Orosz nyelv

Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.

Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.

Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) egy állam Kelet-Európában, a Fekete-tenger keleti partján. A mintegy 3,7 milliós népességű ország demokratikus, félelnöki köztársaság. 1922-től 1991-ig a Szovjetunió egyik tagállama volt, ma az Európa Tanács, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, a WTO tagja és integrációra törekszik az Európai Unióval, valamint a NATO-val.

A grúz kultúra gazdag és ősi gyökerei háromezer évre nyúlnak vissza az időben. A bor termelése Grúziában a történelem előtti időkben kezdődött, és máig az ország gazdaságának fontos részét képezi. Az ország évezredeken keresztül nagyhatalmak határvidéke volt, a grúz nép mégis fennmaradt, sőt a 12. század környékén Grúzia maga is regionális nagyhatalmi státuszra tett szert. Lakóinak túlnyomó többsége ortodox keresztény.

Kazahsztán (, hivatalos nevén: Kazah Köztársaság ) független ország Közép-Ázsiában.

A világ 9. legnagyobb területű országa és egyben legnagyobb területű, világtenger nélküli országa. Népsűrűsége az egyik legalacsonyabb a világon, mintegy 7 fő/km². 1997 óta a fővárosa Asztana.

Kirgizisztán (régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország. Nyugatról Üzbegisztán, északról Kazahsztán, délről Tádzsikisztán, keletről pedig Kína határolja. Hivatalos nyelve a kirgiz, ami a török nyelvek közé tartozik. továbbá hivatalos nyelvnek számít az orosz is. Fővárosa és legnépesebb városa Biskek. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

Az ország többek között a Független Államok Közössége, az ENSZ, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, az Iszlám Konferencia Szervezete, az EBESZ, a Türk Államok Szervezete és a Nemzetközi Török Kulturális Szervezet tagja.

Mongólia Belső-Ázsiában található ország. Északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.

A Mongol Birodalom valamikor a világ legnagyobb, összefüggő területtel rendelkező állama volt; bár utódállama még a világ 18. legnagyobb országa, népessége 2022-ben csak mintegy 3,4 millió fő, a gazdasági ereje pedig elhanyagolható.

Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel. A Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama, mely 1991-ben lett független. A 2020-as évek elején a szovjet utódállamok közül a legszegényebb.

Délen Afganisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kirgizisztán, keleten Kína határolja. Az ország területének több mint 90%-át hegyek borítják. A lakosság zöme muszlim.

Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját. 1991 előtt a Szovjetunió tagköztársasága Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

A lakosok zöme muszlim és az ország területének zömét a Kara-kum-sivatag borítja.

Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában. 1924-től 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt.

Keleten Kirgizisztán, északkeleten, északon és északnyugaton Kazahsztán, délnyugaton és délen Türkmenisztán, délen Afganisztán és délkeleten Tádzsikisztán határolja.

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol. Fővárosa Minszk, jelentős városai Breszt, Hrodna, Homel, Mahiljov és Vicebszk. Területének az egyharmadát erdő borítja.

1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után elnyerte függetlenségét. 1994-ben az első és egyetlen szabad választáson Aljakszandr Lukasenka lett az ország elnöke, mely pozíciót azóta is betölti. Lukasenka Fehéroroszországban tekintélyelvű, diktatórikus rendszert épített ki. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média pedig nem szabad. A 2020-as választást követően komoly tüntetéshullám kezdődött az országban, melynek során sokakat bebörtönöztek. Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol hivatalosan alkalmazzák a halálbüntetést.

Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika, lívül: Leţmō Vabāmō) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. Az Európai Unió közepes méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a lett, ami az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelv. Fővárosa és legnépesebb városa Riga.

2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja. Az ország komoly demográfiai válsággal szembesül.

A Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság (LSZSZK) egy rövid életű kommunista állam volt, amely 1918. december 16-án jött létre, miután Litvániában a kommunisták kerültek hatalomra. 1919. február 27-ig állt fenn, amikor a Belarussziai Szocialista Szovjetköztársasággal egyesülve megalkották a Litván–Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaságot (Litbel). Miközben a bolsevikok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az LSZSZK-t a helyi lakosok által támogatott szocialista forradalom eredményévé tegyék, nagyrészt a litván–szovjet háború alatt érkezett moszkvaiak irányították az országot. Egy szovjet történész a hivatalos propagandához ragaszkodva azt állította: „Az a tény, hogy a szovjet-orosz kormány elismerte a fiatal szovjet-litván köztársaságot, leleplezte a nyugati imperialisták hazugságait, miszerint a szovjet-oroszok állítólag szörnyű dolgokat kívántak tenni a balti országokkal.” Valójában a litvánok egyáltalán nem támogatták a szovjet hatalmat, ezt a Litván Köztársaság 1918. február 16-i megalapításával erősítették meg.

