Térkép - Franciaország (Republic of France)

Franciaország (Republic of France)
Franciaország zászlaja
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság , egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik. Kontinentális területe a Földközi-tengertől a La Manche-csatornáig és az Északi-tengerig, valamint a Rajnától az Atlanti-óceánig terjed. Határait északkeleten Belgium, Luxemburg és Németország, keleten Svájc, Olaszország és Monaco, míg délen Andorra és Spanyolország jelenti, az Egyesült Királysággal északon a Csalagút révén van vasúti összeköttetése. Tengerentúli területei közé tartozik a Dél-Amerikában fekvő Francia Guyana, valamint az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán számos szigete. Franciaország közigazgatása összesen 18 régióra és 101 megyére oszlik. négyzetkilométeres területével a világ 42. és Európa 3. legnagyobb országa. Államformája szerint egy unitárius félprezidenciális köztársaság, jelenlegi elnöke és államfője Emmanuel Macron. Az ország fővárosa egyben legnagyobb városa Párizs. További jelentősebb települései közé tartozik még Marseille, Lyon, Toulouse, Bordeaux, Lille és Nizza is.

Területe már a vaskorban is lakott volt, gallok és kelták egyaránt telepedtek le itt. A Római Birodalom I. e. 51-ben hódította meg és alakította itt ki Gallia provinciáját. A germán frankok 481-re hódították meg végleg ezt a vidéket és alapították meg a Frank Birodalmat. A 843-ban megkötött verduni szerződéskor létrejött Nyugati Frank Királyság jogutódaként jött létre 987-ben Capet Hugó megkoronázásával a Francia Királyság.

A középkori francia állam egy erősen decentralizált feudális monarchia volt. II. Fülöp Ágost francia király volt az, aki megerősítette a királyi hatalom tekintélyét és a bouvines-i csatában aratott győzelmével bebiztosította a korábban szerzett területek, ezzel mintegy megduplázva az ország méretét. Uralkodásának végére állama Európa egyik legjelentősebb országává vált. A 14. században az uralkodó Valois-ház idején kitört az Angliával szembeni százéves háború, amely végül francia győzelemmel zárult. A reneszánszkorban a francia kultúra virágzott, majd létrejött a francia gyarmatbirodalom, ami a 20. századig állt fenn és népessége és kiterjedése után a történelem második legnagyobbjának számított. A 16. század második felében a katolikusok és a protestánsok (hugenották) között kirobbant vallásháború súlyosan meggyengítette az országot. A 17. századra XIV. Lajos abszolutista uralkodása újra Európa meghatározó kulturális, politikai és katonai erejévé tette Franciaországot. Azonban a 18. századra az igazságtalan adózási rendszer, a költséges háborúk, mint a hétéves háború és az amerikai függetlenségi háború finanszírozása erősen eladósították az országot. Az 1789-es francia forradalom a monarchia és az ancien régime bukását eredményezte, kikiáltva az Első Köztársaságot valamint megfogalmazva az emberi és polgári jogok nyilatkozatát.

Franciaország az 5. legtöbb UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkező ország, egyben vezető idegenforgalmi célpont, 2018-ban több mint 89 millió külföldi látogatóval. Franciaország egy posztindusztriális ország, amely a nominális GDP szerint a világ 7. legnagyobb gazdaságának számít, valamint a 10. legnagyobbnak a vásárlóerő-paritás alapján. Az ország továbbá kiemelkedő helyen szerepel ami az oktatás, az egészségügy, a várható élettartam és az emberi fejlettségi indexet illeti. Globális nagyhatalomként az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, valamint nukleáris fegyverekkel rendelkező ország. Egyik alapítója és vezető állama az Európai Uniónak, továbbá tagja a schengeni övezetnek és az eurózónának, valamint a G7, a NATO, az OECD, a WTO és a Frankofónia szerves részét képzi.

A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia (Alpokon túli) területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 1. században Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett, a rómaiak mindenütt városokat építettek, az őslakosság pedig összekeveredett velük és átvette a latin nyelvet (romanizáció). A 2-3. század között a kereszténység is elterjedt.

A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a keleti határon áttörő germán törzsek, majd az 5. századtól különösen a frankok jelenléte, akiknek nevéből a „francia” elnevezés is származik. Az 5-9. század között az ország területe a Frank Birodalom része lett; ennek legnagyobb uralkodója Nagy Károly császár volt. Utódai 843-ban a birodalmat három részre osztották, és a nyugati részből, a Nyugati Frank Királyságból alakult ki Franciaország. Nevét a mai Île-de-France tartományról kapta.

Nagy Károly leszármazottai, a Karolingok 987-ig uralták Franciaországot, a dinasztia ekkor kihalt, és Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Capet Hugót koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakultak meg az országot uraló következő nagy dinasztiák, a Capetingek, a Valois-ház és a Bourbon-ház, amelyek hosszú örökösödési háborúkkal és házassági szövetségekkel végül egyesítették az országot. A királyság a 17. századtól élte fénykorát, különösen XIV. Lajos („a Napkirály”) uralma alatt (1643–1715). Ekkor óriási hatással volt az egész európai politikára, gazdaságra és kultúrára, lakosságának gyors növekedése pedig Európa legnépesebb országává tette. Megkezdődött a francia gyarmatosítás is.

