Afrikaans nyelv

Afrikaans nyelv
Az afrikaans nyelv (vagy régebbi nevén a búr illetve fokföldi holland nyelv), ritkábban használt írásmóddal afrikánsz nyelv a germán nyelvek nyugati ágába tartozó, a hollandból önállósodott nyelv, amely a 17–18. században Dél-Afrikába kivándorolt németalföldi parasztok, a búrok (boer – paraszt) holland nyelvjárásaiból, valamint a velük együtt érkező francia, német és fríz telepesek, illetve az afrikai bennszülöttek nyelveinek elemeivel keveredve alakult ki. Körülbelül 6 millió ember tekinti anyanyelvének. Hivatalos nyelv a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Zimbabwéban. Beszélt nyelvként használatos még Botswanában, Lesothóban, Szváziföldön és Zambiában. Kisebb afrikaans nyelvű közösségek találhatóak Londonban, Perthben, valamint Torontóban.

Nyelvtörténeti szempontból az afrikaans a holland származéknyelve, mely Fokföldön alakult ki a 17–18. században. Helyesírását, szókincsét a kor holland köznyelve határozta meg, azonban az idők folyamán számos szomszédos afrikai nyelv, valamint a német, fríz és francia telepesek nyelvjárásai is hatottak rá.

Az első búr közösség létrejöttével alakultak ki a nyelvjárások, de az első írásos búr nyelvű anyagról csak 1795-től van ismeretük a nyelvészeknek. Hosszú ideig mindenhol az éppen adott nyelvjárás dominált, egységes sztenderd nyelvről a 19. század második feléig nem beszélhetünk. A korai írott szövegeket még holland helyesírással írták. 1862-ben tankönyvet, majd 1875-ben a Genootskap vir Regte Afrikaners (Az igazi búrok/afrikánerek társasága) nyelvtant és szótárt jelentetett meg Fokvárosban, ezzel megszületett a búr irodalmi nyelv. A második búr háborúig a két búr állam hivatalos nyelve volt. A búr államoknak Dél-Afrikába való beolvasztásával megszűnt a hivatalos státusza a főbb intézményekben, egészen 1925. május 8-ig, amikor is a Dél-Afrikai Unió egyik hivatalos nyelve lett (előzőleg az ország területén a hollandot használták hivatalos nyelvként).

Szabályozását a Dél-afrikai Nyelvi, Irodalmi és Művészeti Akadémia (Suid-Afrikaanse Akademie vir Taal, Lettere en Kuns) végzi.

Ország
  • Dél-afrikai Köztársaság
    A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szváziföld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Afrika egyik legfejlettebb állama. Egy önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. Dél-Afrika abban a különleges helyzetben van, hogy 3 fővárosa is van: Pretoria, a közigazgatási főváros, Bloemfontein, az igazságszolgáltatás központja és Fokváros, a politikai főváros; legnépesebb városa pedig Johannesburg.

    Dél-Afrika többnemzetiségű társadalom, amely kultúrák, nyelvek és vallások széles skáláját öleli fel. Az alkotmány tizenegy hivatalos nyelvet ismer el, ami a negyedik legmagasabb szám a világon.
  • Namíbia
    Namíbia, hivatalosan Namíbiai Köztársaság, egy független köztársaság Dél-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Az országot délről a Dél-afrikai Köztársaság, északról Angola, északkeletről Zambia és keletről Botswana határolja. Fővárosa és legnagyobb városa Windhoek. 825 615 km2-es területével és 2,7 milliós népességével a második legkevésbé sűrűn lakott ország Mongólia után. A területe nagy részén a Namib-sivatag és a Kalahári-sivatag terül el, a legszárazabb szubszaharai ország Afrikában. A hivatalos nyelv az angol. A legmagasabb pontja a 2573 m magas Königstein. A leghosszabb folyó a 650 km-es Fish, ami a Hardap-gátnál egy víztározóba folyik, így kialakítva az ország legnagyobb állóvizét.

    1990. március 21-én a namíbiai függetlenségi harc után kivívta a függetlenségét Dél-Afrikától.