Spanyol nyelv

Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve ) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik. A legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező újlatin nyelv, az összes nyelv közül pedig – különböző becslések alapján – az első öt között szerepel a világon. Jelenleg 21 ország államnyelve, valamint az ENSZ és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. A spanyol nyelvű irodalom szintén része a nyugati műveltségnek, s ezért, továbbá az amerikai földrész gazdasági jelentősége miatt sokan tanulják ezt a nyelvet.

Történetileg a spanyol nyelv a Római Birodalom Hispania tartományának északi középső területén beszélt latin nyelvjárások folytatása. A gyarmatosítások korában Amerikában is elterjedt, sőt Afrikában és Ázsiában is fellelhetőek anyanyelvi beszélők. A nyelv és a nép neve (español, spanyol) – a provanszálon keresztül – a középkori latin Hispaniolus (’hispániai’) szóból származik. A spanyol kevésbé távolodott el a latintól, mint a francia, a különbség inkább az olaszéhoz hasonló; ugyanakkor mássalhangzórendszerében az ismertebb újlatin nyelvekhez képest kialakított néhány újító vonást.

A spanyol – a nyelvterület óriási kiterjedése és a nagy távolságok ellenére – a szakemberek véleménye szerint egységes és viszonylag homogén nyelv. A sztenderd nyelvváltozat Spanyolországban az ó-kasztíliai, Latin-Amerikában a közép-mexikói nyelvjárásra épül.

Ország
  • Egyenlítői-Guinea
    Egyenlítői-Guinea független afrikai ország, mely a Gabon és Kamerun között elterülő szárazföldi területeket, valamint az Atlanti-óceánban fekvő néhány szigetet foglalja magába.

    Területe körülbelül Magyarország egyharmada. Fővárosa a Bioko szigetén található Malabo, de a tervek szerint az új főváros a közeljövőben a szárazföld belsejében épülő modern város, Ciudad de la Paz (Oyala) lesz.
  • Katar
    Katar (, ; hivatalosan a Katari Állam, arabul: دولة قطر, átírva: Davlat Katar) egy közel-keleti arab emírség a Perzsa-öbölbe nyúló Katari-félszigeten. Területe Magyarországénak kb. a nyolcada, népessége pedig a harmada.

    A volt brit protektorátus 1971 óta független. A világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, és gazdaságában nagyszámú külföldi munkavállalót alkalmaz. Olajvagyona megalapozta az ország lakóinak magas életszínvonalát.
  • Gibraltár
    Gibraltár brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

    A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
  • Spanyolország
    Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföldet délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán határolja. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával és Gibraltárral határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Madrid.

    A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.
  • Amerikai Egyesült Államok
    Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

    9,83 millió négyzetkilométeres területével és lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.
  • Aruba
    Aruba egy kb. 36 km hosszú és 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, összterülete kb. 180 km². A Kis-Antillák ún. ABC-szigeteinek része, 29 km-re északra a venezuelai Falcón államhoz tartozó Paraguaná félszigettől. Hollandia alkotmányos része mint autonóm terület.

    A Karib-tenger déli részén, Venezuela közelében fekvő korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget). A sziget déli és nyugati részén fehér homokos strandok húzódnak, amelyek viszonylag jól védettek az óceáni áramlatoktól. Nagyrészt ezeket a strandokat látogatják a turisták. Az északi, és a keleti partok, amelyek nem rendelkeznek védelemmel, megrongálódtak és érintetlenek maradtak.
  • Belize
    Belize (ejtsd: belíz) kis ország Közép-Amerika keleti partján, a Karib-tenger mellett. Északon Mexikóval, nyugaton és délen Guatemalával határos.

