- Mongólia zászlaja

Mongólia zászlaját 1940-ben tervezték. 1992-ben eltávolították az embléma csúcsáról a csillagot, és módosították a szojombó nevű ősi mongol szimbólum ábráját is.

A kék a mongolok és más türk népek hagyományos színe (jelentősége az 'Örök Kék Ég' tiszteletére vezethető vissza – klasszikus mongol nyelven: Köke Möngke Tengri), a két függőleges vörös sáv pedig a szabadság és a függetlenség kettős örömét jelképezi.

A szojombó mellett több ősi szimbólum is megjelenik. A lefelé mutató nyílhegy vagy háromszög jelentése: „Halál az ellenségre”; kettőé: „Halál a nép ellenségeire”.

A háromszög az őszinteség, a becsület, az elvhűség jelképe is. A középen megjelenő két hal a férfiakra és a nőkre utal (azaz a jin és a jang). Mivel a halak sohasem alszanak, szimbolikus jelentésük: a népnek mindig éberen kell őrködnie hazája felett.

A két vízszintes vonal alattuk és felettük azt jelenti, hogy a társadalom legalsó és legfelső rétegének is őszintén kell szolgálnia a népet. Egy függőleges „oszlop” jelentése: erődítmény; két függőleges oszlop pedig arra a közmondásra utal, hogy „két barát együtt erősebb a kőnél is”.

A mongolok a zászlójukat viccesen úgy magyarázzák, hogy egy kis kék (Mongólia) a két nagy vörös közt (Kína, a volt Szovjetunió).

mongolia Zaszlo

Mongólia Belső-Ázsiában található köztársaság, északról Oroszország, délről a Kínai Népköztársaság határolja, tengerpartja nincsen. Területének nagy része füves puszta, északon és nyugaton magas hegyekkel, délen a Góbi-sivataggal. Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada. Teljes határvonala 8220 km, ebből 3643 km jut Oroszországra és 4677 km Kínára.

Felszínének legnagyobb része 1000 méter feletti fennsík és hegyvidék. Délkeleti felén fekszik a Góbi kő- és homoksivatag. Nyugaton a Mongol- és Góbi-Altaj, az ország közepén a Hangáj-hegység, Ulánbátortól keletre a Hentij-hegység húzódik. Legmagasabb pontja a Hujtun-csúcs (4374 m), ami a Mongol-Altajban található, míg az ország legalacsonyabb pontja a Hoh-tónál van (518 m).Nagyobb folyói a Szelenge, az Orhon és a Herlen, amik észak-északkelet felé folynak. Az ország kétharmad része lefolyástalan terület, ezért sok tava sós vizű. Ilyen például legnagyobb tava, az Uvsz-tó (3350 km²) és az ugyancsak északnyugaton található Hjargasz-tó, de a Góbi sivatag tavai is nagyrészt sósak. Legmélyebb és egyben legnagyobb édesvizű tava az orosz határ közelében található Hövszgöl-tó, aminek legnagyobb mélysége 262 méter.