Angol nyelv

Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv. Jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

A nyelv dialektusokra oszlik (jelentősebbek: angliai, amerikai, ausztráliai), és megvan az esélye, hogy a latin nyelvhez hasonlóan több nyelvre tagolódik. Azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet.

Ismeretes még az úgynevezett Pidgin English (pidzsin-angol) verzió is, amelyet a Karib-tenger környékén beszélnek, s amely egyfajta afrikanizált és erősen leegyszerűsített angol nyelvet jelent. Az ún. Basic English az angol nyelv mesterségesen 850 szóra csökkentett változata, amelyet az angol nyelvész, C. K. Ogden alkotott meg. Ennek használata meglehetős önfegyelmet kíván az angolul tudótól, mivel sok fogalmat körül kell írni, amelyre van angol szó. A Basic Englishhez hasonló, egyszerűsített angol nyelven írt változata a Wikipédiának is létezik.

Ország
  • Botswana
    Botswana, hivatalos nevén Botswanai Köztársaság, egy tengerparttal nem rendelkező ország Dél-Afrikában. Az ország a Kalahári-medencében helyezkedik el, a területének nagy részét a Kalahári sivatag foglalja el. Délen a Dél-afrikai Köztársaság, nyugaton Namíbia, északon Zambia, északkeleten pedig Zimbabwe határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Gaborone. 581 730 km² területével és 2,3 milliós lakosságával egyike a legkevésbé sűrűn lakott országoknak. A hivatalos nyelve az angol, a nemzeti nyelv a niger-kongói nyelvcsalád benue-kongói csoportjába tartozó cvána, amely a többségi cvána etnikum nyelve. Legmagasabb pontja az 1489 m magas Tsodilo Hills, a leghosszabb folyója az Okavango, amely a Kalahári sivatag lefolyástalan területére torkollik megalkotva a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolatát, az Okavango-deltát.

    Botswana területe már 400 000 évvel ezelőtt is lakott volt, 200 000 éve jelent meg a homo sapiens. Eredetileg a szanok és khoikhoiok folytattak vadászó-gyűjtögető életmódot. Az első általános választójogú választáson még a Becsuánaföldi Protektorátusban 1965. március 1-én a Botswanai Demokratikus Párt nyert, vele Seretse Khama, aki a miniszterelnök lett, Botswana függetlenségének 1966. október 30-ai kikiáltása után pedig elnökként szolgált. Az első választás óta folyamatosan a Botswanai Demokrata Párt a kormánypárt. Az ország elnöke Mokgweetsi Masisi 2018 óta.
  • Dél-Szudán
    Dél-Szudán vagy teljes nevén Dél-szudáni Köztársaság kelet-afrikai ország, egyben a kontinens legújabb állama, mely 2011. július 9-én vált függetlenné Szudántól, amelynek 2005 óta autonóm tartománya volt. 2011. január 9. és január 15. között népszavazást tartottak az országrész függetlenedéséről, és a szavazatok túlnyomó részének átszámolása szerint a résztvevők 99%-a a déli országrész függetlensége mellett voksolt. Az ENSZ 2011. július 14-én, 193. tagországként vette fel tagjai közé. 2011. július 28-án tagja lett az Afrikai Uniónak is.

    Északon Szudánnal, keleten Etiópiával, délen Kenyával, Ugandával és a Kongói Demokratikus Köztársasággal, nyugaton a Közép-afrikai Köztársasággal határos. A legkevésbé fejlett országok egyike.
  • Dél-afrikai Köztársaság
    A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szváziföld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Afrika egyik legfejlettebb állama. Egy önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. Dél-Afrika abban a különleges helyzetben van, hogy 3 fővárosa is van: Pretoria, a közigazgatási főváros, Bloemfontein, az igazságszolgáltatás központja és Fokváros, a politikai főváros; legnépesebb városa pedig Johannesburg.

    Dél-Afrika többnemzetiségű társadalom, amely kultúrák, nyelvek és vallások széles skáláját öleli fel. Az alkotmány tizenegy hivatalos nyelvet ismer el, ami a negyedik legmagasabb szám a világon.
  • Egyesült Arab Köztársaság
    Az Egyesült Arab Köztársaság, röviden EAK (arabul الجمهورية العربية المتحدة – al-Ǧumhūriyya al-ʿArabiyya al-Muttaḥida) Egyiptom és Szíria uniója, föderációja volt, amely a pánarab nacionalizmus eszméinek megvalósulásaként jött létre 1958-ban, majd 1961-ben Szíria kilépésével bomlott fel. Egyiptom egészen 1971-ig az EAK megnevezést viselte. Az EAK 1958–1961 között része volt az Egyesült Arab Államok nevű, Jemennel létesített szimbolikus konföderációnak is. A szövetség zászlaja jelenleg Szíria nemzeti lobogója.

    Egyiptomban 1954-ben szerezte meg az elnöki hatalmat Gamal Abden-Nasszer, aki regionális befolyását féltve nem volt hajlandó csatlakozni az Amerika-barát államokat összefogó Bagdadi Paktumhoz, helyette az iraki erősödést szintén ellenző Szaúd-Arábiával és Szíriával alakított ki katonai szövetséget, amihez a következő évben Jordánia és Jemen is csatlakozott.
  • Etiópia
    Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Határai északon Eritrea, észak-keleten Dzsibuti, keleten és dél-keleten Szomália, délen Kenya és nyugaton Szudán és Dél-Szudán. Fővárosa, egyben legnépesebb városa Addisz-Abeba.

    A világ legnépesebb, tengerparttal nem rendelkező országa. Nigéria után Afrika 2. legnépesebb állama. A 21. században a gazdasága nagyarányú növekedésnek indult, ennek ellenére még mindig egyike a legszegényebb és legkevésbé fejlett országoknak.
  • Gambia
    Gambia (The Gambia), teljes nevén Gambiai Köztársaság (Republic of the Gambia) a kontinentális Afrika legkisebb területű és szinte teljesen sík állama. A kis területen fekvő, gazdaságilag kevéssé fejlett országot Nyugat-Afrikában Szenegál fogja közre.

    Gambia Nyugat-Afrikában fekszik a Gambia-folyó mentén. Az ország hossza K-Ny irányban 330 km. A legszélesebb részén (É-D) 41 km széles.
  • Ghána
    Ghána, hivatalosan Ghánai Köztársaság (angol: Republic of Ghana) ország Nyugat-Afrikában, csupán néhány fokra északra az Egyenlítőtől. A greenwichi meridián a fővárostól néhány kilométerre keletre halad át. Keletről Togo, északról Burkina Faso, nyugatról Elefántcsontpart, délről pedig a Guineai-öböl határolja.

    Ghána soknemzetiségű ország, sokszínű lakossággal, nyelvi és vallási csoportokkal. Vallásilag a többség keresztény (kb. 71%), közel egyötöde muszlim, kevesebb mint egytizede pedig hagyományos vallást gyakorol. 1993 óta a kontinens egyik legszabadabb és legstabilabb kormányával rendelkezik, és viszonylag jól teljesít az egészségügy, a gazdasági növekedés és az emberi fejlődés mutatóiban. Jelentős befolyást élvez Nyugat-Afrikában.
  • Kamerun
    Kamerun afrikai ország a Guineai-öbölben. Északnyugatról Nigéria, északkeletről Csád, keletről a Közép-afrikai Köztársaság, délről Kongó, Gabon és Egyenlítői-Guinea határolja.

