Jereván (Yerevan)
 |
 |
Jereván történelme a kr. e. 8. századig nyúlik vissza az Erebuni erőd kr. e. 782-es alapításáig. A késő örmény királyság idején új fővárosok alapításával Jereván jelentősége csökkent. Az első világháborút követően Jereván az Első Örmény Köztársaság fővárosa lett és az Oszmán Birodalomból érkező, az örmény népirtást túlélő több ezernyi menekült otthona lett. Örményország a Szovjetunió részévé válásával a város gyorsan fejlődött a huszadik században. Néhány évtized alatt Jereván az Orosz Birodalom egy tartományi városából az Örmény Szovjet Szocialista Köztársaság fő kulturális, művészeti és ipari központjává vált, valamint a nemzeti kormány székhelyévé.
Az örmény gazdaság növekedésével Jereván jelentős átalakulásokon ment keresztül a 2000-es évek elején, a szovjet időkben még ritka kiskereskedelmi üzletek, éttermek, boltok és kávézók száma mára megsokszorozódott. 2011-es népszámlálás alapján a város 1 060 138 fős lakossága az ország népességének több mint 35%-át tette ki. A 2016-os becslés szerint a város lakossága 1 073 700 fő. Jereván az Eurocities társult tagja.
Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a magyar Jereván a német Eriwan, az orosz Ерева́н (nyelvemlékbeli Эрива́нь) átvétele. „A név etimológiája tisztázatlan, talán kapcsolatba hozható a Szeván-tó partján talált ékírásos feliratokban szereplő Eriani országnévvel”.
Térkép - Jereván (Yerevan)
Térkép
Ország - Örményország
 |
 |
| Örményország zászlaja | |
Örményország jelenlegi területe csak egy apró részét képezte az ókorban a Közel-Kelet nagy területeit uraló örmény civilizációnak, amely hatalmának csúcsán a Fekete-tenger délkeleti partvidékétől egészen a Földközi-tengerig, a Kaszpi-tengerig és az Urmia-tóig befolyása alá vonta a területeket. 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt az ország a világon elsőként államvallássá tette a kereszténységet. A szomszédos országok állandó támadásaitól meggyengült örmény állam végül elveszítette függetlenségét és évszázadokon át oszmán és perzsa fennhatóság alatt állt. Örményország keleti részét a 19.században Oroszország csatolta magához, míg a nyugati területek továbbra is török kézen maradtak. Az első világháború évei alatt zajlott le a mai napig a legnagyobb nemzeti tragédiájukként számon tartott örmény népirtás, amelynek során az oszmán hatóságok mintegy 600–800 ezer örményt gyilkoltak meg. 1918-ban az ország kikiáltotta függetlenségét, azonban az Első Örmény Köztársaságot a szovjetek gyorsan elfoglalták és a kommunista államszövetséghez csatolták Örmény SZSZK néven. 1991-ben nyerte el függetlenségét.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| AMD | Örmény dram (Armenian dram) | Ö | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| HY | Örmény nyelv (Armenian language) |