Nyelv - Afrikaans nyelv

Nyelv  >  Afrikaans nyelv

Afrikaans nyelv

Az afrikaans nyelv (vagy régebbi nevén a búr illetve fokföldi holland nyelv) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó, a hollandból önállósodott nyelv, amely a 17–18. században Dél-Afrikába kivándorolt németalföldi parasztok, a búrok (boer – paraszt) holland nyelvjárásaiból, valamint a velük együtt érkező francia, német és fríz telepesek, illetve az afrikai bennszülöttek nyelveinek elemeivel keveredve alakult ki. Körülbelül 6 millió ember tekinti anyanyelvének. Hivatalos nyelv a Dél-afrikai Köztársaságban, Namíbiában, Zimbabwéban. Beszélt nyelvként használatos még Botswanában, Lesothóban, Szváziföldön és Zambiában. Kisebb afrikaans nyelvű közösségek találhatóak Londonban, Perthben, valamint Torontóban.

Nyelvtörténeti szempontból az afrikaans a holland származéknyelve, mely a Fokföldön alakult ki a 17–18. században. Helyesírását, szókincsét a kor holland köznyelve határozta meg, azonban az idők folyamán számos szomszédos afrikai nyelv, valamint a német, fríz és francia telepesek nyelvjárásai is hatottak rá.

Az első búr közösség létrejöttével alakultak ki a nyelvjárások, de az első írásos búr nyelvű anyagról csak 1795-től van ismeretük a nyelvészeknek. Hosszú ideig mindenhol az éppen adott nyelvjárás dominált, egységes sztenderd nyelvről a 19. század második feléig nem beszélhetünk. A korai írott szövegeket még holland helyesírással írták. 1862-ben tankönyvet, majd 1875-ben a Genootskap vir Regte Afrikaners (Az igazi búrok/afrikánerek társasága) nyelvtant és szótárt jelentetett meg Fokvárosban, ezzel megszületett a búr irodalmi nyelv. A második búr háborúig a két búr állam hivatalos nyelve volt. A búr államoknak Dél-Afrikába való beolvasztásával megszűnt a hivatalos státusza a főbb intézményekben, egészen 1925. május 8-ig, amikor is a Dél-Afrikai Unió egyik hivatalos nyelve lett (előzőleg az ország területén a hollandot használták hivatalos nyelvként).

Szabályozását a Dél-afrikai Nyelvi, Irodalmi és Művészeti Akadémia (Suid-Afrikaanse Akademie vir Taal, Lettere en Kuns) végzi.

Ország

Dél-afrikai Köztársaság

A Dél-afrikai Köztársaság az afrikai kontinens déli szegletében található. Északon Botswana és Zimbabwe, északnyugaton Namíbia, északkeleten Mozambik és Szváziföld határolják, nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Indiai-óceán mossa partjait. Egy önálló királyság található az ország területén belül: Lesotho. Afrika egyik legfejlettebb állama.


Namíbia

Namíbia (egykoron Délnyugat-Afrika) 1990-től független köztársaság Dél-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Az országot a Dél-afrikai Köztársaság, Angola, Zambia és Botswana határolja.

1884-ben a németek gyarmatosították a területet Német Délnyugat-Afrika (Deutsch-Südwestafrika) néven Otto von Bismarck kancellár alatt, hogy megakadályozzák a Brit előrenyomulást a térségben. A területre Franz Adolf Eduard Lüderitz német kereskedő bennszülöttekkel kötött szerződései alapján tettek szert, előbb védett területnek majd német gyarmatnak nyilvánítva Namíbiát. A Brit Birodalom válasza erre az egyetlen fontos mélyvizű kikötő, Walvis Bay elfoglalása és fokvároshoz csatolása volt. A gyarmatosítás sok német bevándorlót vonzott Európából, mivel Namíbia gazdag volt gyémántokban és aranyban. A nagymértékű bevándorlás a bennszülött herero és nama törzsek ellenállásába ütközött. Az ellentéteket Samuel Maharero Herero vezér és Theodor Leutwein, Délnyugat-Afrika helytartója nem tudták békésen rendezni, és a konfliktus háborúba torkollott (lásd herero háborúk). A bennszülötteket a német gyarmatosítók szisztematikusan elpusztították, a herero és nama háborúkban (1904-1908) amelyek 65 ezer herero és 10 ezer nama bennszülött halálát okozták, amely a herero lakosság 85%-nak, illetve a namaqua lakosság felének felelt meg. A herero háború első ütközetében 1904-ben a waterbergi csatában 15 ezer német katona Adrian Dietrich Lothar von Trotha vezetésével megfutamította a bennszülötteket. Ebben a csatában három oldalról bekerítette a felkelőket, meghagyva számukra a menekülési útvonalat a Kalahári sivatag Omaheke régiója felé. Ezen a vidéken megmérgezte a forrásokat és lőparancsot adott minden túlélőre, nőket és gyermekeket is beleértve. A túlélőket nem tartották német alattvalóknak, és a kivégzési parancs (Vernichtungsbefehl) alapján bántak velük, amely előírta, hogy férfi hadifoglyokat nem ejtettek és a nők és gyermekekre figyelmeztető lövéseket adtak le hogy a tartományból való elmenekülésre késztessék őket.

Nyelv

Afrikaans language (English)  Lingua afrikaans (Italiano)  Afrikaans (Nederlands)  Afrikaans (Français)  Afrikaans (Deutsch)  Língua africâner (Português)  Африкаанс (Русский)  Afrikáans (Español)  Język afrikaans (Polski)  南非語 (中文)  Afrikaans (Svenska)  Limba afrikaans (Română)  アフリカーンス語 (日本語)  Африкаанс (Українська)  Африканс (Български)  아프리칸스어 (한국어)  Afrikaans (Suomi)  Bahasa Afrikaans (Bahasa Indonesia)  Afrikanų kalba (Lietuvių)  Afrikaans (Dansk)  Afrikánština (Česky)  Afrikaans (Türkçe)  Африканс (Српски / Srpski)  Afrikaani keel (Eesti)  Afrikánčina (Slovenčina)  Afrikaans nyelv (Magyar)  Afrikaans (Hrvatski)  ภาษาอาฟรีกานส์ (ไทย)  Afrikanščina (Slovenščina)  Afrikandu valoda (Latviešu)  Γλώσσα Αφρικάανς (Ελληνικά)  Afrikaans (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com