Portugál nyelv

Portugál nyelv
A portugál nyelv (portugálul português, língua portuguesa) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati, azon belül ibériai csoportjába tartozik. Több mint 210 millió ember anyanyelve, amivel a spanyol után a második legtöbb beszélővel rendelkező újlatin nyelv, a világ nyelvei közül pedig az 5−7. helyen áll.

Kevés nyelv van, amit egymástól ennyire távol eső országokban tömegesen beszélnek. A nyelv legnagyobb bázisa a 184 milliós Brazília, ahol Dél-Amerika lakosságának fele él, Afrikában 17 millió, Portugáliában, az anyaországban 11 millió, egyéb országokban pedig 6 millió anyanyelvi beszélővel rendelkezik.

A mai sztenderd portugál nyelvváltozat – a Spanyolországban beszélt, konzervatívabb galiciaival együtt – a középkori gallegoportugál (óportugál) nyelvből fejlődött ki, amelynek őse a Római Birodalom Hispania tartományának északnyugati csücskén (ma Galicia) beszélt vulgáris latin dialektusok összessége. A nyelv a 15–16. században terjedt el világszerte, amikor Portugália megteremtette az első és leghosszabb életű modern gyarmati és kereskedelmi birodalmát (1415–1975), amely Dél-Amerikától (Brazília) egészen Kínáig (Makaó) terjedt. Ennek következtében a portugál mára sok független ország hivatalos nyelve, és sokak által beszélt és tanult idegen nyelv. Létezik számos portugál kreol nyelv is szerte a világban: fontos kisebb nyelv van például Andorrában, Luxemburgban, Namíbiában és Paraguayban.

A portugál nyelvet többek között az alábbi jelzőkkel szokták illetni: „A lingua de Camões” („Camões nyelve”), Luís de Camões, a Luziádák (Os Lusíadas) írója után; „A última flor do Lácio” („Latium utolsó virága”), Olavo Bilac szerint, vagy „édes nyelv”, Cervantes szerint. A portugál anyanyelvűeket szokás luzofónnak is nevezni (az elnevezés a római kori tartományi névből, a Lusitaniából ered).

A portugál az elsődleges és egyben hivatalos nyelve Angolának, Brazíliának, Portugáliának, São Tomé és Príncipének és Mozambiknak. Az egyik hivatalos nyelve Kelet-Timornak és a Kína fennhatósága alatt álló Makaónak is. Sokak által beszélt, de nem hivatalos nyelve Andorrának, Luxemburgnak, Namíbiának és Paraguaynak. A portugál kreol a fő nyelve a Zöld-foki Köztársaságnak, és Bissau-Guinea lakosságának, azonban a hivatalos nyelv ezekben az országokban is a portugál.

A világon nagy számú portugálul beszélő emigráns közösség létezik, így például a kanadai Montréalban és Torontóban, Franciaország fővárosában, Párizsban, a paraguayi Asunciónban, valamint az USA-ban Bostonban, New Yorkban, Miamiben, az argentin Buenos Airesben és az indiai Goában. A portugált 187 millióan beszélik Dél-Amerikában, 17 millióan Afrikában, 12 millióan Európában, 2 millióan Észak-Amerikában és 610 ezren Ázsiában.

A Portugál Nyelvű Országok Közössége (CPLP), egy nemzetközi független szervezet, amely kilenc olyan tagországból áll, ahol hivatalos nyelv a portugál. Ezen kívül a portugál az egyik közvetítő, munka- és hivatalos nyelve az Afrikai Uniónak és a Mercosurnak (Dél-Amerikai Kereskedelmi Szövetség). A spanyollal együtt a leggyorsabban növekvő nyugati nyelv, és az UNESCO szakértőinek véleménye szerint ennek a nyelvnek a legnagyobb az esélye, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvévé váljon Afrikában és Dél-Amerikában. A portugál anyanyelvű afrikai lakosság létszáma ugyanis egyes becslések szerint 2050-re meg fogja közelíteni a 83 milliót, és Brazília 1991-es Mercosurhez való csatlakozása óta Dél-Amerikában is megnőtt a portugál nyelv befolyása, valamint a környező országokban is egyre többen döntenek a portugál tanulás mellett.

