártottak vitorlavásznat, kókuszrost- és lószőrtextileket és selymet is. A 19. század elején Lowestoftban porcelánüzem létesült.
Suffolk területét sokáig négy bíróság között osztották fel, a 19. században ez kettőre csökkent és 1888-ban formálisan is kettéosztották a megyét Kelet- és Nyugat-Suffolkra. A különállás 1972-ben szűnt meg, amikor a két részből és Ipswich megyei jogú városból (county borough) létrehozták a mai Suffolk megyét; ezzel egyidejűleg némi határmódosításra is sor került, Norfolk és Cambridgeshire kisebb suffolki területekre tett szert, míg az Essexből Colchestert sorolták volna át Suffolkba (utóbbit végül nem szavazták meg).
Térkép - Suffolk
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
 |
 |
| Az Egyesült Királyság zászlaja | |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EN | Angol nyelv (English language) |
| GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
| CY | Walesi nyelv (Welsh language) |