    A kameruniak nagy része önellátóként él. Az országot időnként „Mini Afrikának” is nevezik földrajzi, nyelvi és kulturális sokszínűsége miatt. Található itt félsivatag, szavanna, őserdő, magas hegyek és tengerpartok. Legmagasabb pontja, a közel méter magas Kamerun-hegy.
  • Kenya
    Kenya vagy hivatalosan a Kenyai Köztársaság (szuahéli: Jamhuri ya Kenya) a kelet-afrikai magasföldön, az Egyenlítő mentén fekvő ország. Északról Etiópia, északnyugatról Dél-Szudán keletről Szomália, délről Tanzánia, nyugatról Uganda és délkeletről az Indiai-óceán határolja.

    A mai Kenya a Brit Birodalom által 1895-ben alapított protektorátusból és az azt követő, kenyai gyarmatból jött létre, 1963 óta független.
  • Lesotho
    Lesotho, vagy hivatalos nevén a Lesothói Királyság (szotó nyelven: 'Muso oa Lesotho) Dél-Afrikában, a Dél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva található enklávé. Egyike annak a három országnak a világon, amelynek teljes területe egy másik ország határain belül fekszik. (A másik kettő az Olaszország által körülvett San Marino és Vatikán.) Az ország területe 30 355 km², népessége 2 millió fő. Fővárosa és egyben legnépesebb városa a 330 000 fős Maseru. Az ország brit koronagyarmat volt Basutoföld néven 1822 és 1966 között. Függetlenségét 1966. október 4-én nyerte el. Önálló, szuverén állam, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a Nemzetközösségnek, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösségnek is tagja.

    Lesotho neve az ott élő lakosság, a szotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik, durva fordításban annyit tesz: „A sesotó nyelven beszélő emberek földje”.
  • Libéria
    Libéria, hivatalos nevén Libériai Köztársaság független ország Nyugat-Afrikában. Az országot északnyugaton Sierra Leone, északon Guinea, keleten Elefántcsontpart, délen és délnyugaton az Atlanti-óceán határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Monrovia. A területe 111 369 km2, a népessége körülbelül 4,9 millió fő. A hivatalos nyelve az angol, ezen kívül még 31 őshonos nyelvet beszélnek az országban.

    Nyugat-afrikai ország.
  • Líbia
    Líbia, hivatalosan Líbia Állam (دولة ليبيا) észak-afrikai állam a Földközi-tenger déli partján, Egyiptom és Tunézia között helyezkedik el. Nyugaton Algéria, délen Niger és Csád, míg délkeleten Szudán határolja. Az ország tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak, az OPEC-nek, az Arab Ligának és az OAPEC-nek is. Az országban jelenleg a második líbiai polgárháború dúl, miután az első líbiai polgárháborúban megdöntötték Moammer Kadhafi több évtizedes diktatúráját, és azóta sem sikerült megegyezniük a különböző politikai vezetőknek egymással.

  • Mauritius
    Mauritius vagy hivatalos nevén Mauritiusi Köztársaság (francia: République de Maurice, angol: Republic of Mauritius) kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól kb. 900 km-re keletre, a 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.

    Két nagyobb és több apró szigetből áll. A főváros és legnagyobb város, Port Louis Mauritiuson, a fő szigeten található, ahol a lakosság nagy része koncentrálódik.
  • Namíbia
    Namíbia, hivatalosan Namíbiai Köztársaság, egy független köztársaság Dél-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Az országot délről a Dél-afrikai Köztársaság, északról Angola, északkeletről Zambia és keletről Botswana határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Windhoek. 825 615 km2-es területével és 2,7 milliós népességével a második legkevésbé sűrűn lakott ország Mongólia után. A területe nagy részén a Namib-sivatag és a Kalahári-sivatag terül el, a legszárazabb szubszaharai ország Afrikában. A hivatalos nyelv az angol. A legmagasabb pontja a 2573 m magas Königstein. A leghosszabb folyó a 650 km-es Fish, ami a Hardap-gátnál egy víztározóba folyik, így kialakítva az ország legnagyobb állóvizét.

    1990. március 21-én a namíbiai függetlenségi harc után kivívta a függetlenségét Dél-Afrikától.
  • Nigéria
    Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) független ország Nyugat-Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány a partmenti Lagosban székelt.

    Több mint 200 milliós népességével Afrika legnépesebb országa, egy soknemzetiségű állam, ahol több mint 250 etnikai csoport él, akik többszáz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek. A három legnagyobb etnikai csoport a hausza északon, a jorubák nyugaton és az igbók keleten, amelyek együttesen a teljes lakosság több mint 60%-át teszik ki. A hivatalos nyelv az angol, amelyet a nemzeti szintű nyelvi egység elősegítésére választottak. Az ország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, és Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény lakosságának. A népesség nagyjából fele muszlim, akik többnyire északon élnek, és fele keresztény, akik többnyire délen élnek.
  • Ruanda
    Ruanda Afrika középső részén, az Egyenlítőtől néhány fokkal délre fekvő, nagy népsűrűségű ország. Területe Magyarországénak kevesebb mint egyharmada.

    Neve bantu népnevet őriz. Az egykori német gyarmat 1920 és 1962 között – Népszövetségi, majd ENSZ gyámsági területként – belga fennhatóság alá tartozott Burundival együtt, Ruanda-Urundi néven. Függetlenségét 1962-ben kiáltotta ki. Az európai gyarmatosítás hatására azonban az addig stabil társadalmi rendszer felborult, és ennek következményeként a főleg földművelésből élő hutuk és az állattenyésztő vagy értelmiségi tuszik között viszály keletkezett. Az ellentét 1994-ben népirtásig fajult, ami több százezer ember halálával zárult.
  • Seychelle-szigetek
    Seychelle-szigetek (ejtsd: szejsell) szigetállam az Indiai-óceánban, Afrika partjaitól keletre.

    Afrika önálló államai közül a Seychelle Köztársaság népessége a legkisebb. A szigetek lakatlan volt, amikor az európaiak a 16. században megérkeztek. Ma főleg francia, afrikai, indiai és kínai bevándorlók utódai élnek itt. Amióta 1976-ban kikiáltotta a függetlenségét az Egyesült Királyságtól, a jórészt mezőgazdasági társadalomból piaci alapú, diverzifikált gazdasággá fejlődött, amelyet gyorsan növekvő szolgáltatási, közszféra- és turisztikai tevékenységek jellemeznek.
  • Sierra Leone
    Sierra Leone nyugat-afrikai köztársaság, fővárosa és legnépesebb városa Freetown. Délkeletről Libéria, északról Guinea, délről és délnyugatról az Atlanti-óceán határolja. Éghajlata trópusi, változatos környezettel a szavannától az esőerdős területekig. Természeti kincsekben gazdag, különösen gyémántban, aranyban, bauxitban és alumíniumban. Körülbelül 18 etnikai csoport él az országban. Hivatalos nyelve az angol, ezt használják az iskolákban és a közigazgatásban. Széles körben elterjedt nyelv még a Krio, amit a lakosság 97%-a beszél.

