Zambia
Zambia dél-afrikai állam. Az ország neve a Zambézi folyótól származik, régebbi neve Észak-Rhodesia volt.
Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek
A Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe, szigetcsoport az Atlanti-óceánon, a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között. A területnek 1985 óta van külön irányítása, előtte a falkland-szigeteki gyarmatok részeként kormányozták. A felségterülethez Déli-Georgia szigete (a legnagyobb sziget a térségben), valamint egy csoport kisebb sziget tartozik, amelyeket összefoglaló nevükön Déli-Sandwich szigeteknek hívnak. A szigeteknek nincs őslakosságuk, a lakosság gyakorlatilag a Bird-szigeti kutatóállomások legénységéből, tudósokból, a grytvikeni múzeum alkalmazottjaiból és a brit kormány tisztviselőjéből tevődik össze.
Déli-Georgia 1775 óta, a Déli-Sandwich szigetek pedig 1908 óta tartoznak brit fennhatóság alá. Déli-Georgia irányításának kiépítése 1843-ban kezdődött, az állandó helyi közigazgatás és a rendőrbíró 1909 óta szabályoz mindennemű gazdasági, tudományos és egyéb tevékenységet a térségben.
Bahrein
Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság ) kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.
Neve arab eredetű, „két tenger”-t jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).
Banglades
Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos.
A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa, amelyet további gyors népességnövekedés és katasztrófák sorozata sújt.
Brit Indiai-óceáni Terület
Brit Indiai-óceáni Terület (angolul British Indian Ocean Territory) – brit tengerentúli terület. Afrika és Indonézia között, az Indiai-óceánban található. Legnagyobb szigete Diego Garcia, ahol közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpont található.
A területen 60 nagyobb-kisebb lakatlan sziget és 6 atoll van. A szigetek területe 60 km². Legmagasabb pontja 15 m.
Brunei
A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei, malájul: Negara Brunei Darussalam (jelentése: A Béke Lakhelye), ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-kínai-tengeren húzódnak.
A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.
Dél-Korea
A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2017-ben 9,7 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós nagyváros található az országban.
Egyesült Arab Emírségek
Az Egyesült Arab Emírségek (vagy Egyesült Arab Emirátusok, gyakran csak Arab Emírségek, rövidítve magyarul EAE, angolul UAE) olajban gazdag monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félsziget délkeleti részén, a Perzsa-öböl délnyugati partján. Ománnal, Szaúd-Arábiával és Katarral határos. Az ország egy szövetségi állam, vagyis föderáció, amely hét emírségből áll. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon, akik közül választással kerül a szövetségi állam élére az államfő és a miniszterelnök.
Területének legnagyobb része a szaúdi sivatag folytatása. Két jelentősebb oázis található benne: Líva és az el-Buraimi. Az Ománi-öböl partján magasodó hegység - magassága miatt - valamivel hűvösebb és csapadékosabb, mint az alföld. Legmagasabb pont: Dzsabal Jibir, 1527 m.
Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Szigetállam: 7641 szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.
Az európaiak számára Ferdinánd Magellán, spanyol szolgálatban álló portugál felfedező fedezte fel 1521-ben, majd a gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot. A spanyol–amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.
Hongkong
Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik. Hongkongot a Dél-kínai-tenger határolja.
Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe, lakóinak 93,6 százaléka kínai nemzetiségű, akiknek nagy része a szomszédos tartományból származik.
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország a tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.
A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött.
Indonézia
Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Fővárosa Jakarta (ejtsd: dzsakarta). A világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többségű ország. Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére.
Az 1998-as gazdasági válság és a rúpia megrendülése miatt kitört zavargások eredményeként az 1967 óta kormányzó Suharto elnök lemondásra kényszerült, és az ország a demokratizálódás útjára lépett.
Izrael
Izrael ( Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam ( Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.
Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júdea és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.
Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.
Kambodzsa
Kambodzsa egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb ország a Thai-öböl (vagy Sziámi-öböl) partján. Az ország neve egy mimózaféle fa indonéz nevéből keletkezett.
A volt francia gyarmat 1953-ban nyerte el függetlenségét. A vietnami háború alatti (amerikai, dél-vietnami) megszállását húsz évig tartó polgárháborús időszak követte.
