Somerset
Somerset (kiejtése: /ˈsʌmərsɛt/ vagy /ˈsʌmərsɨt/, ) Anglia egyik nem-nagyvárosi és ceremoniális megyéje a South West England régióban. A megye északon Gloucestershire és Bristol, keleten Wiltshire, délkeleten Dorset, délnyugaton pedig Devon megyékkel határos. Északnyugaton a Severn folyó torkolata és a Bristoli-csatorna határolja. Közigazgatási központja Taunton.
Somerset vidéki jellegű, kevéssé urbanizált tájait alacsony dombságok (Blackdown Hills, Mendip Hills, Quantock Hills, Exmoor) és síkságok (mint a Somerset Levels) határozzák meg. Az adminisztratív és ceremoniális megye közötti különbség, hogy utóbbihoz hozzátartoznak a közigazgatásilag önálló Bath and North East Somerset és North Somerset egységes hatóságok is. A nem-nagyvárosi megye lakossága 555 200, míg a ceremoniális megyéé 956 700 fő (2017-es becslés).
Somersetet az újkőkorban megalitikus kőköröket emelő nép lakta. A rómaiak i. sz. 47-ben foglalták el, a hadműveletet a későbbi császár, Vespasianus vezette. A régió nyugati fekvése okán sokáig ellent tudott állni a hódító angolszászoknak, csak a 8. század elején hódította meg a Wessexi Királyság. 1685-ben Somerset földjén vívták az utolsó szabályos ütközetet Angliában: a sedgemoori csatában leverték Monmouth hercegének lázadását.
A megyében élt hosszabb ideig két neves író, William Wordsworth és Samuel Coleridge. Az ország kulturális életének egy fontos rendezvénye a Glastonbury Fesztivál, amelyet évente 200 ezren látogatnak. Állítólag Glastonburyben találták meg Artúr király sírját és a hagyomány szerint itt található a világ legrégebbi, nem katakombákba rejtett keresztény temploma.
Somerset neve az óangol Sumorsǣte (a Sumortūnsǣte rövidebb alakja) kifejezésből származik, aminek jelentése „Sumortūn (a mai Somerton) környékén élő nép”. Az elnevezést először a 7. századi Ine wessexi király törvénykönyvében említik, így Somerset (Hampshire-rel, Wiltshire-rel és Dorsettel együtt) a világ egyik legrégebb óta használt közigazgatási elnevezése.
Egy másik értelmezés szerint a megye neve a Seo-mere-saetan kifejezésből ered, ami „tó-tenger mellett lakókat” jelent. A régió lakóit először az Angolszász krónika 845. évre vonatkozó bejegyzésében nevezik „Sumursætum”-nak, bár a kódex 1015. évi bejegyzésében a megyét is ugyanígy hívják. A 878. évi bejegyzésben elsőként említik Somersetshire-t, a megye régi nevét. Ez a forma a 19. század végére kopott ki a használatból, akárcsak a többi olyan megye esetében, ahol a -shire végződés nem volt szükséges ahhoz, hogy a megye és a székhelye (vagy egyik városa) között különbséget tegyenek.
A megye 1911-ben bevezetett mottója Sumorsǣte ealle, ami az Angolszász krónikából származó óangol kifejezés, jelentése „Somerset minden népe”.
Somerset walesi nyelven Gwlad yr Haf, cornwalli nyelven Gwlas an Hav, breton nyelven pedig Bro an Hañv; valamennyi jelentése: a nyár országa.
Somerset vidéki jellegű, kevéssé urbanizált tájait alacsony dombságok (Blackdown Hills, Mendip Hills, Quantock Hills, Exmoor) és síkságok (mint a Somerset Levels) határozzák meg. Az adminisztratív és ceremoniális megye közötti különbség, hogy utóbbihoz hozzátartoznak a közigazgatásilag önálló Bath and North East Somerset és North Somerset egységes hatóságok is. A nem-nagyvárosi megye lakossága 555 200, míg a ceremoniális megyéé 956 700 fő (2017-es becslés).
Somersetet az újkőkorban megalitikus kőköröket emelő nép lakta. A rómaiak i. sz. 47-ben foglalták el, a hadműveletet a későbbi császár, Vespasianus vezette. A régió nyugati fekvése okán sokáig ellent tudott állni a hódító angolszászoknak, csak a 8. század elején hódította meg a Wessexi Királyság. 1685-ben Somerset földjén vívták az utolsó szabályos ütközetet Angliában: a sedgemoori csatában leverték Monmouth hercegének lázadását.
A megyében élt hosszabb ideig két neves író, William Wordsworth és Samuel Coleridge. Az ország kulturális életének egy fontos rendezvénye a Glastonbury Fesztivál, amelyet évente 200 ezren látogatnak. Állítólag Glastonburyben találták meg Artúr király sírját és a hagyomány szerint itt található a világ legrégebbi, nem katakombákba rejtett keresztény temploma.
Somerset neve az óangol Sumorsǣte (a Sumortūnsǣte rövidebb alakja) kifejezésből származik, aminek jelentése „Sumortūn (a mai Somerton) környékén élő nép”. Az elnevezést először a 7. századi Ine wessexi király törvénykönyvében említik, így Somerset (Hampshire-rel, Wiltshire-rel és Dorsettel együtt) a világ egyik legrégebb óta használt közigazgatási elnevezése.
Egy másik értelmezés szerint a megye neve a Seo-mere-saetan kifejezésből ered, ami „tó-tenger mellett lakókat” jelent. A régió lakóit először az Angolszász krónika 845. évre vonatkozó bejegyzésében nevezik „Sumursætum”-nak, bár a kódex 1015. évi bejegyzésében a megyét is ugyanígy hívják. A 878. évi bejegyzésben elsőként említik Somersetshire-t, a megye régi nevét. Ez a forma a 19. század végére kopott ki a használatból, akárcsak a többi olyan megye esetében, ahol a -shire végződés nem volt szükséges ahhoz, hogy a megye és a székhelye (vagy egyik városa) között különbséget tegyenek.
A megye 1911-ben bevezetett mottója Sumorsǣte ealle, ami az Angolszász krónikából származó óangol kifejezés, jelentése „Somerset minden népe”.
Somerset walesi nyelven Gwlad yr Haf, cornwalli nyelven Gwlas an Hav, breton nyelven pedig Bro an Hañv; valamennyi jelentése: a nyár országa.
Térkép - Somerset
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság zászlaja |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
CY | Walesi nyelv (Welsh language) |