    Felszabadított rabszolgák alapították a 19. században, függetlenségét 1961-ben nyerte el az Egyesült Királyságtól.
  • Szent Ilona
    Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (angolul Saint Helena, Ascension and Tristan da Cunha ) az Egyesült Királyság tengeren túli területe az Atlanti-óceán déli részén. A terület a vulkanikus eredetű Szent Ilona-szigetből, az Ascension-szigetből és Tristan da Cunha szigeteiből áll. Földrajzilag Afrikához sorolható (távolsága 1868 km Angola partjaitól).

    A szigetet 1502. május 21-én fedezte fel João da Nova portugál hajós, és konstantinápolyi Helenáról (Szent Ilona) nevezte el. A szigetet lakatlanul találta. Egy kápolnát és néhány házat épített, de állandó település ekkor még nem született. Thomas Cavendish volt az első angol, aki járt a szigeten, 1591-ben, nem sokkal a szomszédos Ascension-szigeten bekövetkezett halála előtt.
  • Szomália
    Szomália, hivatalos nevén Szomália Szövetségi Köztársasága (szomáli: Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya) egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván. A polgárháború és a szeparatisták tevékenysége következtében Szomália valójában hosszú időre megszűnt, mint állam, és több részre esett szét. 2012 óta központi politikai vezetéssel rendelkezik, és Mogadishuban új, ideiglenes alkotmányt fogadtak el, amely Szomáliát föderációként határozta meg. A felkelők viszont továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Szomália középső és déli területének nagy részét, és befolyást gyakorolnak a kormány által ellenőrzött területeken, ahol Dzsilib városa a felkelők de facto fővárosa.

    Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri.
  • Szudán
    Szudán, hivatalosan a Szudáni Köztársaság (arab: الييادممهنرمم) Afrika harmadik legnagyobb területű országa a kontinens északkeleti részén. Terület szerint Afrika és az Arab Liga legnagyobb országa volt Dél-Szudán 2011-es kiválásáig, azóta mindkét címmel Algéria büszkélkedhet.

    Az ország a hosszú háborús konfliktus miatt a szétesés szélére sodródott. Dél-Szudán egy 2005-ös megállapodás alapján megrendezett népszavazást követően 2011. július 9-én bejelentette függetlenségét, így függetlenedett, de még Abyei és Dárfúr tartományok is pályáznak az önállóságra.
  • Szváziföld
    Szváziföld (hivatalosan: Szváziföldi Királyság, szváziul: Umbuso weSwatini) Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. 2018-tól az ország neve nemzetközileg is a szvázi eredetű Eswatini-vá változott, amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.

    A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”. 200 kilométeres észak-déli és 130 kilométeres nyugat-keleti kiterjedésével Szváziföld Afrika legkisebb országai közé tartozik.
  • Tanzánia
    Tanzánia vagy hivatalosan Tanzániai Egyesült Köztársaság (szuahéli: Jamhuri ya Muungano wa Tanzania) Magyarországnál több mint tízszer nagyobb ország Kelet-Afrika indiai-óceáni partvidékén.

    Két „fővárosa” van: a történelmi főváros, Dar es-Salaam, amely a gazdasági és kereskedelmi központja, és Dodoma, ahová a kormány az 1970-es években áthelyezte a fő igazgatási szerveket, és a törvényhozás központja.
  • Uganda
    Uganda (hivatalosan Ugandai Köztársaság) Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén elhelyezkedő ország.

    Azon afrikai országok közé tartozik, melyek nem rendelkeznek tengerparttal. Területét tekintve körülbelül két és félszer, míg lakosságszámát tekintve három és félszer nagyobb Magyarországnál. Északról Dél-Szudánnal, keletről Kenyával, délről Tanzániával, délnyugatról Ruandával, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos. Déli részén osztozik Kenyával és Tanzániával a Viktória-tavon, amely a világ harmadik legnagyobb tava. A tó ugandai részén ered a föld egyik leghosszabb folyója, a Nílus.
  • Zambia
    Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság, egy független köztársaság Dél-Afrikában. Az országot északról a Kongói Demokratikus Köztársaság, északkeletről Tanzánia, keletről Malawi, délkeletről Mozambik, délről Zimbabwe és Botswana, délnyugatról Namíbia, nyugatról pedig Angola határolja.

    Az egykori brit gyarmat 1964-ben lett független, de a britek által vezetett Nemzetközösség tagja maradt és a hivatalos nyelv továbbra is az angol maradt. Az ország fővárosa és legnagyobb városa a délközép részén található Lusaka.
  • Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek


  • Bahrein
    Bahrein (teljes nevén: Bahreini Királyság ) szigetország a Perzsa-öbölben. Nevét a Budapestnél területileg alig nagyobb, fő szigetéről kapta, amelyet út köt össze a szaúd-arábiai Dammámmal.

    A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvize és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a 20. század elejéig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt, és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.
  • Banglades
    Banglades vagy hivatalosan Bangladesi Népi Köztársaság (bengáli: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ) független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa.

    Banglades ma a történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált.
  • Brit Indiai-óceáni Terület
    Brit Indiai-óceáni Terület (angolul British Indian Ocean Territory) – brit tengerentúli terület. Afrika és Indonézia között, az Indiai-óceánban található. Legnagyobb szigete Diego Garcia, ahol közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpont található.

    A területen 60 nagyobb-kisebb lakatlan sziget és 6 atoll van. A szigetek területe 60 km². Legmagasabb pontja 15 m.
  • Brunei
    A Brunei Szultanátus vagy egyszerűen csak Brunei (, jelentése: A Béke Lakhelye) ország Délkelet-Ázsiában, Borneó szigetén. Szárazföldi határai kizárólag Malajziával vannak, a tengeri határai pedig a Dél-kínai-tengeren húzódnak.

    A kőolajban és földgázban igen gazdag Brunei tagja az ASEAN-nak, az APEC-nek és a Nemzetközösségnek.
  • Dél-Korea
    A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa a koreai demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger határolja. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa a 2018-ban 9,67 millió lakosú Szöul, a világ egyik legnagyobb városa. A fővároson kívül még kilenc milliós népességű nagyváros található az országban.

  • Egyesült Arab Emírségek
    Az Egyesült Arab Emírségek (vagy Egyesült Arab Emirátusok, gyakran csak Arab Emírségek, rövidítve magyarul EAE, angolul UAE) olajban gazdag monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten, az Arab-félsziget délkeleti részén, a Perzsa-öböl délnyugati partján. Ománnal, Szaúd-Arábiával és Katarral határos.

    Az ország szövetségi állam, vagyis föderáció, amely hét emírségből áll. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon, akik közül választással kerül a szövetségi állam élére az államfő és a miniszterelnök.
  • Fülöp-szigetek
    A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában. Szigetállam: 7641 szigetet foglal magába, ebből nagyjából 800 lakott.

