Balzers
Balzers község története lényegében megegyezik Liechtensteinével. Körülbelül Kr. e. 3000 óta lakják, a falut először Kr. u. 842-ben említették.
A régészeti feltárások kimutatták, hogy a Gutenberg-kastély várhegye a neolitikum óta lakott. A várhegyen talált, bronzkorból származó hét emberi bronzszobor és két állatfigura (vaddisznó és szarvas) nagy művészettörténeti jelentőséggel bír.
Kr. e. 15-ben a rómaiak meghódították a mai Liechtenstein területét és létrehozták Raetia tartományt. A Kr. u. 1. században kiépítették a Milánó-Bregenz katonai utat, amely Balzers területét is érintette.
A Gutenberg-kastélyban 9. és 10. századi, mintegy 300 sírból álló temetőt tártak fel. Az évszázadok alatt a települést többször kifosztották és felégették.
1795-ben a falu északi részén tűz ütött ki, amelyben 34 ház és a plébániatemplom pusztult el. 1799 márciusában a francia csapatok a Rajnán Balzers közelében keltek át, és 1799 októberében mintegy 15 000 katona táborozott Balzersben Alekszandr Vasziljevics Szuvorov orosz tábornok vezetésével.
A második világháború óta Balzers egyre inkább fontos üzleti központtá vált.
Balzers - Triesennel és Triesenberggel együtt - az utolsó három liechtensteini község egyike volt, amely lehetővé tette a nők számára, hogy 1986. április 20-án községi szinten szavazzanak.
Térkép - Balzers
Térkép
Ország - Liechtenstein
Liechtenstein zászlaja |
Az egyetlen ország, ami csak az Alpokban fekszik és Üzbegisztán mellett az egyetlen ország, amelynek csak tengerparttal nem rendelkező szomszédai vannak. Liechtenstein Közép-Európa legkisebb, Európa 4. legkisebb (megelőzi a Vatikán, Monaco, San Marino) és a Föld 6. legkisebb állama.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CHF | Svájci frank (Swiss franc) | Fr | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
DE | Német nyelv (German language) |