Térkép - Rijád (Riyadh)

Rijád (Riyadh, arabul: الرياض ar-Riyād, nevének jelentése: „A kertek”) Szaúd-Arábia fővárosa és legnagyobb városa, valamint Rijád tartomány székhelye. Az Arab-félsziget közepén, Nedzsd területén fekszik, egy három vádi (Hanifa, Ajszan és al-Bathá) által közrefogott fennsíkon. A Szaúd-dinasztia 1824-ben választotta székhelyéül.

1881-ig maradt a Szaúdok uralma alatt, s ekkor a Rasíd-dinasztiáé lett a Nedzsd feletti hatalom. Azonban Ibn Szaúdnak 1902-ben sikerült visszaszereznie Rijádot, aztán innen 1930-ra meghódította az egész Arab-félszigetet. 1932-ben, amikor kikiáltották az egységes Szaúd-arábiai Királyságot, Rijádot tették meg fővárosnak.

Rijad már 1824 óta a Szaúd-dinasztia centruma. Abdul-Aziz szaúdi király 1902-évi hatalomra jutását követően innen kezdte meg a közép-arábiai beduin törzsek egyesítését, aminek eredményeként 1932-ben létrehozta a Szaúd-Arábiai Királyságot. Szaúd-Arábia 1932-i függetlenné válása óta Rijád a főváros. Igen régi időktől az arab térség fontos közlekedési csomópontja. Jelentőságát fokozta, hogy a legfontosabb iszlám zarándokhelyek: a Mekka és Medina felé vezető zarándokút is érinti. 1824 óta Rijádban található a Szaúd-királyi ház egyik palotája.

Az 1930-as évektől óriási kőolajkészleteket tártak fel az országban, ami gyökeresen átformálta az ország társadalmát, s fővárosát: a hajdan vidéki várost a modern technológia kirakatává tette. A vályogházakból álló oázistelepülésen korszerű épületek, szállodák, kórházak, iskolák jelentek meg. Lakossága régebben csupa nedzsdiből állt, ma már számos más nemzetiségnek otthont adó kozmopolita nagyváros. Közigazgatási szerepén kívül az ország kereskedelmi, oktatási és közlekedési központja. Ipari üzemei közül a kőolaj-finomító a legfontosabb. Nemzetközi repülőtere a Khálid királyról elnevezett King Khaled International Airport (IATA-kódja: RUH), a várost pedig korszerű autópályák kötik össze a távoli országrészekkel.