    Az európaiak számára Magellán Ferdinánd, spanyol szolgálatban álló portugál hajós fedezte fel 1521-ben, majd a gyarmatosítók II. Fülöp spanyol királyról nevezték el a szigetcsoportot. A spanyol–amerikai háború során Spanyolország elvesztette és 1898-ban az Amerikai Egyesült Államok igazgatása alá került. A második világháború során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött Fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.
  • Hongkong
    Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik. A Dél-kínai-tenger határolja.

    Területe Budapest kétszeresét teszi ki, míg lakossága Magyarország népességének körülbelül kétharmada. A Föld egyik legsűrűbben lakott területe, lakóinak 93,6 százaléka kínai nemzetiségű, akiknek nagy része a szomszédos tartományból származik.
  • India
    India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

    A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
  • Indonézia
    Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában. Több mint 275 millió lakosával a világ negyedik legnépesebb országa, egyben a legnépesebb muszlim többségű ország. Ázsia egyetlen olyan országa, melynek területe átnyúlik a déli féltekére.

    Indonézia regionális hatalom, illetve a globális ügyekben középhatalom. Tagja több nemzetközi szervezetnek, köztük az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, a G20-nak, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének és az Iszlám Együttműködési Szervezetnek.
  • Izrael
    Izrael ( Jiszráél Iszráíl), hivatalos nevén Izrael Állam ( Medinat Jiszráél Daulat Iszráíl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.

    Az izraeli államot 1948. május 14-én alapították meg. Az ország a történelmi Júda és Izrael, ókori zsidó királyságok területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik a szétszóratás 1850 éve után többnyire a második világháború és az európai holokauszt után vándoroltak vissza a térségbe. A lakosság további jelentős részét arabok alkotják, akik elődei az ókori zsidó államiság megszűnése után települtek be a századok során. A szomszédos államok és Izrael között az 1948-as újjáalapítás óta szinte folyamatosak az összetűzések.
  • Jordánia
    Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

    Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.
  • Karácsony-sziget
    Az Ausztráliához tartozó Karácsony-sziget az Indiai-óceánban fekszik, 350 km-re délre Jávától.

  • Kuvait
    Kuvait monarchia Délnyugat-Ázsiában, a Perzsa-öböl partján, amely délen Szaúd-Arábiával, északon pedig Irakkal határos. Területe Magyarországénak durván egyötöde.

    Az olajban gazdag országot az emír irányítja a koronaherceg és a miniszterelnök segítségével alkotmányos módon.
  • Kókusz
    Az Ausztráliához tartozó Kókusz (Keeling)-szigetek két atollból és 27 korall-szigetből állnak. A szigetek az Indiai-óceánban, Ausztrália és Srí Lanka között félúton találhatóak, Jakartától 1000 km-re fekszenek. Kókuszdió a legnagyobb kivitel, és jelentős az idegenforgalom is. Az atoll földrajzi középpontja:

    1609-ben William Keeling kapitány volt az első európai, aki látta a szigeteket. A szigetek lakatlanok maradtak a 19. századig, amikor a Clunies-Ross család birtoka lett. A kókuszpálma-ültetvények művelésére rabszolgákat hoztak Indonéziából, Fokföldről és Kelet-Ázsiából.
  • Laosz
    Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten. Északnyugatról Mianmar és Kína, keletről Vietnám, délről Kambodzsa, nyugatról pedig Thaiföld határolja.

    Az ország hosszú függetlenséggel és megszállásokkal egyaránt tarkított történelme után 1949-ben vált teljesen függetlenné. A francia gyarmati uralom után húszévnyi polgárháború következett, majd a kommunisták vették át a hatalmat.
  • Libanon
    Libanon, hivatalos nevén Libanoni Köztársaság (arab: الجمهورية اللبنانية) ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Északról és keletről Szíria, délről Izrael, nyugatról pedig a Földközi-tenger határolja.

    Az 1975-1990-es polgárháború előtt virágzó állam volt, a Közel-Kelet pénzügyi és banki központja, amiért megkapta a nem hivatalos „Közel-Kelet Svájca” nevet is. 2020-ban viszont csődöt jelentett.
  • Malajzia
    Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 32 millió lakosú ország fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.

    Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a kilenc monarchia szultánja közül választanak ötévente.
  • Maldív-szigetek
    A Maldív Köztársaság egy szigetország az Indiai-óceánon, India délnyugati csücskénél. A szigetország 26 atollból, 1192 szigetből áll, amelyből kb. 200 lakott, további 87 a turisták részére fenntartott hely.

    Egyik sziget területe sem nagyobb 13 km²-nél. Összterülete mintegy 300 km². A szigetvilágot Marco Polo az Indiai-óceán virága névre keresztelte.
  • Nepál
    Nepál (nepáliul: नेपाल, átírással: Nepál), hivatalosan a Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság (nepáliul: सङ्घीय लोकतान्त्रिक गणतन्त्र नेपाल, átírással: Szanghíja Lokatántrik Ganatantra Nepál) tengertől elzárt ország Dél-Ázsiában. Főként a Himalájában fekszik, ám egy része átnyúlik az Indo-Gangeszi-síkságra is. A világ tíz legmagasabb hegycsúcsa közül nyolc itt található.

    Északról Kína, délről, keletről és nyugatról India határolja. Banglades mindössze -re található délkeleti csücskétől és Bhutántól csupán az indiai Szikkim tagállam választja el. Területileg Magyarországnak másfélszerese.
  • Omán
    Az Ománi Szultanátus, röviden Omán Magyarországnál háromszor nagyobb ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos. Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádi muszlim többségű a lakossága.

    Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került, 2020 januárjában elhunyt Kábúsz szultán nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása, melynek következtében Omán a térség egyik legfejlettebb és egyik legszabadosabb államává vált.
  • Pakisztán
    Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

    Az ötödik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.
  • Srí Lanka
    Srí Lanka, korábbi nevén Ceylon (teljes nevén Srí Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság) az Indiai-óceán északi részén található szigetország. Fővárosa Szrí Dzsajavardhanapura Kótté, legnagyobb városa Colombo.

    A sziget egy többnemzetiségű állam, ahol a szingalézek alkotják a lakosság többségét. A tamilok a legjelentősebb kisebbségi csoport, amely szintén befolyásos szerepet játszott a sziget történetében. 1983-ban egy hosszú polgárháború kezdődött, amely 2009-ben ért véget, amikor a Srí Lanka-i fegyveres erők legyőzték a szeparatista Tamil Felszabadító Tigriseket.
  • Szingapúr
    Szingapúr független ország, törpeállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900–1500 méter széles Johori-szoros választja el Malajziától. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt. Ez a szoros egyben Indonézia felségvizeinek határa is. Az állam nevét a szanszkrit सिंह, simha, vagyis oroszlán és पुर, pura, azaz város szavakból kapta.

