Ağcabədi járás (Aghjabadi Rayon)
* 1939-ben 35 133 lakosa volt, melyből 33 048 azeri, 1151 orosz, 265 örmény, 112 ukrán, 63 lezg, 24 grúz, 17 kurd, 16 talis, 14 zsidó, 3 avar, 2 német, 2 tat.
* 1959-ben 40 279 lakosa volt, melyből 39 141 azeri, 601 orosz, 254 örmény, 29 lezg, 4 grúz, 2 zsidó, 1 tat.
* 1970-ben 59 837 lakos avolt, melyből 59 226 azeri, 353 orosz, 69 örmény, 27 tatár, 26 lezg, 21 grúz, 5 avar, 2 tat, 1 caur, 1 udin.
* 1979-ben 65 854 lakosa volt, melyből 65 454 azeri, 234 orosz, 47 örmény, 42 lezg, 16 avar, 11 grúz, 6 kurd, 4 tatár, 2 zsidó, 1 caur, 1 udin.
* 1999-ben 107 833 lakosa volt, melyből 107 479 azeri, 180 orosz és ukrán, 142 török, 13 tatár, 3 lezg, 2 örmény, 1 grúz, 1 kurd.
* 2009-ben 121 707 lakosa volt, melyből 121 584 azeri, 31 orosz, 18 kurd, 4 török, 4 ukrán.
Térkép - Ağcabədi járás (Aghjabadi Rayon)
Térkép
Ország - Azerbajdzsán
 |
 |
| Azerbajdzsán zászlaja | |
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| AZN | Azeri manat (Azerbaijani manat) | ₼ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| AZ | Azeri nyelv (Azerbaijani language) |
| RU | Orosz nyelv (Russian language) |
| HY | Örmény nyelv (Armenian language) |