Karácsony-sziget
Az Ausztráliához tartozó Karácsony-sziget az Indiai-óceánban fekszik, 350 km-re délre Jávától.
Kuvait
A város a Kuvaitváros szócikkben található.''
Kuvait monarchia a Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Az olajban gazdag országot az emír irányítja a koronaherceg és a miniszterelnök segítségével alkotmányos módon.
Kókusz
Az Ausztráliához tartozó Kókusz (Keeling)-szigetek két atollt és 27 korall-szigetet foglalnak magukba. A szigetek az Indiai-óceánban, Ausztrália és Srí Lanka között félúton találhatóak, Jakartától 1000 km-re fekszenek. Kókuszdió a legnagyobb kivitel, és jelentős az idegenforgalom is. Az atoll földrajzi középpontja:
1609-ben William Keeling kapitány volt az első európai, aki látta a szigeteket. A szigetek lakatlanok maradtak a 19. századig, amikor a Clunies-Ross család birtoka lett. A kókuszpálma-ültetvények művelésére rabszolgákat hoztak Indonéziából, Fokföldről és Kelet-Ázsiából.
Laosz
Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában. Északnyugatról Mianmar és Kína, keletről Vietnám, délről Kambodzsa, nyugatról pedig Thaiföld határolja.
Az ország hosszú függetlenséggel és megszállásokkal egyaránt tarkított történelme után 1949-ben vált teljesen függetlenné. A francia gyarmati uralom után húszévnyi polgárháború következett, majd a kommunisták vették át a hatalmat.
Libanon
Libanon, hivatalos nevén: Libanoni Köztársaság (arabul: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.
Malajzia
Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten. Népessége körülbelül 30 millió fő volt 2014-ben. Fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya. A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott.
A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll: A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, ÉNy-on körbezárja a független Brunei állam területét.
Maldív-szigetek
A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.
A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.
Nepál
Nepál (dévanágari: नेपाल) független dél-ázsiai állam. India és Kína közé ékelve, a Himalája területén fekszik. Magyarországnál másfélszer nagyobb, tengerparttal nem rendelkezik. Ázsia egyik legkevésbé fejlett országa.
1768 óta tartó függetlenségét több-kevesebb külső segítséggel sikerült megőriznie.
Omán
Az Ománi Szultanátus, röviden Omán Magyarországnál háromszor nagyobb ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos. Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádi muszlim többségű a lakossága. Jelenlegi uralkodója Kábúsz szultán.
Pakisztán
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.
Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon, és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.
Srí Lanka
Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) egy könnycsepp alakú szigeten fekvő állam.
Az Indiai-óceán északi részén, India partjaitól délre található, az Egyenlítőtől 6–9,5 fokra északra.
Szingapúr
Szingapúr független ország, törpe városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és पुर, pura, azaz város szavakból kapta.
1965-ös függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Nemzetközi felmérések szerint ez a városállam az egyik legkevésbé korrupt a világon.
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Muszlim arab állam jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel.
A tágabban értelmezett, döntően mindig is sémi lakosságú szíriai térség – melybe Fönícia és Palesztina területe is beletartozik – hosszú története során szemtanúja volt az ember letelepülésének, majd pozíciója révén fontos kereskedelmi utak kereszteződése, illetve kultúrák és birodalmak ütközőpontja volt az egész ókorban és a középkorban is. Történelmének viszonylag nyugalmas időszakát az Oszmán Birodalomban eltöltött mintegy 400 év jelentette 1517-től 1918-ig, de a 20. században, a Közel-Kelet folytonos válságában ismét meghatározó jelentőségű színtérré, az 1946-ban függetlenedő szíriai arab állam pedig főszereplővé vált.
Thaiföld
Thaiföld független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, Indokínában. Keletről Laosz és Kambodzsa, délről Malajzia és a Thai (Sziámi)-öböl, nyugatról az Andamán-tenger és Mianmar határolja. 1939. június 24-ig az ország hivatalos neve Sziám (thai: สยาม) volt. 1945-ben ugyan visszakapta eredeti nevét, de 1949. május 11-től újra Thaiföld a hivatalos elnevezése. A thai (ไทย) népnevet gyakran rokonítják az azonos kiejtésű ’szabad’ (ไท) szóval, de a tágabb taj népcsoport nevével is összefügghet.