    1965-ös függetlenedése óta Szingapúrban rohamos fejlődés indult el, amit nagyrészt előnyös gyarmati múltjának köszönhet. Szingapúr volt ugyanis a környék brit gyarmati központja. Stratégiai jelentőségű kikötője hamarosan a világ egyik legfejlettebb államává tette a várost. Nemzetközi felmérések szerint ez a városállam az egyik legkevésbé korrupt a világon.
  • Szíria
    Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten. Muszlim arab állam jelentős keresztény vallási és kurd, örmény, illetve asszír nemzeti kisebbségekkel.

    A tágabban értelmezett, döntően mindig is sémi lakosságú szíriai térség – melybe Fönícia és Palesztina területe is beletartozik – hosszú története során szemtanúja volt az ember letelepülésének, majd pozíciója révén fontos kereskedelmi utak kereszteződése, illetve kultúrák és birodalmak ütközőpontja volt az egész ókorban és a középkorban is. Történelmének viszonylag nyugalmas időszakát az Oszmán Birodalomban eltöltött mintegy 400 év jelentette 1517-től 1918-ig, de a 20. században, a Közel-Kelet folytonos válságában ismét meghatározó jelentőségű színtérré, az 1946-ban függetlenedő szíriai arab állam pedig főszereplővé vált.
  • Thaiföld
    Thaiföld vagy hivatalosan a Thaiföldi Királyság (thai: ราชอาณาจักรไทย) független alkotmányos monarchia Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten. Keletről Laosz és Kambodzsa, délről Malajzia és a Thai (Sziámi)-öböl, nyugatról az Andamán-tenger és Mianmar határolja.

    Thaiföld középhatalom a globális ügyekben, az ASEAN alapító tagja és előkelő helyet foglal el az emberi fejlettségi indexen. Az újonnan iparosodott gazdaságok közé sorolják, ahol a gyártás, a mezőgazdaság és a turizmus a vezető ágazatok.
  • Vietnám
    A Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén. Északról Kína, nyugatról Laosz és Kambodzsa, keletről pedig a Vietnámi-öböl határolja.

    Vietnám tagja az ENSZ-nek, a Frankofónia Nemzetközi Szervezetének, az ASEAN-nak, az APEC-nek és a WTO-nak. Napjainkban egyike a világ leggyorsabban fejlődő országainak, gazdasága szinte példátlan ütemben növekszik.
  • Ciprusi Köztársaság
    Ciprus ( [Kíprosz], ) állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság ( [Kipriakí Dimokratía]; ) szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.

    Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Míg a sziget földrajzi szempontból Ázsiához tartozik (mivel az ázsiai kontinentális talapzaton található), addig az ország kulturális és politikai szempontból is Európa része.
  • Dánia
    Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság , egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország a Jylland félszigeten, valamint több mint 400 kisebb-nagyobb szigeten (melyek közülük csak 76 lakott) fekszik az Északi- és a Balti-tengeren. Szárazföldi határa délen Németországgal, míg tengeri határokon keresztül északon Norvégiával, keleten pedig Svédországgal van. A Dán Királyság magába foglalja az Atlanti-óceánon található két autonóm területet, Grönlandot és a Feröer-szigeteket. A Hans-sziget révén határos Kanadával. Dánia területe négyzetkilométer, amivel a világ 133. és az Európai Unió 22. legnagyobb országa, egyúttal Észak-Európa legkisebb állama. Dánia a világ egyik legrégebbi királyságaként, 1849. június 5-e óta számít alkotmányos monarchiának és parlamentáris demokráciának, felváltva ezzel az abszolút monarchia rendszerét. Jelenlegi uralkodója és államfője II. Margit királynő. A kormány és a nemzeti parlament, azaz a Folketing, az ország fővárosában, egyben legnagyobb városában, Koppenhágában (dánul: København) ülésezik, ami egyben a legfontosabb kereskedelmi központja Dániának. További nagyobb településnek számít még Aarhus, Odense, Aalborg és Esbjerg is.

    Az ország 1973 óta tagja az Európai Uniónak és a schengeni övezetnek, valamint a NATO, az Északi Tanácsnak, az OECD, az EBESZ és az ENSZ tagja is. Az ország lakossága részesül a skandináv szociális rendszerből, amely finanszírozza az állampolgárai számára a társadalombiztosítást, az egészségügyi szolgáltatásokat és az oktatást. A skandináv országokhoz hasonlóan Dánia is előkelő helyet foglal el számos nemzetközi felmérésben, amely az oktatást, az emberi fejlettséget, a szabadságjogokat és az egyenlőséget is érinti. A jövedelmi egyenlőség tekintetében az első helyet foglalja el, továbbá itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, valamint gyakran rangsorolják úgy, mint a világ legboldogabb országa. Egy 2008-as felmérés alapján Új-Zéland mellett itt a legkisebb a korrupció a világon.
  • Egyesült Királyság
    Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak.

    Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
  • Gibraltár
    Gibraltár brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

    A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
  • Guernsey
    Guernsey a Guernsey Bailiffség része, a második legnagyobb Csatorna-sziget.

  • Görögország
    Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász) ; ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz), ), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía) ) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

    Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, valamint a török uralom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.
  • Izland
    Izland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán. Hivatalos nyelve az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó izlandi nyelv. Fővárosa és legnépesebb városa Reykjavík.

    Izland az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az Északi Tanács, az OECD, az ENSZ és a NATO tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
  • Jersey Bailiffség
    A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

    A Jersey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:
  • Man-sziget
    A Man-sziget (manx nyelven Ellan Vannin) vagy Mann (Mannin) az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, viszont a brit koronafüggőségek közé tartozik. Az Európai Unió területének nem volt része, de vámterületének igen. Valaha önálló állam volt, a középkorban egy kelta királyság létezett a területén.

    A sziget a Brit-szigetek, egy az európai kontinenstől északra fekvő szigetcsoport egyik tagja. A sziget az Ír-tengerben fekszik, nagyjából egyenlő távolságra Írországtól, Skóciától és Angliától.
  • Monaco
    Monaco (monacóiul Munegu), hivatalos nevén Monacói Hercegség (Principauté de Monaco) egy önálló és független városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ legsűrűbben lakott országa. Monaco adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. 1292 óta a Grimaldi-ház uralkodik a hercegségben. A jelenlegi uralkodó II. Albert.

  • Málta
    Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság; ) szigetország, törpeállam Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió tagállama. A világ kilencedik, és Európa ötödik legkisebb nemzetközileg elismert független országa, az EU legkisebb tagállama.

    A sűrűn lakott Málta gazdasága erősen függ a turizmustól, és az ország mediterrán célpontként hirdeti magát, Európa többi részéhez képest melegebb és naposabb éghajlatával, valamint építészeti és történelmi emlékeivel, köztük három UNESCO világörökségi helyszínnel.
  • Ír-sziget
    Az Ír-sziget (angolul Ireland, írül Éire, ulsteri skót nyelven Airlann) a Brit-szigetek része, Európa harmadik legnagyobb szigete. Az európai kontinenstől északnyugatra, a Brit-szigettől nyugatra fekszik.

