دج
Az algériai dinár Algéria jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze a centime (1 dinár = 100 centime). A dinár neve a római denariusból származik, több arab államban is használatos.
Miután Algéria kivívta függetlenségét Franciaországtól 1962-ben, a korábbi pénznemet, az algériai frankot (mely a francia frankkal egyenértékű volt) hamarosan az új nemzeti fizetőeszköz, a dinár váltotta fel. 1964. április 1-jén került forgalomba, 1:1 arányban felváltva a frankot (illetve 1:100 arányban az 1960 előtti régi frankot). Az 1964. április 11-i 64/111. törvény alapján vált az ország új fizetőeszközévé.
A dinár értéke több mint két évtizeden át stabil maradt a francia frankhoz (mellyel 1973-ig azonos értékű volt) és az amerikai dollárhoz viszonyítva. Az 1980-as évek második felében az ország gazdasági válságával párhuzamosan felgyorsult az infláció, míg 1987-ben 1 amerikai dollár 4,85 dinárnak; 1992-ben, a polgárháború kitörésekor már 21,84 dinárnak felelt meg. Az infláció az 1990-es évek során végig magas maradt, majd a dinár árfolyama az ezredforduló után stabilizálódott (2000-ben 1 USD = 75,26 dinár, 2010-ben 74,39 dinár).
A köznapi beszédben gyakran centime-ben vagy frankban (az 1960 előtti frankra utalva) adják meg az árakat, például 100 dinár esetén عشر الاف, azaz tízezer centime a használt forma. A spanyol időszakból fennmaradt a doro (0,05 dinár, tehát 1 dinár = 20 doro) elnevezés is (Spanyolországban a duro 5 pesetának felelt meg).
A dinár 1964-es bevezetésekor kibocsátott érmesor a következő címleteket tartalmazta: 1, 2, 5, 10, 20, 50 centime és 1 dinár. Előlapjukon egységesen Algéria címere, körben az ország hivatalos nevével (الجمهورية الجزائرية الديمقراطية الشعبية), hátlapjukon az értékjelzés szerepelt (számmal és betűvel is kiírva), felette a dátummal, körben arab motívumokkal. Ezután az érméket változó időközönként verték (a különböző emlékérmeket is ideértve). A függetlenség 10. évfordulójára, 1972-ben jelent meg az 5 dináros, majd 1979-ben a 10 dináros címlet. Az 1964-es sorozaton még arab számjegyeket használtak (kivéve a kétféle évszámjelzés közül a nyugati naptár szerintit), a későbbi érméken (1971-től) már európaiakkal váltották fel őket. Valamennyi algériai érme fordított lapirányultságú, a francia érmékhez hasonlóan. AZ 1 és 2 centime-ost csak 1964-ben verték. Az 1, 2, 5, 10 és 20 centime-os pereme sima, az 50 centime-osé, az 1 és 5 dinárosé recézett, a 10 dinárosé pedig felváltva sima és recézett. 1987-től (az 5 dinárosokon 1984-től) a hátlapi körirat megváltozott: البنك المركزي الجزائري (Algériai Központi Bank).
1992-ben ismét új érmesor került forgalomba ½, ¼, 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 dinár címletekkel, melyhez 2012-ben a 200 dináros érme csatlakozott. A korábbi érmék is forgalomban maradtak, fokozatosan kopnak ki a forgalomból.
Jelenleg az 5 dinár feletti címletek találhatók meg a hétköznapi forgalomban. Bár továbbra is hivatalosan fizetőeszköznek számítanak, az egy dinár alatti értékű érmék napjainkra eltűntek a forgalomból és az egy- és kétdinárosok is ritkává váltak.
* 1 centime - anyaga alumínium, súlya 0,6 gramm, átmérője 16 mm, vastagsága 1,6 mm. Csak 1964-ben verték, 35 millió darab készült belőle.
* 2 centime - anyaga alumínium, súlya 0,6 gramm, átmérője 18 mm, vastagsága 1,12 mm. Csak 1964-ben verték, 50 millió darab készült belőle.
* 5 centime - valamennyi típusa alumíniumból készült, az első, 1964-es típus könnyebb a későbbieknél (0,85 gramm, 21,1 mm átmérő, 1,1 mm vastagság), 1970-től a súly 1,5 grammra, az átmérő 22 mm-re, a vastagság 1,5 mm-re nő. Valamennyi 1970 utáni 5 centime-os a FAO világélelmezési programjának népszerűsítésére is szolgál.