Thaiföld a világ egyik első számú turisztikai célpontja, hírnevét elsősorban gazdag kultúrájának és a mai napig élő évezredes hagyományainak köszönheti.
Vietnam
A Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) délkelet-ázsiai ország. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnámi-öböl határolja.
Vietnám tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak.
Ciprusi Köztársaság
Ciprus ( [Kíprosz], ) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság ( [Kipriakí Dimokratía]; ) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.
Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság , egy észak-európai skandináv ország. Az ország délen Németországgal, míg tengeri határokon keresztül északon Norvégiával, keleten pedig Svédországgal határos. A Dán Királyság magába foglalja az Atlanti-óceánon található két autonóm területet, Grönlandot és a Feröer-szigeteket. Dánia területe négyzetkilométer, amivel a világ 133. és az Európai Unió 22. legnagyobb országa. Népessége a 2018-as becslések alapján fő volt. Dánia a Jylland félszigeten, valamint több mint 400 kisebb-nagyobb szigeten (melyek közülük csak 76 lakott) fekszik a Balti- és az Északi-tengeren. A szigeteket szántóföldek, homokos tengerpartok, alacsony magasság és mérsékelt éghajlat jellemzi.
Dánia a világ egyik legrégebbi királyságaként, 1849. június 5-e óta számít alkotmányos monarchiának és parlamentáris demokráciának, felváltva ezzel az abszolút monarchia rendszerét. Jelenlegi uralkodója és államfője II. Margit királynő. A kormány és a nemzeti parlament, azaz a Folketing ülésezik az ország fővárosában és egyben legnagyobb városában, Koppenhágában, ami egyben a legfontosabb kereskedelmi központja Dániának. Az ország 1973 óta tagja az Európai Uniónak, valamint tagja többek között a NATO-nak, az Északi Tanácsnak, az OECD-nek, az EBESZ-nek és az ENSZ-nek, továbbá része a szabad átjárást biztosító schengeni övezetnek is.
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országa Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Gibraltár
Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.
A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
Guernsey
Guernsey ([]) a Guernsey Bailiffség része, a második legnagyobb Csatorna-sziget.
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα [Eláda] vagy Ἑλλάς [Elász] ; ógörögösen Ἑλλάς [hellás], újgörög kiejtéssel [e’las]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία [Elinikí Dimokratía] ) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.
Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.
Izland
Izland, izlandiul: Ísland, szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán.
Jersey
Jersey (ejtsd: dzsörzi, IPA : ) a Jersey Bailiffség egyik szigete, a legnagyobb és legnépesebb Csatorna-sziget.
A sziget a La Manche-csatornában, az észak-franciaországi Cotentin-félsziget nyugati partjainál fekszik. Legmagasabb pontja: Les Plantos, 143 m. Jersey népszerűségét elsősorban napfényes strandjainak köszönheti.
Man
Man (manx nyelven Ellan Vannin) vagy Mann (Mannin) az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, viszont a brit koronafüggőségek közé tartozik. Az Európai Unió területének nem része, de vámterületének igen. Valaha önálló állam volt, a középkorban egy kelta királyság létezett a területén.
Őslakói kelták (gaelek) voltak. A 9. században norvég vikingek hódították meg a szigetet, és a szomszédos Hebridákkal és más kisebb szigetekkel közös birtokként uralták. A szigetek urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak. 1079-től Godred Crovan, a szigetek ura a Man sziget és a Hebridák királyaként önállósította magát („Man és a Szigetek királya”, latinul Rex Manniae et Insularum). Utódai a távoli norvég királyok névleges fennhatóságát elismerve, de továbbra is királyokként uralkodtak. 1164-től a királyság két külön királyságra vált szét, a sziget uralkodói ettől kezdve csak mint a Man sziget királyai kormányoztak.
Monaco
Monaco (monacóiul Munegu), hivatalos nevén Monacói Hercegség (Principauté de Monaco) egy önálló és független városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ legsűrűbben lakott országa. Monaco adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. 1292 óta a Grimaldi-ház uralkodik a hercegségben. A jelenlegi uralkodó II. Albert.
