Ausztrália zászlaja

Ausztrália zászlaja Ausztrália egyik nemzeti jelképe. 1901-ben 30 000 pályázat közül választották ki Ausztrália zászlajának azt a tervét, amely a brit kék felségjelzést tartalmazza a Dél Keresztjével és a Nemzetközösségi csillaggal díszítve (az utóbbi az Ausztrál Államszövetséget szimbolizálja). Azóta több módosítás is történt a zászlón, legalábbis a csillagok alakját, méretét és pontos elhelyezését illetően, amelyeket 1954. április 14-én véglegesítettek.

A zászlón három főbb jelkép található:

* a Union Jack

* a Nemzetközösségi csillag (az Ausztrál Államszövetség jelképe is: hat ága a szövetségre lépett hat államot jelöli, a hetedik az Északi Területre és Ausztrália hat külső tartományára utal)

* a Dél Keresztje csillagkép.

A Union Jack eredetileg a Nagy-Britannia és a Brit Birodalom iránti hűség jeleként került a zászlóra, követve ebben a többi 19-20. századi brit koronagyarmat és Ausztrália állami többségének példáját, ma már a helyiek felfogása szerint az ausztrál történelemnek azt a korszakát idézi, amikor brit gyarmat volt, és azt az eszmét, amelyre az államszövetség épült. .

A Nemzetközösségi csillag eredetileg hatágú volt (az eredeti hat gyarmat miatt), de 1908-ban kiegészült a pápuai területtel. A csillagnak nincs köze a Béta Centaurihoz, annak ellenére, hogy helye és fénye megegyezik azzal.

A Dél Keresztje az egyik legsajátosabb csillagkép a déli féltekén. Ausztráliát jelképezi a legősibb idők óta. Ivor Evans, a zászló egyik tervezője arra a négy erkölcsi erényre akart utalni, amelyet Dante is megírt az Isteni színjátékában: igazságosság, belátás, mértékletesség és bátorság. A mai zászlón található elrendezés nem az eredeti tervekhez igazodik. A pályázaton győztes eredeti zászlón a csillagok az égen látható nagyságukkal megegyező erősségűek voltak. A brit Admiralitás az egyszerűbb gyártás érdekében egyforma nagyságúra változtatta meg a 4 külső csillagot (hét-hét ág), míg a belső kettővel kisebb lett (öt ág).

Ezeket a speciális kikötéseket 1934-ben adták közre a Nemzetközösségi Közlönyben.

Warning: getimagesize(/Image/Map/MP2077456.gif): failed to open stream: No such file or directory in /home/mapnlee7/public_html/MAPNALL/article.php on line 532
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) független királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Területe alapján a világ hatodik legnagyobb országa. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor; északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu; délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Sydney. Az ország a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található.

A kontinens 1606-os holland hajósok által történt felfedezését követően 1770-ben keleti felét az angolok követelték és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét 1788. január 26-át követően. Népessége fokozatosan emelkedett évtizedeken keresztül és az 1850-es évekre a kontinens nagy részét felfedezték és további öt önkormányzattal rendelkező királyi külbirtokot hoztak létre. 1901. január elsején a gyarmatok szövetségre léptek egymással és megalakították az Ausztrál Államközösséget. Ausztrália ettől fogva stabil liberális demokrácián alapuló politikai rendszert épített ki, amelyben szövetségi parlamentáris rendszer működik az alkotmányos monarchia államformájának keretein belül önálló rendelkezési joggal bíró tagállamai és területei felett. Az ország 24 millió lakosának jelentős része városlakó, amely főleg a délkeleti partvidék közelében összpontosul.