    Politikailag a sziget öthatodát elfoglaló független Ír Köztársaságra és az Egyesült Királysághoz tartozó, a sziget északkeleti részében fekvő Észak-Írországra osztható.
  • Amerikai Egyesült Államok
    Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

    9,83 millió négyzetkilométeres területével és lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.
  • Amerikai Virgin-szigetek
    Az Amerikai Virgin-szigetek egy szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Államok külbirtoka, fővárosa Charlotte Amalie. Földrajzilag a Virgin-szigetek része, a szigetcsoport a Szélcsendes-szigetekhez és a Kis-Antillákhoz tartozik.

    Az Amerikai Virgin-szigetek négy fő és sok kisebb szigetből áll. A nagyobb szigetek: St. Thomas, St. John, St. Croix és a Water Island. A szigetek teljes szárazföldi területe 346,36 km². A 2010-es népszámláláskor 106 405 lakosa volt.
  • Anguilla
    Anguilla sziget, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. A sziget a Kis-Antillák szerves része. A Szélcsendes-szigetek csoportjába tartozik. Legnagyobb városa egyben a közigazgatási székhely is: The Valley.

    Legmagasabb pont: Crocus Hill, 65 m. A sziget mészkőből épült fel. Kopár mészkőfelszín és bozótos borítja.
  • Antigua és Barbuda
    Antigua és Barbuda (angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Nevét a két fő szigetről kapta.

    Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a jelentősebb szigetek közül és ez nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.
  • Aruba
    Aruba egy kb. 36 km hosszú és 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, összterülete kb. 180 km². A Kis-Antillák ún. ABC-szigeteinek része, 29 km-re északra a venezuelai Falcón államhoz tartozó Paraguaná félszigettől. Hollandia alkotmányos része mint autonóm terület.

    A Karib-tenger déli részén, Venezuela közelében fekvő korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget). A sziget déli és nyugati részén fehér homokos strandok húzódnak, amelyek viszonylag jól védettek az óceáni áramlatoktól. Nagyrészt ezeket a strandokat látogatják a turisták. Az északi, és a keleti partok, amelyek nem rendelkeznek védelemmel, megrongálódtak és érintetlenek maradtak.
  • Bahama-szigetek
    A Bahama-szigetek vagy hivatalosan a Bahamai Közösség (angol: Commonwealth of The Bahamas) egy ország a Karib-térségben. A Magyarországnál hétszer kisebb területű szigetcsoport 690 szigete és több mint 2000 korallszirtje Floridától délkeletre ívelődik az Atlanti-óceánban.

    A szigetek közül 29 lakott. Az ország nevét a "banántalan sziget" indián kifejezésből eredeztetik. Kolumbusz a szigetcsoport egyik szigetén, San Salvadoron lépett először Amerika földjére, 1492-ben. A volt brit koronagyarmat 1973-ban nyerte el függetlenségét.
  • Barbados
    Barbados a Karib-térség egyik szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja.

    Nagy-Britanniától 1966. november 30-án lett független; jelenleg a Nemzetközösség tagja, 2021. október 20-án megválasztotta saját államfőjét, Sandra Mason személyében, II. Erzsébet királynő helyett, 2021. november 30-án pedig az ország alkotmányos monarchiából köztársasággá vált.
  • Belize
    Belize (ejtsd: belíz) kis ország Közép-Amerika keleti partján, a Karib-tenger mellett. Északon Mexikóval, nyugaton és délen Guatemalával határos.

    Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, 1973-ig Brit Honduras néven volt ismert. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.
  • Bermuda
    Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.

    A Bermuda-sziget éghajlata szubtrópusi. Szeptemberben általában több hurrikán is végigsöpör rajta.
  • Brit Virgin-szigetek
    A Brit Virgin-szigetek (angolul British Virgin Islands, BVI) az Egyesült Királyság tengerentúli területe a Karib-térségben.

    Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet.
  • Costa Rica
    Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre.

    Gazdasága, amely egykor nagymértékben függött a mezőgazdaságtól, diverzifikált, és olyan ágazatokat foglal magában, mint a pénzügy, a külföldi vállalatok szolgáltatásai, a gyógyszeripar és az ökoturizmus. Sok külföldi gyártó és szolgáltató vállalat működik Costa Rica szabadkereskedelmi övezeteiben, ahol befektetési és adókedvezményeket élveznek.
  • Dominikai Közösség
    A Dominikai Közösség (angolul Commonwealth of Dominica, vagy röviden csak Dominica) Dominika kis szigetén terül el a Kis-Antillák szigetívében. (Ez a szigetív vulkanikus eredetű, így gazdag földje kiváló földművelésre.) Nevét Kolumbusztól kapta, amely latinul vasárnapot jelent. A terület később Nagy-Britannia gyarmata lett, 1978-ban nyerte el a függetlenségét.

    A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.
  • Grenada
    Grenada a közép-amerikai Kis-Antillákhoz tartozó Szél felőli szigetek csoportjában található – két nagy és több kisebb szigetből álló – ország, amelyet Kolumbusz Kristóf fedezett fel 1498-ban. A kétharmad Budapest területű volt brit gyarmat 1974-ben nyerte el függetlenségét.

    Grenada szigete az Kis-Antillák-szigetcsoport legdélebbi szigete, és Venezuelától, valamint Trinidadtól körülbelül 140–150 km-re északra fekszik. A politikailag hozzá tartozó testvérszigetei alkotják a Grenadine-szigetek déli részét, ideértve a Carriacout, a Petite Martinique-ot, a Ronde-szigetet, a Caille-szigetet, a Diamond (Gyémánt) -szigetet , a Nagy-szigetet , a Saline-szigetet és a Frigate szigetet. Az északra fekvő szigetek St. Vincenthez és a Grenadine-szigetekhez tartoznak.
  • Grönland
    Grönland (grönlandiul Kalaallit Nunaat, a. m. „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világ negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.

    Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik, bár Európától, illetve Izlandtól csak a Dánia-szoros választja el. 1973 és 1984 között része volt az Európai Közösségnek, de egy 1982-es népszavazás után 1985. január 1-jén kilépett. A grönlandiak ennek ellenére továbbra is európai állampolgároknak minősülnek, azonban az európai választásokon nincs szavazati joguk.
  • Kajmán-szigetek
    A Kajmán-szigetek három szigetből álló szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Királyság tengerentúli területe.

    A szigetcsoport a nevét egy őshonos gyíkfajtának köszönheti, melyet kezdetben egy krokodilfajtával azonosítottak.
  • Kanada
    Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául ) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia. Területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa Oroszország után.

    A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.
  • Karibi Hollandia
    A Karibi Hollandia három egykori Holland Antillákbeli sziget elnevezése, melyek 2010. október 10-től Hollandia speciális községei, hivatalos néven köztestületei lettek. A három sziget a Karib-tengerben található, Bonaire Arubától és Curaçaoótól keletre a venezuelai partok mentén fekszik, míg Saba és Sint Eustatius Sint Maartentől délre, Saint Kitts és Nevistől északnyugatra helyezkedik el. Ismert nevük még a BES-szigetek is, melyeket a három sziget nevéből (Bonaire, Sint Eustatius, Saba) alakítottak ki. A szigetek jelenleg az Európai Unió tengerentúli országai és területei (OCT) besorolás alatt állnak, így az EU jogokat nem automatikusan alkalmazzák. Előre láthatólag 2015 folyamán átsorolják őket az EU legkülső régiói (OMR) közé (pl. Madeirához vagy a Kanári-szigetekhez hasonló státust kapnak).