Málta
Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság; ) szigetország, törpeállam Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió tagállama. A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa, az EU legkisebb tagállama.
Málta a Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, Szicíliától 81 kilométerre délre. Területe 316 km². Csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott. Kisebb szigetei Kemmunet (Cominotto), Filfla, Il-Gżejjer ta' San Pawl (Szent Pál-sziget), Manoel Island (Manoel-sziget) és az Il-Ġebla tal-Ġeneral (Generális-szikla, Fungus Rock). Legmagasabb pontja a Malta-szigeti Ta' Dmejrek, magassága 253 méter.
Ír-sziget
Az Ír-sziget (angolul Ireland, írül Éire, ulsteri skót nyelven Airlann) a Brit-szigetek része, Európa harmadik legnagyobb szigete. Az európai kontinenstől északnyugatra, a Brit-szigettől nyugatra fekszik.
Politikailag a sziget öthatodát elfoglaló független Ír Köztársaságra és az Egyesült Királysághoz tartozó, a sziget északkeleti részében fekvő Észak-Írországra osztható.
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran, ám pontatlanul: Egyesült Államok (angolul: United States of America, United States, USA), független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.
9,83 millió négyzetkilométeres területével és közel lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül a kiemelkedő, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 18 558 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a.
Amerikai Virgin-szigetek
Az Amerikai Virgin-szigetek egy szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Államok külbirtoka, fővárosa Charlotte Amalie. Földrajzilag a Virgin-szigetek része, a szigetcsoport a Szélcsendes-szigetekhez és a Kis-Antillákhoz tartozik.
Az Amerikai Virgin-szigetek négy fő és sok kisebb szigetből áll. A nagyobb szigetek: St. Thomas, St. John, St. Croix és a Water Island. A szigetek teljes szárazföldi területe 346,36 km². A 2010-es népszámláláskor 106 405 lakosa volt.
Anguilla
Anguilla sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Legnagyobb városa egyben a közigazgatási székhely is: The Valley.
Anguilla első telepesei indián törzsek voltak, akik Dél-Amerika felől vándoroltak be. Az európai felfedezés ideje bizonytalan, bizonyos források szerint 1493-ban Kolumbusz látta a szigetet, mások szerint a franciák fedezték fel 1564-ben vagy 1565-ben. Anguilla neve az angolna szóból származik, különböző újlatin nyelvekből eredhet (spanyol: anguila, francia: anguille, olasz: anguilla), valószínűleg a sziget angolnaszerű alakja nyomán.
Antigua és Barbuda
Antigua és Barbuda (angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Az államot három sziget alkotja. Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a három sziget közül és az egyetlen, amely nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.
Délre tőle Guadeloupe, délnyugatra Montserrat, nyugatra Saint Kitts és Nevis, északnyugatra pedig Saint-Barthélemy található.
Aruba
Aruba egy kb. 36 km hosszú és 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, összterülete kb. 180 km². A Kis-Antillák ún. ABC-szigeteinek része, 29 km-re északra a venezuelai Falcón államhoz tartozó Paraguaná félszigettől. Hollandia alkotmányos része, mint autonóm terület. Lakossága fő volt 2009-ben. A sziget éghajlata meglehetősen száraz, kevés helyen találni a karibi térségben megszokott buja trópusi növényzetet.
Ez a karib-tengeri korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget.) A sziget déli és nyugati részén lévő fehér homokos strandok, amelyek viszonylag jól védettek az óceáni áramlatoktól. Nagyrészt ezeket a strandokat látogatják a turisták. Az északi, és a keleti partok, amelyek nem rendelkeznek védelemmel, megrongálódtak és érintetlenek maradtak.
Bahama-szigetek
A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban. A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
A 690 korallszigetből és 2387 korallszirtből álló, 1300 km hosszan húzódó ország az Atlanti-óceán nyugati részén, Floridától délkeletre fekszik. A korallszigetek és szirtek átlagos területe 4 és fél négyzetkilométer.