1792-ben a nagy francia forradalom kikiáltotta a köztársaságot. 1799-ben Napoléon Bonaparte tábornok ragadta magához a hatalmat: puccsal megdöntötte a köztársaságot, és első konzullá, majd 1804-ben I. Napóleon néven császárrá kiáltatta ki magát. Seregeivel számos hadjárat során elfoglalta szinte fél Európát, legyőzte az ellene szervezett európai koalíciók hadseregeit, a meghódított országokból csatlós államokat kreált, és több helyen saját családjának tagjait ültette trónra. Oroszország elleni hadjárata azonban kudarccal végződött. A napóleoni háborúkban kb. egymillió francia katona halt meg, mégis ez az időszak volt a francia dicsőség és a francia nemzet kialakulásának nagy korszaka. Napóleon 1815-ös veresége után az országban restaurálták a Bourbon-királyságot. 1830-ban azonban egy újabb forradalom elűzte a Bourbon-uralkodót, és alkotmányos királyságot vezettek be, az Orléans-i házból (a Bourbon-ház orléans-i ágából) választott uralkodóval.

1848-ban egy újabb forradalom eredményeként a Nemzetgyűlés kikiáltotta a „második Francia Köztársaságot”. Ez rövid életű volt, mert Napoléon Bonaparte unokaöccse, Louis Napoléon tábornok puccsal megszerezte a főhatalmat, és 1852-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát (Második Császárság). Uralma alatt az ország gyors ütemben fejlődött, meggyorsult a gyarmatszerzés, erősödtek Franciaország európai pozíciói. III. Napóleon császár 1870-ben a Francia Császárságot parlamentáris monarchiává nyilvánította. Még ebben az évben kitört a porosz–francia háború, amelyben a Franciaország súlyos vereséget szenvedett. A németek megszállták az országot, a császár megbukott. 1871-ben polgári radikális – szocialista forradalom kezdődött, és megalakult a Párizsi Kommün. Ennek leverése után jött létre a „harmadik köztársaság”.

Franciaország 1870 és 1914 között jelentős gyarmatbirodalmat épített ki Afrikában, Ázsiában és Óceániában, Dél- és Közép-Amerikában (francia imperializmus). A fegyverkező Német Birodalom ellensúlyozására létrejött a brit-francia szövetség (antant). 
Valuta / Nyelv 
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
EUR Euró (Euro) € 2
ISO Nyelv
EU Baszk nyelv (Basque language)
BR Breton nyelv (Breton language)
FR Francia nyelv (French language)
CA Katalán nyelv (Catalan language)
CO Korzikai nyelv (Corsican language)
OC Okcitán nyelv (Occitan language)
Neighbourhood - Ország  
Térkép - Franciaország (Republic of France)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Franciaország
Nokia (vállalat)
Térkép - Franciaországfrance_admin91.jpg
france_admin91.jpg
1058x1114
freemapviewer.org
Térkép - Franciaországfrance_pol91.jpg
france_pol91.jpg
1064x1094
freemapviewer.org
Térkép - FranciaországNuclear_plants_map_France.jpg
Nuclear_plants_map_F...
1200x1150
freemapviewer.org
Térkép - FranciaországSatellite_image_of_France_in_August_2002.jpg
Satellite_image_of_F...
5200x4000
freemapviewer.org
Térkép - Franciaország2000px-France_map_Lambert-93_topographic-blank.svg.png
2000px-France_map_La...
2000x1898
freemapviewer.org
france.jpg
2631x2705
www.footiemap.com
Vichy_France_Map.jpg
2442x2589
upload.wikimedia.org
France_map_blank.png
2400x2400
upload.wikimedia.org
France_map_modern.pn...
2400x2400
upload.wikimedia.org
large_detailed_physi...
2218x2054
www.vidiani.com
france_1921.jpg
2469x1781
www.lib.utexas.edu
France_map.jpg
2069x2098
map.vbgood.com
France-Under-Louis-X...
1677x2220
mappery.com
France_map_with_Loir...
1797x1796
upload.wikimedia.org
PowerGridFranceMap.g...
1500x1845
sob-zine.org
France_language_map_...
1559x1726
upload.wikimedia.org
map-of-france-region...
1440x1714
www.gite.com
MapFranceAND.gif
1800x1350
www.gpspassion.com
map-france-sncf.gif
1500x1570
wecpark.com
France-physical-map....
1412x1415
www.ezilon.com
France-physical-map....
1412x1415
franceahead.co.uk
France-political-map...
1412x1411
www.ezilon.com
France-road-map.gif
1412x1410
www.ezilon.com
ext_of_france_map7_1...
1828x1078
images.nationmaster....
map-of-france-region...
1260x1500
2.bp.blogspot.com