    Az ország az egyetlen angolul beszélő állam Közép-Amerikában. Belize brit koronagyarmat volt több mint száz évig, 1973-ig Brit Honduras néven volt ismert. 1981-ben nyerte el függetlenségét. Belize a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) tagja, és ugyanúgy karibi országnak tartja magát, mint közép-amerikainak.
  • Costa Rica
    Costa Rica (ejtsd: [kosztarríka]; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja. Karib-tengeri és csendes-óceáni partvidékét keskeny síkság kíséri. Az ország magját alkotó, 1500 m átlagmagasságú fennsíkot a Kordillerák vulkánokkal tűzdelt láncai fogják közre.

    Gazdasága, amely egykor nagymértékben függött a mezőgazdaságtól, diverzifikált, és olyan ágazatokat foglal magában, mint a pénzügy, a külföldi vállalatok szolgáltatásai, a gyógyszeripar és az ökoturizmus. Sok külföldi gyártó és szolgáltató vállalat működik Costa Rica szabadkereskedelmi övezeteiben, ahol befektetési és adókedvezményeket élveznek.
  • Dominikai Köztársaság
    A Dominikai Köztársaság (spanyolul República Dominicana; magyar turisztikai forrásokban sokszor – helytelenül – csak Dominika-ként utalnak rá) spanyol nyelvű ország a Karib-tengeren. A Hispaniola nevű sziget keleti részét foglalja el, nyugatról Haiti határolja.

    A Dominikai Köztársaság Hispaniola-sziget keleti részén fekvő ország Közép-Amerikában.
  • Honduras
    Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, IPA: ) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában.

    A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.
  • Kuba
    Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos). Kuba a Karib-tenger északi részén, a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán találkozásánál helyezkedik el. A Yucatán-félszigettől (Mexikó) keletre, Floridától és a Bahamáktól délre, Hispaniolától (Haiti, Dominikai Köztársaság) nyugatra, Jamaicától és a Kajmán-szigetektől pedig északra található. Fővárosa és legnépesebb városa Havanna.

    Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama. 1972 és 1991 között a KGST tagja. A világ azon kevés országainak egyike, ahol szocialista típusú tervgazdálkodás működik. Az Egyesült Államok az országtól bérli a haditengerészeti támaszpontjáról és börtönéről ismert Guantánamói-öblöt. 2015 augusztusában az USA levette az országot a terrorizmust támogató államok listájáról, ami azonban nem jelenti az 1962-ben elrendelt embargó felfüggesztését.
  • Nicaragua
    Nicaragua Magyarországnál másfélszer nagyobb ország, a közép-amerikai kontinenshídon. Az egykori spanyol gyarmat a 19. században nyerte el függetlenségét. Területének nagy részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják. A szárazföldön északon Honduras, délen Costa Rica határolja.

    A Csendes-óceán partvidéke keskeny, a Karib-tengert övező pedig széles, mocsaras síkság. Az ország déli részén a Nicaragua-tó hatalmas vízfelülete terpeszkedik.
  • Panama
    Panama, hivatalos nevén Panamai Köztársaság (spanyolul República de Panamá), Közép-Amerika legdélibb állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Fővárosa és legnagyobb városa Panamaváros (Panama City), amely az ország népessége csaknem felének ad otthont.

    A területet indián törzsek lakták, mielőtt a 16. században a spanyol gyarmatosítók megérkeztek. 1821-ben elszakadt Spanyolországtól és csatlakozott Nagy-Kolumbiához. Az USA támogatásával 1903-ban végleg elszakadt Kolumbiától is, és lehetővé tette az USA számára a Panama-csatorna megépítését. A csatornadíjakból származó bevétel a 21. században is Panama GDP-jének jelentős részét teszi ki, bár a kereskedelem, a bankszektor és a turizmus is jelentős és növekvő ágazatok.
  • Salvador
    Salvador (spanyolul El Salvador), hivatalos nevén Salvadori Köztársaság (República de El Salvador, jelentése: „A Megváltó köztársasága”) Magyarország területének egynegyedét kitevő állam a közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján.