Barbados
Barbados a Karib-térség egy szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja. Az ország neve a spanyol „szakállas férfi” kifejezésre vezethető vissza, és azzal is kapcsolatba hozzák, hogy az itt honos fügefák levelei szakállra emlékeztetnek. Nagy-Britanniától 1966-ban függetlenedett. Felszíne sík, éghajlata trópusi. Gazdaságát – a jelentős idegenforgalom mellett – a cukornádtermesztés, a cukor- és rumgyártás jellemzi.
Belize
Belize (ejtsd: belíz) egy kis ország Közép-Amerika keleti partján a Karib-tenger mellett. Határos országok északon Mexikó, nyugaton és délen Guatemala. Az ország politikai rendszere parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, II. Erzsébet brit királynőt tekintve legfelsőbb uralkodónak. A Belize nevet használják a Belize folyóra, Belize leghosszabb folyójára, valamint a volt fővárosra és Belize legnépesebb városára, Belizevárosra is.
Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, és Brit Honduras néven volt ismert 1973-ig. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.
Bermuda
Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.
Bermudát az európaiak az 1500-as évek elején fedezték fel, néhány forrás alapján valószínűleg 1503-ban. Egészen biztosan ismert volt 1511-ben, amikor Peter Martyr d'Angheira megjelentette Legatio Babylonica című művét. Abban az évben egy spanyol térkép is ábrázolja a szigetet. A sziget felfedezését Juan de Bermúdez spanyol felfedező nevéhez szokás kötni. A szigeteket spanyol és portugál hajók használták élelmiszer és ivóvíz készletük kiegészítésére, de a szellemekről és ördögökről szóló legendák, amit táplált egy rémületes madárhang (legvalószínűbben a bermudai viharmadáré), és a folyamatosan viharos, hajótöréssel fenyegető időjárás (a legtöbb korai látogató ezt tapasztalta), elvette a kedvet állandó település alapításától az Ördögszigeten.
Brit Virgin-szigetek
A Brit Virgin-szigetek (angolul British Virgin Islands, BVI) az Egyesült Királyság tengerentúli területe a Karib-térségben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet.
Costa Rica
Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre. Trópusi éghajlatú földjein jelentős a mezőgazdaság. Említésre méltó az ország kőolaj- és bauxitbányászata.
A Happy Planet Index szerint a világ legboldogabb országa.
Dominikai Közösség
Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Neve latinul vasárnapot jelent.
A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét.
Grenada
Grenada a Közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.
A szigetek vulkanikus eredetűek, ezért felszínük hegyvidék. Grenada szigetének legmagasabb hegye a Mount St. Catherine, 840 méter magasra emelkedik a tenger szintje fölé.
Grönland
Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik, bár Európától, illetve Izlandtól csak a Dánia-szoros nevű tengerszoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.
Jamaica
Jamaica a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó, 240 kilométer hosszú és 80 kilométer széles szigetország. A Karib-tengerben fekszik, a közép-amerikai szárazföldtől 680 kilométerre keletre, Kubától 150 kilométerre délre, a Hispaniolán lévő Haititől pedig 180 kilométerre nyugatra.
A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik, aminek jelentése „A források szigete”. Felfedezése után spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.
Kajmán-szigetek
A Kajmán-szigetek egy három szigetből álló szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Királyság tengerentúli területe.
A szigetcsoport a nevét egy őshonos gyíkfajtának köszönheti, melyet kezdetben egy krokodilfajtával azonosítottak.
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául ) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő ország. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb országa.
A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.
Karibi Hollandia
A Karibi Hollandia három egykori Holland Antillákbeli sziget elnevezése, melyek 2010. október 10-től Hollandia speciális községei, hivatalos néven köztestületei lettek. A három sziget a Karib-tengerben található, Bonaire Arubától és Curaçaoótól keletre a venezuelai partok mentén fekszik, míg Saba és Sint Eustatius Sint Maartentől délre, Saint Kitts és Nevistől északnyugatra helyezkedik el. Ismert nevük még a BES-szigetek is, melyeket a három sziget nevéből (Bonaire, Sint Eustatius, Saba) alakítottak ki. A szigetek jelenleg az Európai Unió tengerentúli országai és területei (OCT) besorolás alatt állnak, így az EU jogokat nem automatikusan alkalmazzák. Előre láthatólag 2015 folyamán átsorolják őket az EU legkülső régiói (OMR) közé (pl. Madeirához vagy a Kanári-szigetekhez hasonló státust kapnak).
