Scilly-szigetek (Isles of Scilly)
A Scilly-szigetek (kiejtése /ˈsɪli/; angolul Isles of Scilly, cornish nyelven: Syllan) szigetcsoport a Kelta-tengerben, Nagy-Britannia délnyugati részén, a Cornwall-félsziget csúcsától mintegy 45 km-re. A 2011-es népszámlálás szerint lakosainak száma 2203 volt.
Scilly közigazgatásilag önálló, egységes hatóság státusza van, ám ceremoniális szempontból Cornwall megye része és bizonyos szolgáltatások is közösek. A szigetek gazdaságának alapja a turizmus és a mezőgazdaság.
Egy elmélet szerint mintegy 1500-1600 évvel ezelőttig a Scilly-szigetek jóval nagyobbak voltak, esetleg egy, összefüggő földterületet alkottak, amelynek az elmélet támogatói az Ennor (En Noer, nagy sziget) nevet adták. I. sz. 400-500 körül a megemelkedő tengerszint elöntötte a nagy szigetet és létrehozta a mai állapotot. Az elmélet bizonyítékai a következők:
* Egy római kori leírás egyes számban, Scillonia-szigetként (Scillonia insula) hivatkozik rá.
* Nornouron, az egyik apró sziklazátonyon, sérszigeten ősi farm nyomaira bukkantak, de ma a szikla túl kicsi a mezőgazdasági művelésre. Egy egész kis vaskori közösség nyomait is megtalálták, amely egészen a római hódítás koráig fennmaradt.
* Egészen alacsony apálynál át lehet gázolni egyes szigetek között.
* Bizonyos szigetek mellett (pl. Samson) szántóföldeket elválasztó falakat találtak, amelyeket rendszeren elönt a dagály.
* A régi kelta helynevek valamikori partvonalakra és szárazföldekre utalnak.
* A jégkorszak óta kiemelkedő Skóciával szemben, egész Dél-Anglia kissé süllyed; ennek bizonyítékai a tenger által elöntött folyótorkolatok, a riák a cornwalli tengerpart mentén (pl. a Fal és Tamar-folyók esetében).
Scilly a kőkorszak óta lakott. Lehetséges, hogy a föníciaiak és görögök által látogatott Ón-szigetek (Kassziteridák) közé Scilly is beletartozott. Bár ónlelőhelyek nincsenek rajta, de pihenőhelynek megfelelt.
Scilly közigazgatásilag önálló, egységes hatóság státusza van, ám ceremoniális szempontból Cornwall megye része és bizonyos szolgáltatások is közösek. A szigetek gazdaságának alapja a turizmus és a mezőgazdaság.
Egy elmélet szerint mintegy 1500-1600 évvel ezelőttig a Scilly-szigetek jóval nagyobbak voltak, esetleg egy, összefüggő földterületet alkottak, amelynek az elmélet támogatói az Ennor (En Noer, nagy sziget) nevet adták. I. sz. 400-500 körül a megemelkedő tengerszint elöntötte a nagy szigetet és létrehozta a mai állapotot. Az elmélet bizonyítékai a következők:
* Egy római kori leírás egyes számban, Scillonia-szigetként (Scillonia insula) hivatkozik rá.
* Nornouron, az egyik apró sziklazátonyon, sérszigeten ősi farm nyomaira bukkantak, de ma a szikla túl kicsi a mezőgazdasági művelésre. Egy egész kis vaskori közösség nyomait is megtalálták, amely egészen a római hódítás koráig fennmaradt.
* Egészen alacsony apálynál át lehet gázolni egyes szigetek között.
* Bizonyos szigetek mellett (pl. Samson) szántóföldeket elválasztó falakat találtak, amelyeket rendszeren elönt a dagály.
* A régi kelta helynevek valamikori partvonalakra és szárazföldekre utalnak.
* A jégkorszak óta kiemelkedő Skóciával szemben, egész Dél-Anglia kissé süllyed; ennek bizonyítékai a tenger által elöntött folyótorkolatok, a riák a cornwalli tengerpart mentén (pl. a Fal és Tamar-folyók esetében).
Scilly a kőkorszak óta lakott. Lehetséges, hogy a föníciaiak és görögök által látogatott Ón-szigetek (Kassziteridák) közé Scilly is beletartozott. Bár ónlelőhelyek nincsenek rajta, de pihenőhelynek megfelelt.
Térkép - Scilly-szigetek (Isles of Scilly)
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság zászlaja |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
CY | Walesi nyelv (Welsh language) |