    A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én, amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül. Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így, lakossága fő lett.
  • Montserrat
    Montserrat a Karib-tenger egyik szigete, az Egyesült Királyság 14 tengerentúli területének egyike. A szigetet a 20. század végétől kezdődően több természeti csapás is sújtotta, jelentős károkat okozva annak gazdaságában, és a sziget jelentős részének lezárására kényszerítve a hatóságokat.

    A Kis-Antillák Szélcsendes-szigetek csoportjához tartozó sziget vulkáni kőzetekből áll. Legmagasabb pontja az aktív vulkáni English's Crater (930 méter, becsült érték).
  • Nicaragua
    Nicaragua Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, a közép-amerikai kontinenshídon. Az egykori spanyol gyarmat a 19. században nyerte el függetlenségét. Területének nagy részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják. A szárazföldön északon Honduras, délen Costa Rica határolja.

    A Csendes-óceán partvidéke keskeny, a Karib-tengert övező pedig széles, mocsaras síkság. Az ország déli részén a Nicaragua-tó hatalmas vízfelülete terpeszkedik.
  • Panama
    Panama, hivatalos nevén Panamai Köztársaság (spanyolul República de Panamá), Közép-Amerika legdélibb állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Fővárosa és legnagyobb városa Panamaváros (Panama City), amely az ország népessége csaknem felének ad otthont.

    A területet indián törzsek lakták, mielőtt a 16. században a spanyol gyarmatosítók megérkeztek. 1821-ben elszakadt Spanyolországtól és csatlakozott Nagy-Kolumbiához. Az USA támogatásával 1903-ban végleg elszakadt Kolumbiától is, és lehetővé tette az USA számára a Panama-csatorna megépítését. A csatornadíjakból származó bevétel a 21. században is Panama GDP-jének jelentős részét teszi ki, bár a kereskedelem, a bankszektor és a turizmus is jelentős és növekvő ágazatok.
  • Saint Kitts és Nevis
    Saint Christopher és Nevis Államszövetség (angolul: The Federation of Saint Christopher and Nevis) egy Karib-tengeri szigetállam. Az ENSZ, a Nemzetközösség és az Amerikai Államok Szervezete tagja.

    A kettős elnevezés magyarázata az, hogy a sziget korábbi neve San Cristobal (Szent Kristóf) volt, amelyet a 17. században ide települő brit lakosok átvettek Saint Christopher alakban. A Kit vagy Kitt a Christopher egyik becézett alakja volt. A „Saint Kitt's island” (kb. Szent Kristi szigete) név rövidült végül „Saint Kitts”-re. Az állam alkotmányában és kormányzati honlapján is mindkét név szerepel.
  • Saint Lucia
    Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el.

    Első európai gyarmatosítói, a franciák, 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.
  • Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
    Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is.

  • Sint Maarten
    Sint Maarten a Holland Királyság alkotmányos része, mint az egyik társult autonóm állam, a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010 januári becslés szerint 37 429 fő, fővárosa Philipsburg.

    A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el.
  • Trinidad és Tobago
    Trinidad és Tobago vagy hivatalos nevén Trinidad és Tobago Köztársaság (angol: Republic of Trinidad and Tobago) szigetország a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjainál. Két nagy szigetből áll – amelyekről a nevét is kapta, valamint számos kis szigetből.

    Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásúak, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el, azóta a Nemzetközösség tagja.
  • Turks- és Caicos-szigetek
    A Turks- és Caicos-szigetek ( IPA : ) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.

    A szigetcsoport 2012 óta a világörökség javaslati listáján szerepel.
  • Amerikai Szamoa
    Amerikai Szamoa, más néven Kelet-Szamoa öt vulkáni és két korallszigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, félúton Hawaii és Új-Zéland között, az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka.

    Szigetek:
  • Ausztrália
    Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) független királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Területe alapján a világ hatodik legnagyobb országa. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor; északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu; délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Sydney. Az ország a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található.

    A kontinens 1606-os holland hajósok által történt felfedezését követően 1770-ben keleti felét az angolok követelték és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét 1788. január 26-át követően. Népessége fokozatosan emelkedett évtizedeken keresztül és az 1850-es évekre a kontinens nagy részét felfedezték és további öt önkormányzattal rendelkező királyi külbirtokot hoztak létre. 1901. január elsején a gyarmatok szövetségre léptek egymással és megalakították az Ausztrál Államközösséget. Ausztrália ettől fogva stabil liberális demokrácián alapuló politikai rendszert épített ki, amelyben szövetségi parlamentáris rendszer működik az alkotmányos monarchia államformájának keretein belül önálló rendelkezési joggal bíró tagállamai és területei felett. Az ország 24 millió lakosának jelentős része városlakó, amely főleg a délkeleti partvidék közelében összpontosul.
  • Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai
    Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó lakatlan szigetek, angolul: United States Minor Outlying Islands. Nem közigazgatási, hanem statisztikai egység.

    * Petrel-szigetek
  • Cook-szigetek
    A Cook-szigetek a Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkednek el, a szigetcsoport 13 lakott és 2 lakatlan szigetből áll. Nevét a felfedezőjéről, James Cookról kapta, aki 1773-ban partra szállt. 1888-ban brit védnökség alá került, 1901-ben a britek annektálták, és átengedték Új-Zéland fennhatósága alá. 1965-ben belső önkormányzatot kapott. 1974 óta Új-Zéland szabadon társult állama, a kül- és hadügyeket Új-Zéland intézi, egyébként önálló kormányzata van.

    A Csendes-óceán déli részén, Amerikai Szamoa és Francia Polinézia között helyezkedik el a 13 lakott és 2 lakatlan szigetből álló, földrajzilag két részre elkülönülő, 2 millió négyzetkilométernyi tengerfelületen elterülő szigetcsoport. Az Északi-Cook-szigeteket lapos korallszigetek alkotják, míg a Déli-Cook-szigetek közt található Rarotonga vulkanikus eredetű. Legmagasabb pontja: Te Manga, 652 méter.
  • Fidzsi-szigetek
    A Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki Köztársaság, Matanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

    A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.
  • Guam
    Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.

    A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).
  • Kelet-Timor
    Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor sziget keleti feléből, Atauro- és Jaco-szigetekből, és Oecusse régióból, Timor sziget Indonéziához tartozó nyugati részén belüli exklávéból áll. Az ország déli szomszéda Ausztrália, amelytől a Timor-tenger választja el.

    Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.
  • Kiribati
    Kiribati (teljes nevén: Kiribati Köztársaság ) az Egyenlítő mentén elhelyezkedő 33 korallszigetből áll (ebből 21 lakott, egyikük neve Kiritimati, vagyis Karácsony-sziget), félúton Hawaii és Ausztrália között.

    A szigetcsoport korábbi neve Gilbert-szigetek volt. A Nagy-Britanniától való önállóság 1971-es, majd a teljes függetlenség 1979-es kikiáltása után felvették a Kiribati, ejtsd: nevet. Ugyanekkor az Amerikai Egyesült Államok a szigetcsoport egy részét (Phoenix és Line-szigetek) érintő területi követeléséről lemondott, és barátsági szerződést kötött az új állammal.
  • Marshall-szigetek
    A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.

    Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.
  • Mikronéziai Szövetségi Államok
    A Mikronéziai Szövetségi Államok az óceániai Mikronéziában a Karolina-szigetek nagyobbik keleti részét elfoglaló állam. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa”. Mikronézia négy szövetségi államból álló föderáció, felépítése hasonló, mint az Amerikai Egyesült Államoké.

  • Nauru
    Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Fővárosa hivatalosan nincs. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos atoll.

    Éghajlata trópusi, sok csapadékkal, főként november és február között.
  • Niue
    Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője III. Károly brit király.

    Niue szigete 2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben. Népessége túlnyomórészt polinéz.
  • Norfolk-sziget
    A Norfolk-sziget Ausztrália külbirtoka Óceániában.

    Óceánia egyik szigete Új-Kaledónia és Új-Zéland között, az előbbitől 785 km-nyire, a kis Nepean és Philip-szigeteket is beleszámítva 43,5 km² területtel. Kikötője nincs; csakis a Sydney- és Cascade-öblöknél közelíthető meg, de viharos időkben egyáltalán nem lehet hozzáférni. A fennsíkot alkotó sziget legmagasabb csúcsa a Pitt-hegy (317 m). Norfolkot buja növényzet takarja; a sajátságos alakú Norfolk-szigeti fenyők (Araucaria heterophylla) pompás erdőket alkotnak.
  • Palau
    Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.

    A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.
  • Pitcairn-szigetek


  • Pápua Új-Guinea
    Pápua Új-Guinea vagy hivatalos nevén: Pápua Új-Guinea Független Állam (tok piszin: Independen Stet bilong Papua Niugini) óceániai ország. A Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglalja magában. A mai állam területe a gyarmati múlt következményeként alakult ki.

    Nevét részben őslakóiról, a pápuákról kapta. A maláj eredetű pepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyet Yñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el 1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak az afrikai Guinea lakosaira.
  • Salamon-szigetek
    A Salamon-szigetek egy független állam Ausztráliától északkeletre, amely hat fő szigetből és több mint 900 kisebb szigetből áll. Az állam a Melanéziához tartozó, vulkanikus eredetű Salamon-szigetek legtöbbjét és a Santa Cruz-szigeteket foglalja magában a Csendes-óceán nyugati részén. Bougainville és Buka földrajzi értelemben a Salamon-szigetek csoportjához tartozik, politikailag azonban Pápua Új-Guineához.

    1978 óta a Nemzetközösség része.
  • Tokelau-szigetek
    A Tokelau-szigetek Új-Zélandhoz tartozó három polinéziai atoll sziget elnevezése. Fő jövedelme az idegenforgalomból származik.

    A „Tokelau” polinéz szó, jelentése „északi szél”. 1946 óta nevezik így a szigetet, előtte „Union Islands”-ként és „Union Group”-ként hivatkoztak rá.
  • Tonga
    Tonga (tongaiul Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga) az óceániai Polinéziában, a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények. Összterülete 750 négyzetkilométer, 176 szigetet foglal magába, ebből 52 lakott. Lakossága 103 ezer fő.

    Észak-dél irányban 800 kilométerre terjed ki, és Új-Zéland és Hawaii távolságának a harmadánál helyezkedik el. Északnyugaton a Fidzsi-szigetek, Wallis és Futuna, északkeleten Szamoa, keleten Niue, délnyugaton Kermadec (Új-Zéland), nyugaton pedig Új-Kaledónia és Vanuatu határolja.
  • Tuvalu
    Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.

    Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
  • Északi-Mariana-szigetek
    Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.

  • Új-Zéland
    Új-Zéland (angolul: New Zealand) két nagyobb és számos kisebb szigetből álló ország a Csendes-óceán délnyugati részén. Formailag monarchia, államfője az Egyesült Királyság uralkodója. Földrajzilag a Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is mintegy 1600–2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetek és Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel. Területe Magyarország területének majdnem háromszorosa. Mivel igen távol esik minden földrésztől, Új-Zéland a legutolsó nagyobb, emberi letelepedésre alkalmas terület, amit az ember általában – a maorik révén –, majd pedig az európai ember meghódított. A hosszú elszigeteltség miatt Új-Zélandon az állatok és a növények különleges biodiverzitása alakult ki, igen sok endemikus, csak itt élő fajjal. Ezek közül a legismertebbek a különleges madárfajok. Az ország geológiailag rendkívül aktív területen fekszik, az itt húzódó törésvonalak mentén gyakoriak a földrengések és a vulkanikus kitörések.

    A polinéziai bevándorlók a 13. század környékén telepedtek le először a szigeten, létrehozva az egyedi maori kultúrát. 1642-ben Abel Janszoon Tasman holland felfedező lett az első európai, aki megpillantotta a szigetet. Hosszú szünet után 1769-ben James Cook brit felfedező hajózott erre, és ő térképezte fel a szigetek fő körvonalait. Ezután európai bálnavadász, fókavadász és kereskedőhajók jártak erre. Elterjesztették a szigeteken a burgonyát és a puskákat, ezek az új ismeretek átalakították a maori társadalmat, súlyosbították a törzsi háborúkat a 19. század elején. 1840-ben a britek és a maorik aláírták a waitangi szerződést, amelynek következményeként Új-Zéland brit gyarmattá vált. A bevándorlók számával együtt szaporodtak a konfliktusok is. A válságokat politikai reformok követték, amelyek során a nők itt kaptak először a világon szavazati jogot.
  • Argentína
    Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország. Délről és nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeletről Brazília és Uruguay, keletről pedig az Atlanti-óceán határolja.

    A Föld nyolcadik legnagyobb területű állama, de népessége 2022-ben nem éri el az 50 millió főt. 17 fő/km² népsűrűsége jóval elmarad a 60 fő/km² világátlagtól. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Buenos Aires; a népesség mintegy egyharmada itt koncentrálódik.
  • Falkland-szigetek
    A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól. Két fő sziget alkotja, Kelet-Falkland és Nyugat-Falkland, 700 kisebb szigettel együtt. A Kelet-Falklandon lévő Stanley a főváros és a legnagyobb település. A szigetek az Egyesült Királyság saját kormányzású tengerentúli területe.

    1982-ben a szigeteket Argentína megszállta, ennek következtében két hónapos háború zajlott Argentína és az Egyesült Királyság között. A háború az argentinok vereségével végződött. Azóta erős gazdasági növekedés állt be a halászatban és a turizmusban egyaránt. A szigetek lakói, akik főleg skót származásúak, brit állampolgároknak tartják magukat, és általában elfogadják a szuverenitás jelenlegi formáját.
  • Guyana
    Guyana ' vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság' (angol: Co‑operative Republic of Guyana'') Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.

    A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.
  • Suriname
    Suriname (holland:, OH: „szurinám”), vagy hivatalos nevén Suriname Köztársaság – egykor Holland Guyana – állam Dél-Amerika északi részén.