A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én, amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül. Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így, lakossága fő lett.
Montserrat
Montserrat a Karib-tenger egyik szigete, az Egyesült Királyság 14 tengerentúli területének egyike. A szigetet a 20. század végétől kezdődően több természeti csapás is sújtotta jelentős károkat okozva annak gazdaságában és a sziget jelentős részének lezárására kényszerítve a hatóságokat.
A Kis-Antillák Szélcsendes-szigetek csoportjához tartozó sziget vulkáni kőzetekből áll. Legmagasabb pontja az aktív vulkáni English's Crater (930 méter, becsült érték).
Nicaragua
Nicaragua Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, a közép-amerikai kontinenshídon. Elnevezésében egy Nicarao nevű indián törzsfőnök emlékét őrzi. Az egykori spanyol gyarmat 1821-ben nyerte el függetlenségét. Területének nagy részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják. A szárazföldön északon Honduras, délen Costa Rica határolja. A Csendes-óceán partvidéke keskeny, a Karib-tengert övező pedig széles, mocsaras síkság. Az ország déli részén a Nicaragua-tó hatalmas vízfelülete terpeszkedik. Az ország gazdaságát az agrártermelés jellemzi. Leginkább cukornádat, kukoricát, kávét, gyapotot és banánt termesztenek. Ásványkincsei közül az arany és az ezüst említésre méltó.
Az ország középső része hegyvidék, része a Közép-Amerikán végighúzódó vulkanikus eredetű hegyláncnak. A parti síkság a Csendes-óceán partján keskenyebb, mint az Atlanti-óceán partján. A két partvidék jellege erősen különbözik.
Panama
Panama, hivatalos nevén Panamai Köztársaság (spanyolul República de Panamá), Közép-Amerika legdélibb állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa.
Puerto Rico
Puerto Rico a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagján található szigetország, az Amerikai Egyesült Államok társult állama.
Bővebben: Puerto Rico állatvilága
Saint Kitts és Nevis
Saint Christopher és Nevis Államszövetség (The Federation of Saint Christopher and Nevis) egy Karib-tengeri szigetállam. Az ENSZ, a Nemzetközösség, és az Amerikai Államok Szervezete tagja.
A kettős elnevezés magyarázata az, hogy a sziget korábbi neve San Cristobal (Szent Kristóf) volt, amelyet a 17. században ide települő brit lakosok átvettek Saint Christopher alakban. A Kit vagy Kitt a Christopher egyik becézett alakja volt. A "Saint Kitt's island" (kb. Szent Kristi szigete) név rövidült végül 'Saint Kitts'-re. Az állam alkotmányában és kormányzati honlapján is mindkét név szerepel.
Saint Lucia
Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el. Területe 620 km², lakosainak száma mintegy 160 000. A sziget két Nobel-díjast (Arthur Lewis és Derek Walcott) adott a világnak, ezzel a lakosságszámhoz viszonyítva a Feröer-szigetek után a második (független országok közt az első) helyen áll. Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik). 1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. A sziget egyben Frankofónia tagja is.
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.
Sint Maarten
Sint Maarten a Holland Királyság alkotmányos része, mint az egyik társult autonóm állam, a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010 januári becslés szerint 37 429 fő, fővárosa Philipsburg.
A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el.
Trinidad és Tobago
Trinidad és Tobago szigetein, valamint 21 kisebb szigeten elterülő ország Venezuela partjaitól 11 kilométerre fekszik. Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásuk, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el.
Turks- és Caicos-szigetek
A Turks- és Caicos-szigetek ( IPA : ) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.
