Afgán afgáni

Afgán afgáni
Ø‹
Az afgán afgáni (pastuul: افغانۍ; dariul: افغانی ) Afganisztán jelenlegi hivatalos pénzneme. Olykor találkozni lehet az afghani írásmóddal is, amely az arab betűs eredetinek az angol helyesírás szerinti átírása; a magyar átírás azonban afgáni. A mostani afgáni 2003-ban, az amerikai megszállást követő pénzreform eredményeként került forgalomba.

Az első afgánit 1925-ben vezették be (ISO 4217-kód: AFA), amely az afgán rúpia helyébe lépett 1 afgáni = 1,1 rúpia arányban,. 1936-tól az afgáni árfolyamát 1 indiai rúpia = 3,65 afgáni szinten rögzítették, majd 1947-ben 1 indiai rúpia = 13,44 afgáni lett az arány. A monarchia fennállása alatt, Mohammed Zahir sah regnálása idején az érméken és a bankjegyeken is a király portréja szerepelt fő motívumként. Afganisztán amerikai megszállásáig a különféle hadurak, politikai pártok, külföldi hatalmak és pénzhamisítók mind saját afgánit gyártottak mindenféle rendszer vagy például a sorszámok figyelembe vétele nélkül. Miután 1996 decemberében a tálibok szerezték meg az ország irányítását, a központi bank új tálib vezetője a bankjegyek nagy részét (mintegy 100 billió afgáni névértékben) értéktelennek nyilvánította, valamint felmondta a szerződést a bankjegyeket 1992 óta nyomtató orosz céggel. A céget ugyanis meggyanúsították, hogy bankjegyeket szállít az ország északi részére visszaszorult bukott elnöknek. Ebben az időben 1 amerikai dollár mintegy 21 000 afgánit ért. Ezután az Északi Szövetség hozott forgalomba Oroszországban nyomtatott pénzeket, ezeket névértékük feléért árulták a kabuli piacon. 2000-ben 6400 afgánit adtak egy dollárért, 2002-ben már 43 000-t.

2003. január 2-án – egy három hónapos átmeneti időszak után – az új afgáni lett a törvényes fizetőeszköz. 1 új afgáni 1000 régit ért, valamint 1 dollár 43 új afgánit. A bevont pénz névértéke 15 billió régi afgánit tett ki, ami a Tálib uralom és a háború alatti féktelen pénznyomtatás következménye volt. Kezdeti leértékelődés után erősödésnek indult a dollárral szemben az új afgán valuta, ezzel egyidejűleg az infláció is nőtt. Ennek oka a lakosság megnövekedett bizalma a valuta iránt, újra a kereskedelem és gazdaság, valamint a megtakarítások eszköze lett (a dollár és a pakisztáni rúpia mellett). Mostanra viszonylagos stabilitás jellemzi az afgáni árfolyamát, a mindennapi életben elfogadottsága egyre nő, a hatóságok célja a további népszerűsítés.

Ország
  • Afganisztán
    Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emírség (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország. Egyes besorolások szerint Közép-, más kategorizálások szerint Dél-Ázsiában, egy harmadik rendszerezés szerint pedig Nyugat-Ázsiában helyezkedik el. Délen és keleten főleg Pakisztán, nyugaton Irán, északon Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán, északkeleten Kína határolja.

    Afganisztán etnikai csoportok színes mozaikja és találkozási pont Nyugat és Kelet között. A vándorlás és a kereskedelem egyik központja volt történelme során. Területét birtokolta az Óperzsa Birodalom, Nagy Sándor, az Omajjádok, az Abbászidák, a különböző török birodalmak, például Timur Lenké, a mongolok, a britek, a Szovjetunió, a tálibok és az Amerikai Egyesült Államok.