Tádzsik nyelv

Tádzsik nyelv
A tádzsik nyelv (tádzsikul: тоҷикӣ, تاجیکی, tojikí; kiejtése ) a modern perzsa nyelv Tádzsikisztánban beszélt változata. Az iráni változattól (melyet fárszinak is neveznek) eltérően a cirill ábécével írják. Beszélői többsége Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban él. A tádzsikisztáni nyelvet 8 millió ember beszéli Tádzsikisztánban és Üzbegisztánban.

A perzsától számos tényező együttes hatásának köszönhetően különült el: a politikai határok megrajzolása, az orosz és a környező török nyelvek hatása mind közrejátszott a folyamatban. Az irodalmi nyelv az északnyugati nyelvjáráson alapszik, amire jelentős befolyással bírt a szomszédos üzbég nyelv.

Tádzsikisztán hivatalos államnyelve.

A tádzsik államiság Tádzsikisztán formájában valósul meg, de a tádzsik nép nem csupán erre a területre korlátozódik. A legfontosabb tádzsikul beszélő közép-ázsiai városok, Szamarkand és Buhara a mai Üzbegisztánban találhatók. Nyugat-Pakisztánban 500 000, vagy akár 1 000 000 beszélő is él, többségük Afganisztánból menekült ide. Néhányan ellenben az őslakossághoz tartoznak.

Ország
  • Tádzsikisztán
    Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel. A Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama, mely 1991-ben lett független. A 2020-as évek elején a szovjet utódállamok közül a legszegényebb.

    Délen Afganisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kirgizisztán, keleten Kína határolja. Az ország területének több mint 90%-át hegyek borítják. A lakosság zöme muszlim.
  • Üzbegisztán
    Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában. 1924-től 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.

    Keleten Kirgizisztán, északkeleten, északon és északnyugaton Kazahsztán, délnyugaton és délen Türkmenisztán, délen Afganisztán és délkeleten Tádzsikisztán határolja.