Qusari járás (Qusar Rayon)
A Qusari járás (azeri nyelven: Qusar rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Qusar.
* 1939-ben 53 968 lakosa volt, melyből 47 415 lezg (87,9%), 3892 azeri (7,2%), 1989 orosz, 279 zsidó, 128 ukrán, 54 örmény, 27 talis, 21 német, 12 grúz stb.
* 1959-ben 43 377 lakosa volt, melyből 37 585 lezg (86,6%), 3627 azerri (8,4%), 1449 orosz, 241 zsidó, 37 örmény, 11 grúz, 5 avar, 5 tat, 3 talis, 2 grúz, 1 caur.
* 1970-ben 62 894 lakosa volt, melyből 55 164 lezg (87,7%), 5776 azeri (9,2%), 1205 orosz és ukrán, 314 zsidó, 85 örmény, 36 tatár, 26 kurd, 18 avar, 7 grúz, 2 caur.
* 1979-ben 67 463 lakosa volt, melyből 59 325 lezg (87,9%), 6654 azeri (9,9%), 730 orosz és ukrán, 173 zsidó, 115 örmény, 19 tatár, 16 avar stb.
* 1999-ben 80 816 lakosa volt, melyből 73 278 lezg (90,7%), 7162 azeri (8,9%), 189 orosz és ukrán, 82 török, 32 zsidó, 10 tatár, 5 cahur, 3 örmény.
* 2009-ben 87 852 lakosa volt, melyből 79 629 lezg (90,6%), 7956 azeri (9,1%), 102 török, 87 orosz, 8 tatár, 7 ukrán.
* 1939-ben 53 968 lakosa volt, melyből 47 415 lezg (87,9%), 3892 azeri (7,2%), 1989 orosz, 279 zsidó, 128 ukrán, 54 örmény, 27 talis, 21 német, 12 grúz stb.
* 1959-ben 43 377 lakosa volt, melyből 37 585 lezg (86,6%), 3627 azerri (8,4%), 1449 orosz, 241 zsidó, 37 örmény, 11 grúz, 5 avar, 5 tat, 3 talis, 2 grúz, 1 caur.
* 1970-ben 62 894 lakosa volt, melyből 55 164 lezg (87,7%), 5776 azeri (9,2%), 1205 orosz és ukrán, 314 zsidó, 85 örmény, 36 tatár, 26 kurd, 18 avar, 7 grúz, 2 caur.
* 1979-ben 67 463 lakosa volt, melyből 59 325 lezg (87,9%), 6654 azeri (9,9%), 730 orosz és ukrán, 173 zsidó, 115 örmény, 19 tatár, 16 avar stb.
* 1999-ben 80 816 lakosa volt, melyből 73 278 lezg (90,7%), 7162 azeri (8,9%), 189 orosz és ukrán, 82 török, 32 zsidó, 10 tatár, 5 cahur, 3 örmény.
* 2009-ben 87 852 lakosa volt, melyből 79 629 lezg (90,6%), 7956 azeri (9,1%), 102 török, 87 orosz, 8 tatár, 7 ukrán.
Térkép - Qusari járás (Qusar Rayon)
Térkép
Ország - Azerbajdzsán
Azerbajdzsán zászlaja |
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
AZN | Azeri manat (Azerbaijani manat) | ₼ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
AZ | Azeri nyelv (Azerbaijani language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |
HY | Örmény nyelv (Armenian language) |