Az első világháborút elvesztő Német Császárság 1918. november 11-én aláírta a compiègne-i fegyverszünetet. Ezek után a Kelet-Európában állomásozó német seregek is hazatértek. Két nappal később a szovjet-orosz kormány hatályon kívül helyezte a breszt-litovszki békét, amely Litvánia függetlenségét garantálta. Miután a szovjetek nem ismerték el a balti államok, Belarusszia, Ukrajna és Lengyelország függetlenségét, támadást indítottak az egykori Orosz Birodalom európai területének meghódításához. Csapataik szorosan követték a visszavonuló német seregeket, 1918 decemberére pedig megszállták Litvániát is.

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken. Határai: északon, keleten és délen Ukrajna, nyugaton pedig Románia. Moldova keleti része, a Dnyeszter Menti Köztársaság, (röviden Transznisztria) egy szakadár de facto állam.

Az országnak nincs tengerpartja. Romániai határát a Prut és az Alsó-Duna képezi, míg Transznisztriától a Dnyeszter választja el. Fővárosa és legnagyobb városa Chișinău (Kisinyov). A közelmúltbeli fejlődés ellenére Moldova továbbra is Európa egyik legszegényebb országa.

Oroszország által katonailag megszállt területek.1. Transznisztria (1992-től)

2. Abházia (2008-tól)

Svalbard és Jan Mayen az ISO 3166 szabvány szerinti norvég statisztikai egység. Bár az ISO egyesíti a két területet egy egységben, közigazgatásilag nem kapcsolódnak egymáshoz. Az ISO 3166-1 szabványban Svalbard és Jan Mayen SJ alfa-2 kóddal, SJM alfa-3 kóddal és 744 numerikus kóddal rendelkezik. Ez többek között azt jelenti, hogy az .sj legfelső szintű tartomány létezik Svalbard és Jan Mayen számára, és az ISO 3166-2 szabványú kódjuk SJ. Az ENSZ Statisztikai Osztálya (UNSD) szintén használja ezt a kódot, de Svalbard és Jan Mayen szigeteknek nevezi őket. Az orosz GOST 7.67 szabvány az СВБ (SZVB) cirill kódot használja.

Svalbard (magyarul: Spitzbergák) a norvég fennhatóság alatt álló jeges-tengeri szigetcsoport, amely a Svalbardi egyezmény értelmében különleges státuszt élvez. Jan Mayen egy távoli sziget az Atlanti-óceánban, amelynek nincs állandó lakossága és amelyet egy norvég megyei kormányzó irányít. Svalbard és Jan Mayen közös vonása az, hogy ezek Norvégia egyetlen integrált részei, amelyek egyetlen megyéhez sem tartoznak. Az ENSZ külön ISO-kódot javasolt a Svalbard számára, de a norvég hatóságok kezdeményezték Jan Mayennek a kódba történő felvételét.

Ukrajna kelet-európai állam. Keletről és északkeletről Oroszország, északnyugatról Fehéroroszország, nyugatról Lengyelország, Szlovákia és Magyarország, délnyugatról Románia és Moldova, délről pedig a Fekete-tenger és az Azovi-tenger határolja. Fővárosa és legnépesebb városa Kijev.

Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. 1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után visszanyerte szuverenitását, majd lemondott a területén tartott szovjet nukleáris fegyverekről, cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az 1994-es ún. budapesti memorandumban garantálta az ország függetlenségét és területi integritását.

Észtország , teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján. Az úgynevezett balti államok (Baltikum) egyike. Északon és nyugaton a Balti-tenger, keleten Oroszország, délen Lettország határolja. Az 1940-ben Szovjetunióhoz csatolt állam 1991-ben nyerte el függetlenségét. Az Európai Unió kisebb méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve az észt, ami az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelv. Fővárosa és legnépesebb városa Tallinn.

Észtország az Európai Unió, az eurózóna, a NATO, az OECD és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.