Térkép - Qusari járás (Qusar Rayon)

Qusari járás (Qusar Rayon)
A Qusari járás (azeri nyelven: Qusar rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Qusar.

* 1939-ben 53 968 lakosa volt, melyből 47 415 lezg (87,9%), 3892 azeri (7,2%), 1989 orosz, 279 zsidó, 128 ukrán, 54 örmény, 27 talis, 21 német, 12 grúz stb.

* 1959-ben 43 377 lakosa volt, melyből 37 585 lezg (86,6%), 3627 azerri (8,4%), 1449 orosz, 241 zsidó, 37 örmény, 11 grúz, 5 avar, 5 tat, 3 talis, 2 grúz, 1 caur.

* 1970-ben 62 894 lakosa volt, melyből 55 164 lezg (87,7%), 5776 azeri (9,2%), 1205 orosz és ukrán, 314 zsidó, 85 örmény, 36 tatár, 26 kurd, 18 avar, 7 grúz, 2 caur.

* 1979-ben 67 463 lakosa volt, melyből 59 325 lezg (87,9%), 6654 azeri (9,9%), 730 orosz és ukrán, 173 zsidó, 115 örmény, 19 tatár, 16 avar stb.

* 1999-ben 80 816 lakosa volt, melyből 73 278 lezg (90,7%), 7162 azeri (8,9%), 189 orosz és ukrán, 82 török, 32 zsidó, 10 tatár, 5 cahur, 3 örmény.

* 2009-ben 87 852 lakosa volt, melyből 79 629 lezg (90,6%), 7956 azeri (9,1%), 102 török, 87 orosz, 8 tatár, 7 ukrán.

 
Térkép - Qusari járás (Qusar Rayon)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Qusari járás
Nokia (vállalat)
Térkép - Qusari járás - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Qusari járás - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Qusari járás - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Qusari járás - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Qusari járás - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Qusari járás - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Qusari járás - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Qusari járás - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Qusari járás - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Azerbajdzsán
Azerbajdzsán zászlaja
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.

Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Térkép - Azerbajdzsánimage.jpg
image.jpg
1407x1646
freemapviewer.org
Térkép - AzerbajdzsánAzerbaijan_Map_ADRandAR_En.jpg
Azerbaijan_Map_ADRan...
1134x1126
freemapviewer.org
Térkép - AzerbajdzsánSatellite_image_of_Azerbaijan_in_March_2003.jpg
Satellite_image_of_A...
2002x1593
freemapviewer.org
Térkép - AzerbajdzsánAzerbaijan_Topography.png
Azerbaijan_Topograph...
1705x1348
freemapviewer.org
Térkép - Azerbajdzsánimage.jpg
image.jpg
1407x1646
freemapviewer.org
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
AZN Azeri manat (Azerbaijani manat) ₼ 2
ISO Nyelv
AZ Azeri nyelv (Azerbaijani language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
HY Örmény nyelv (Armenian language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Grúzia 
  •  Irán 
  •  Törökország 
  •  Örményország 
  •  Oroszország