Felfedezését Juan Ponce de León spanyol hajósnak tulajdonítják, aki 1512-ben járt a szigeteken. Mások azonban úgy vélik, hogy Kolumbusz Kristóf első útja során, 1492-ben ide is eljutott. A hosszú ideig tartó spanyol és francia rivalizálás után az első telepesek az angolok voltak, akik a Bahama-szigetekről költöztek át a lakatlan szigetekre 1678-ban. Eredetileg Jamaicához tartozott a terület, 1962 óta önálló brit külbirtok. 1959-ben önkormányzatot kapott, majd 1976-ban tovább szélesítették az autonómiát. Területének egy részét bérbe adták az amerikaiaknak, akik Nagy Turk szigetén rakétamegfigyelő, valamint haditengerészeti bázist tartanak fenn, a Dél Caicon-szigeten pedig az amerikai parti őrség egységei állomásoznak.
Amerikai Szamoa
Amerikai Szamoa, 5 vulkáni- és 2 korallszigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, félúton Hawaii és Új-Zéland között.
Ausztrália
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség független királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Területe alapján a világ hatodik legnagyobb országa. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor; északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu; délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Sydney. Az ország a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található.
Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai
Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó lakatlan szigetek, angolul: United States Minor Outlying Islands. Nem közigazgatási, hanem statisztikai egység.
A lakatlan szigetek listája:
Cook-szigetek
A Cook szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el, 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773-ban partra szállt. 1888-ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.
A Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el a 13 lakott és 2 lakatlan szigetből álló, földrajzilag két részre elkülönülő, 2 millió négyzetkilométernyi tengerfelületen elterülő szigetcsoport. Az Északi-Cook-szigeteket lapos korallszigetek alkotják, míg a Déli-Cook-szigetek közt található Rarotonga vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Te Manga, 652 méter.
Fidzsi-szigetek
A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság, Matanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.
A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.
Guam
Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.
A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).
Kelet-Timor
Kelet-Timor (hosszabb államnevén Kelet-timori Demokratikus Köztársaság ) kis délkelet-ázsiai ország. Az egykori portugál gyarmat 2002-ben szabadult fel az indonéz megszállás alól.
Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
Kiribati
Kiribati (teljes nevén: Kiribati Köztársaság ) az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati, vagyis Karácsony-sziget), félúton Hawaii és Ausztrália között.
A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. A Nagy-Britanniától való önállóság 1971-es, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati, ejtsd: nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.
Marshall-szigetek
A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.
Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.
Mikronéziai Szövetségi Államok
A Mikronéziai Szövetségi Államok az óceániai Mikronéziában a Karolina-szigetek nagyobbik keleti részét elfoglaló állam. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa”. Mikronézia négy szövetségi államból álló föderáció, felépítése hasonló, mint az Amerikai Egyesült Államoké.
Az állam a Karolina-szigetek nagyobbik részét, illetve az északi szélesség 5-10°-a és a keleti hosszúság 135-140°-a között szétszóródó szigeteket foglalja magában. A szigetek Hawaii-tól kb. 5000 km-re nyugatra, a Fülöp-szigetektől 3000 km-re keletre és Pápua-Új-Guineától 1500 km-re északra találhatók.
Nauru
Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Fővárosa hivatalosan nincs. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos atoll.
Éghajlata trópusi, sok csapadékkal, főként november és február között.
Niue
Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője II. Erzsébet brit királynő.
Niue szigete 2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben. Népessége túlnyomórészt polinéz.
Norfolk-sziget
A Norfolk-sziget Ausztrália külbirtoka Óceániában.
Óceánia egyik szigete Új-Kaledónia és Új-Zéland között, az előbbitől 785 km-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fennsíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m.). Norfolkot buja növényzet takarja; a sajátságos alakú Norfolk-szigeti fenyők (Araucaria heterophylla) pompás erdőket alkotnak.
Palau
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
A szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.
Pitcairn-szigetek
A Pitcairn-szigetek az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területe.
Új-Zéland és Panama között félúton, Polinézia keleti végén elhelyezkedő, a Csendes-óceán víztükre fölé magasodó, négy apró szigetből álló szigetcsoport.
Pápua Új-Guinea
Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby, ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a hétmilliónál valamivel nagyobb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokban. Az ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj él Pápua Új-Guinea belsejében.
Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. A maláj eredetű pepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.
