Azeri manat
₼
Az azeri manat Azerbajdzsán jelenlegi hivatalos pénzneme. A manat pénznév az orosz монета (jelentése: érme) szóból származik. Annak idején manat volt a szovjet rubel azeri és türkmén megnevezése is.Az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság és az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság 1919–1923 között saját pénzt hozott forgalomba. Ezt a pénzt azeriül manatnak (منات), oroszul rubelnek (рубль) hívták, és mindkét nyelven fel volt tüntetve a papírpénzeken.
A második manatot 1992-ben vezették be, mely 1 manat = 10 rubel arányban váltotta fel a szovjet rubelt. A valuta az évtized folyamán folyamatosan leértékelődött, de 2002–2005 között már viszonylag szilárd volt a dollárral szembeni árfolyama, sőt, 2005 után még erősödött is – mindez a beáramló olajjövedelmeknek volt köszönhető. Ekkorra azonban a 100 manat alatti bankjegyek – az érmékkel együtt – gyakorlatilag eltűntek a forgalomból, és szükségessé vált a valutareform.
2006. január 1-jén vezették be a jelenleg is használatos manatot 1 új manat = 5000 régi manat átszámítási aránnyal. A bankjegyek meglehetősen hasonlítanak az euróbankjegyekre – tervezőjük az az osztrák Robert Kalina, aki az euróbankjegyeket is tervezte.
2015. december 21-én összeomlott a manat árfolyama az olajválság miatt. Az amerikai dollár ezen a napon 1,55 manat volt, míg januárban csak 0,78 manat.
Ország
-
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.