Vaud kanton (Canton de Vaud)
Vaud (francia, kiejtése kb. „vó”, németül Waadt) Svájc harmadik legnépesebb és negyedik legnagyobb területű kantonja az ország nyugati részén. Fővárosa Lausanne, itt található Nemzetközi Olimpiai Bizottság központja. 2013-ban lakosa volt, melynek többsége francia anyanyelvű.
Az ókorban a kelta helvétek törzse telepedett meg a mai Vaud kanton területén. I.e. 58-ban Julius Caesar legyőzte őket és később területüket a Római Birodalomhoz csatolták. A rómaiak alapították Viviscus (Vevey) és Lausonium (Lausanne) városokat, i.e. 27-ben pedig Aventicum (Avenches) központtal létrehozták a Civitas Helvetiorum-ot. A 2. és 4. század között az alemannok több alkalommal feldúlták a régiót, az 5. században pedig burgundok telepedtek meg itt. A burgundok uralmát felváltotta a frank Meroving-dinasztia hatalma, majd Vaud Nagy Károly birodalmának lett a része. 1032-ben a német Zähringen-ház szerezte meg a leendő kanton területét. A Zähringenek hanyatlása után itteni birtokaikat Savoya grófjai szerezték meg, akik azokat a Vaudi báróságban egyesítették. A 15. században a Savoyai-ház hatalma meggyengült és Vaud-t az Ósvájci Konföderációhoz tartozó Bern csapatai szállták meg, 1536-ra pedig teljesen annektálták a területet.
A reformációt Jean Calvin tanítványai, köztük Pierre Viret indították el és Lausanne katedrálisában egy híres teológiai vitára is sor került. Bern támogatásával a város lakossága hamarosan áttért a protestáns hitre.
A helyi francia nyelvű lakosság lázadozott a berni német vezetés ellen. 1723-ban Abraham Davel kezdeményezett felkelést Bern ellen, de a hatóságok elfogták és lefejezték. A francia forradalom után, 1797-ben elűzték a berni kormányzót és Párizs támogatásával kikiáltották a Léman Köztársaságot. Pár hónappal később a franciák megszállták egész Svájcot és átalakították Helvét Köztársasággá, amelybe Vaud-t Léman kanton néven tagozták be. A központi helvét kormány megpróbálta visszaállítani a köztársaság által eltörölt feudális jogokat és adókat; emiatt 1802-ben felkelés tört ki. Maga a Helvét Köztársaság is megbukott 1803-ban és az újjászervezett Svájci Államszövetséghez az önálló Vaud kanton is csatlakozott.
A 19. század 40-es éveiben a protestáns Vaud nyíltan kiállt a katolikus, konzervatív kantonokat tömörítő Sonderbund ellenében. A Sonderbund 1847-ben fellázadt, de a 100 ezernyi kormánykatona minimális veszteségekkel elfojtotta a felkelést. Vaud alkotmányát 1885-ben írták, melyet utoljára 2003 áprilisába módosítottak.
Az ókorban a kelta helvétek törzse telepedett meg a mai Vaud kanton területén. I.e. 58-ban Julius Caesar legyőzte őket és később területüket a Római Birodalomhoz csatolták. A rómaiak alapították Viviscus (Vevey) és Lausonium (Lausanne) városokat, i.e. 27-ben pedig Aventicum (Avenches) központtal létrehozták a Civitas Helvetiorum-ot. A 2. és 4. század között az alemannok több alkalommal feldúlták a régiót, az 5. században pedig burgundok telepedtek meg itt. A burgundok uralmát felváltotta a frank Meroving-dinasztia hatalma, majd Vaud Nagy Károly birodalmának lett a része. 1032-ben a német Zähringen-ház szerezte meg a leendő kanton területét. A Zähringenek hanyatlása után itteni birtokaikat Savoya grófjai szerezték meg, akik azokat a Vaudi báróságban egyesítették. A 15. században a Savoyai-ház hatalma meggyengült és Vaud-t az Ósvájci Konföderációhoz tartozó Bern csapatai szállták meg, 1536-ra pedig teljesen annektálták a területet.
A reformációt Jean Calvin tanítványai, köztük Pierre Viret indították el és Lausanne katedrálisában egy híres teológiai vitára is sor került. Bern támogatásával a város lakossága hamarosan áttért a protestáns hitre.
A helyi francia nyelvű lakosság lázadozott a berni német vezetés ellen. 1723-ban Abraham Davel kezdeményezett felkelést Bern ellen, de a hatóságok elfogták és lefejezték. A francia forradalom után, 1797-ben elűzték a berni kormányzót és Párizs támogatásával kikiáltották a Léman Köztársaságot. Pár hónappal később a franciák megszállták egész Svájcot és átalakították Helvét Köztársasággá, amelybe Vaud-t Léman kanton néven tagozták be. A központi helvét kormány megpróbálta visszaállítani a köztársaság által eltörölt feudális jogokat és adókat; emiatt 1802-ben felkelés tört ki. Maga a Helvét Köztársaság is megbukott 1803-ban és az újjászervezett Svájci Államszövetséghez az önálló Vaud kanton is csatlakozott.
A 19. század 40-es éveiben a protestáns Vaud nyíltan kiállt a katolikus, konzervatív kantonokat tömörítő Sonderbund ellenében. A Sonderbund 1847-ben fellázadt, de a 100 ezernyi kormánykatona minimális veszteségekkel elfojtotta a felkelést. Vaud alkotmányát 1885-ben írták, melyet utoljára 2003 áprilisába módosítottak.
Térkép - Vaud kanton (Canton de Vaud)
Térkép
Ország - Svájc
Svájc zászlaja |
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CHF | Svájci frank (Swiss franc) | Fr | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |
DE | Német nyelv (German language) |
IT | Olasz nyelv (Italian language) |
RM | Romans nyelv (Romansh language) |