Salamon-szigetek
Salamon-szigetek mint állam a Melanéziához tartozó, vulkáni eredetű Salamon-szigetek legtöbbjét és a Santa Cruz-szigeteket magában foglaló ország a Csendes-óceán déli részén. Bougainville és Buka földrajzi értelemben a Salamon-szigetekhez tartozik, politikailag azonban Pápua Új-Guineához.
1978 óta a Nemzetközösség része.
Szamoa
Szamoa, hivatalosan Szamoai Független Állam két nagy és nyolc kisebb szigeten terül el, a Csendes-óceán délnyugati részén. 1900-tól 1919-ig Német Szamoának, 1914-től 1997-ig Nyugat-Szamoának hívták.
Tokelau-szigetek
A Tokelau-szigetek Új-Zélandhoz tartozó három polinéziai atoll sziget elnevezése. Fő jövedelme az idegenforgalomból származik.
A „Tokelau” polinéz szó, jelentése „északi szél”. 1946 óta nevezik így a szigetet, előtte „Union Islands”-ként és „Union Group”-ként hivatkoztak rá.
Tonga
Tonga (tongaiul Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga) az óceániai Polinéziában, a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények. Összterülete 750 négyzetkilométer, 176 szigetet foglal magába, ebből 52 lakott. Lakossága 103 ezer fő.
Észak-dél irányban 800 kilométerre terjed ki, és Új-Zéland és Hawaii távolságának a harmadánál helyezkedik el. Északnyugaton a Fidzsi-szigetek, Wallis és Futuna, északkeleten Szamoa, keleten Niue, délnyugaton Kermadec (Új-Zéland), nyugaton pedig Új-Kaledónia és Vanuatu határolja.
Tuvalu
Kiribati és Tuvalu tárlója az Otago Museumban
Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.
Vanuatu
Vanuatu (régebbi nevén: Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.
Új-Zéland
Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 1500 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Területe Magyarország területének majdnem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általában – a maorik révén –, majd pedig az európai ember meghódított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodiverzitása alakult ki, igen sok endemikus, csak itt élő fajjal. Ezek közül a legismertebbek a különleges madárfajták. Az ország geológiailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvonalak mentén gyakoriak a földrengések és a vulkanikus kitörések.
A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.
Északi-Mariana-szigetek
Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország. Délről és nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeletről Brazília és Uruguay, keletről pedig az Atlanti-óceán határolja.
A Föld nyolcadik legnagyobb területű állama, közel végighúzódik a fél dél-amerikai kontinensen. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Buenos Aires. Hivatalos nyelve a spanyol. Argentína az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, MERCOSUR, Dél-amerikai Nemzetek Uniója, Kereskedelmi Világszervezet, G20.
Brazília
A Brazil Szövetségi Köztársaság (portugálul: República Federativa do Brasil) Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa.
Délen Uruguayjal, délnyugaton Argentínával, Paraguayjal és Bolíviával, nyugaton Peruval és Kolumbiával, északon Venezuelával, Guyanával, Suriname-mal és Francia Guyanával határos (vagyis kettő kivételével az összes dél-amerikai állammal). Fővárosa 1960-tól az újonnan épített Brazíliaváros (Brasília).
Falkland-szigetek
A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól. Két fő sziget alkotja, Kelet-Falkland és Nyugat-Falkland, 700 kisebb szigettel együtt. A Kelet-Falklandon lévő Stanley a főváros és a legnagyobb település. A szigetek az Egyesült Királyság saját kormányzású tengerentúli területe.
1982-ben a szigeteket Argentína megszállta, ennek következtében két hónapos háború zajlott Argentína és az Egyesült Királyság között. A háború az argentinok vereségével végződött. Azóta erős gazdasági növekedés állt be a halászatban és a turizmusban egyaránt. A szigetek lakói, akik főleg skót származásúak, brit állampolgároknak tartják magukat, és általában elfogadják a szuverenitás jelenlegi formáját.
Guyana
Guyana vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság Dél-Amerika egyik országa. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét. Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.
Aravak indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.
Suriname
Suriname (holland:, OH: „szurinám”), vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.
Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ezt esőerdők és ritkán lakott szavannák fedik. Északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság terül el. Az utóbbin él a lakosság zöme.
