Térkép - Tádzsikisztán (Republic of Tajikistan)

Tádzsikisztán (Republic of Tajikistan)
Tádzsikisztán zászlaja
Tádzsikisztán (tádzsikul: Тоҷикистон), hivatalosan Tádzsik Köztársaság (Ҷумҳурии Тоҷикистон) tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Ázsiában, Magyarországnál másfélszer nagyobb területtel. A Szovjetunió egyik legdélebben fekvő utódállama, mely 1991-ben lett független. A 2020-as évek elején a szovjet utódállamok közül a legszegényebb.

Délen Afganisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kirgizisztán, keleten Kína határolja. Az ország területének több mint 90%-át hegyek borítják. A lakosság zöme muszlim.

I. e. 4000 óta folyamatosan lakott a mai Tádzsikisztán területe.

A történelem során különböző birodalmak területe volt, legtovább a Perzsa Birodalomé. Ennek hatása máig megmaradt: a tádzsik nyelv gyakorlatilag a perzsa nyelv egyik nyelvjárása, üzbég és orosz jövevényszavakkal bővülve. Az i. e. 4. század végétől az i. e. 2. század első negyedéig a terület a Baktria része volt. A kínai Han-dinasztiával kapcsolatok épültek ki az i. e. 2. században, akik követet küldtek Baktriába, hogy derítse fel a Kínától nyugatra eső területeket.

A 7. században arabok hozták az iszlámot, amit a kínaiak sikertelenül próbáltak megakadályozni. A Tang-dinasztia (618-907) csapatai 751-ben vereséget szenvedtek a Talasz-folyó menti csatában (a mai Kirgizisztán és Kazahsztán határvidékén). A csata máig tartó következménye, hogy Kína elveszítette befolyását Közép-Ázsia felett.

Később az iráni eredetű Számánida Birodalom (819-999) része lett, majd Horezm (Hvárezm) államához tartozott.

A 13. században Dzsingisz kán vezetésével betörtek a mongolok, megsemmisítették Horezm államát és a lakosság jelentős részét lemészárolták. (Mongol hadjárat Horezm ellen 1219-1221.)

Ezt követően a terület a buharai kánsághoz tartozott egészen a 19. század végéig, az orosz fennhatóság („protektorátus") kezdetéig.

Az 1917-es orosz forradalom után Közép-Ázsiában baszmacsoknak nevezett gerillák harcoltak a bolsevikokkal. Függetlenné kívántak válni – eredménytelenül. Négyéves háborúban a túlerőben lévő bolsevikok győztek, közben mecseteket és falvakat égettek fel és keményen elnyomták a lakosságot. A szovjet hatóságok szekularizációs kampányt indítottak, üldözték a muszlim, a zsidó és a keresztény vallásgyakorlást, bezárták a mecseteket, templomokat és zsinagógákat.

1924-ben Üzbegisztán részeként megszervezték a Tadzsik Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1929-ben a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság önállóan lett a Szovjetunió tagállama. Üzbegisztánban maradtak olyan városok, amelyek lakossága azelőtt tádzsik többségű volt, a legjelentősebb Szamarkand és Buhara volt. Az életszínvonal, az oktatás színvonala és az iparosodottság elmaradt a többi szovjet tagállam szintjétől. Az 1980-as években a Szovjetunióban az itteni háztartások voltak legkevésbé képesek megtakarítani, a magasabb jövedelmi csoportokba az itteni háztartások tartoztak legkisebb arányban, itt volt a legkevesebb egyetemi végzettségű ember 1000 fő közül. Az 1980-as évek végén a tádzsik nacionalisták több jogot kezdtek követelni. 1990-ig nyíltan nem jelent meg semmiféle mozgalom. A következő évben a Szovjetunió összeomlott, Tádzsikisztán kikiáltotta függetlenségét. 
Valuta / Nyelv 
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
TJS Tádzsik szomoni (Tajikistani somoni) Ð…Ðœ 2
ISO Nyelv
RU Orosz nyelv (Russian language)
TG Tádzsik nyelv (Tajik language)
Neighbourhood - Ország  
Térkép - Tádzsikisztán (Republic of Tajikistan)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Tádzsikisztán
Nokia (vállalat)
Térkép - Tádzsikisztán2000px-Un-Tajikistan.svg.png
2000px-Un-Tajikistan...
2000x1485
freemapviewer.org
Térkép - Tádzsikisztán1191px-Tajikistan_location_map.svg.png
1191px-Tajikistan_lo...
1191x903
freemapviewer.org
Térkép - TádzsikisztánTajikistan_regions_map.png
Tajikistan_regions_m...
3008x2200
freemapviewer.org
Térkép - Tádzsikisztánimage.jpg
image.jpg
1398x1417
freemapviewer.org
Térkép - TádzsikisztánSatellite_image_of_Tajikistan_in_November_2003.jpg
Satellite_image_of_T...
3039x2163
freemapviewer.org
Un-tajikistan.png
3038x2258
upload.wikimedia.org
Tajikistan_map_moder...
2200x1967
upload.wikimedia.org
Tajikistan_map_blank...
2200x1967
upload.wikimedia.org
Tajikistan_Report~So...
1863x2286
www.drben.net
Tajikistan_2001_CIA_...
2016x2032
upload.wikimedia.org
tajikistan.jpg
2200x1700
tajikistanfocus.file...
Unbekannt_1928_Karta...
1374x1792
www.angelfire.com
pamir-gr.jpg
1802x1306
www.pamirs.org
kirgiz_tadj.jpg
1734x1269
veslo.ru
large_detailed_relie...
1768x1223
www.vidiani.com
tajikistan-map.jpg
1920x1080
tribktla.files.wordp...
8078702450_d82c97674...
1400x1400
farm9.staticflickr.c...
uzbekistan.jpg
1378x1405
images.nationmaster....
tajikistan.jpg
1474x1125
www.footiemap.com
5346008-vector-color...
1200x1194
us.123rf.com
EastTurkestan.jpg
1475x959
www.heritageinstitut...
wholemap_res100_colo...
1475x959
www-personal.umich.e...
Mapa-Topografico-de-...
1166x1190
mapas.owje.com
political-map-of-Taj...
1412x975
www.ezilon.com
TAJIKISTAN+(1).gif
1412x975
4.bp.blogspot.com