    A kontinentális Közép-Amerika legkisebb és legsűrűbben lakott országa, valamint az egyetlen állam a régióban, amelynek nincs hozzáférése a Karib-tengerhez. Egy földrengés veszélyes zóna területén fekszik.
  • Trinidad és Tobago
    Trinidad és Tobago vagy hivatalos nevén Trinidad és Tobago Köztársaság (angol: Republic of Trinidad and Tobago) szigetország a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjainál. Két nagy szigetből áll – amelyekről a nevét is kapta, valamint számos kis szigetből.

    Az egykori gyarmati ország lakói elsősorban indiai és afrikai származásúak, illetve európai, szíriai, libanoni és kínai ősökkel rendelkeznek. Az ország gazdasága a dél-amerikai part menti olajmezőkre épül. Függetlenségét Nagy-Britanniától 1962-ben nyerte el, azóta a Nemzetközösség tagja.
  • Argentína
    Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország. Délről és nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeletről Brazília és Uruguay, keletről pedig az Atlanti-óceán határolja.

    A Föld nyolcadik legnagyobb területű állama, de népessége 2022-ben nem éri el az 50 millió főt. 17 fő/km² népsűrűsége jóval elmarad a 60 fő/km² világátlagtól. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Buenos Aires; a népesség mintegy egyharmada itt koncentrálódik.
  • Bolívia
    Bolívia (teljes nevén: Bolíviai Többnemzetiségű Állam;, kecsuául Wuliwya Suyu, ajmarául Wuliwya Llaqta) ország Dél-Amerikában. Északon és keleten Brazíliával, délen Paraguayjal és Argentínával, nyugaton Chilével és Peruval határos.

    Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben.
  • Paraguay
    Paraguay (hivatalosan: Paraguayi Köztársaság; spanyolul República del Paraguay) független, tengerparttal nem rendelkező ország Dél-Amerikában. Az országot délről és délnyugatról Argentína, keletről és északkeletről Brazília, északnyugatról Bolívia határolja.

    Az egykori spanyol gyarmat 1811-ben nyerte el függetlenségét. Bolívia mellett a kontinens másik, tengerparttal nem rendelkező országa. Felszínét a Paraguay folyó – mocsarakkal és erdőkkel tarkított – völgye osztja két részre. A folyótól nyugatra a Gran Chaco szavannás alföldje, keleten pedig a szubtrópusi erdőkkel fedett Brazil-magasföld előhegysége uralja a tájat.
  • Peru
    Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile és nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja.

    Hajdan az Inka Birodalom központja volt. A Spanyol Birodalom a 16. században hódította meg a régiót, és alkirályságot hozott létre, amely a dél-amerikai területek jó részét magába foglalta, a fővárosa pedig Limában volt. Peru 1821-24-ben kikiáltotta a függetlenségét. A 20. században az ország puccsokat, társadalmi zavargásokat és belső konfliktusok időszakát élte át. A 21. század elején a régió egyik legvirágzóbb gazdaságával rendelkezik. Fő gazdasági tevékenységei közé tartozik a bányászat, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és a halászat, valamint olyan gyorsan növekvő ágazatok, mint a távközlés és a biotechnológia.
  • Uruguay
    Uruguay (Uruguayi Keleti Köztársaság, magyar jogszabályokban: Uruguay Keleti Köztársaság; (spanyol: República Oriental del Uruguay) dél-amerikai ország. Észak-északkeleten Brazíliával, nyugaton Argentínával, délen-délkeleten az Atlanti-óceánnal, illetve annak La Plata nevű öblével határos. Fővárosa Montevideo, hivatalos nyelve a spanyol. Uruguay a második legkisebb független ország Dél-Amerikában Suriname után. Neve guarani nyelven azt jelenti: „a festett madarak folyója”.

    Magas jövedelmű gazdasággal rendelkező fejlődő ország és Latin-Amerikában élen áll a demokrácia, az alacsony korrupció és az e-kormányzat tekintetében. A 2010-es évek végén Dél-Amerikában az első a sajtószabadság, a középosztály nagysága és a jólét tekintetében.