2008-ban a lisszaboni parlament is megszavazta Portugália csatlakozását a portugál nyelv helyesírásának egységesítéséről még 1991-ben hét ország által kötött egyezményhez. Ennek eredményeként a portugál ábécé egységesen 26 betűs lesz, mivel ismét felveszik az y-t és a w-t.

Ország
  • Angola
    Angola vagy hivatalosan Angolai Köztársaság (portugál: República de Angola) állam Dél-Afrika nyugati részén. A Kongói Demokratikus Köztársasággal, Zambiával, Namíbiával és az Atlanti-óceánnal határos. Területéhez tartozik a -es Cabinda exklávé, amely a Kongói Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság (korábban Zaire) között, az Atlanti-óceán partján található.

    Ez a második legnagyobb portugál nyelvű ország területét és lakosságát tekintve. Az egykori gyarmat 1975-ben nyerte el a függetlenségét. Még ebben az évben véres polgárháborúba süllyedt, amely 2002-ben ért véget.
  • Bissau-Guinea
    Bissau-Guinea – hivatalosan Bissau-guineai Köztársaság, vagy portugálul República da Guiné-Bissau (IPA: ) –, egy nyugat-afrikai állam, amely északon Szenegállal, délen Guineával határos, a nyugati partját pedig az Atlanti-óceán alkotja. Területe, becsült népessége kb. 1 600 000 fő.

    Afrika egyik legkisebb állama a nyugati parton Szenegál és Guinea között, melynek felségterületéhez tartoznak a Bijagos-szigetek is. Több nemzetközi szervezetben is tag: ENSZ, Afrikai Unió (UA), Portugál Nyelvű Országok Közössége (CPLP), Hivatalosan Portugál Nyelvű Afrikai Államok Szövetsége (PALOP), Latin Unió, Nyugat-afrikai Gazdasági Tömörülés (CEDEAO), Frankofónia, Portugál Gyarmatok Szövetsége. A Föld legszegényebb országai között tartják számon.
  • Mozambik
    Mozambik vagy hivatalosan a Mozambiki Köztársaság (portugál: República de Moçambique) az Indiai-óceán partján, a déli szélesség 10. és a 27. foka között fekvő délkelet-afrikai állam. Tanzánia, Malawi, Zambia, Zimbabwe, a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld határolja, Madagaszkártól a Mozambiki-csatorna választja el.

    Mozambik egyetlen hivatalos nyelve a portugál, amelyet a népesség mintegy fele többnyire második nyelvként beszél. A lakosság túlnyomórészt bantukból áll. Az ország a világ egyik legszegényebb és legfejletlenebb országa.
  • São Tomé és Príncipe
    São Tomé és Príncipe (, fonetikusan: ) Afrika nyugati partjainál, a Guineai-öbölben, az Egyenlítő mentén található São Tomé, illetve Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaság.

    Területét tekintve Afrika második legkisebb országa (1001 km²), lakossága mintegy 160 ezer fő. A vulkáni eredetű, bazaltkőzet borította szigetek éghajlata trópusi. A nagy területen fennmaradt esőerdők számos endemikus, csak itt honos növény- és állatfajnak adnak otthont. São Tomé 1485-től, Príncipe 1502-től állt a portugál korona gyarmati függésében mint fontos cukornád-, majd kakaótermő terület. Teljes függetlenségét közel fél évezredes fennhatóságot követően, 1975-ben nyerte el Portugáliától. Az 1975–1991 közötti Pinto da Costa-rezsimet marxista–leninista politikai berendezkedés, egypártrendszer jellemezte, s a szigetország csak 1991-ben indult el a demokratikus átmenet útján.
  • Zöld-foki Köztársaság
    A Zöld-foki Köztársaság (portugálul: República de Cabo Verde vagy röviden Cabo Verde, zöld-foki kreolul: Repúblika di Kabu Verdi) szigetország. Tíz vulkanikus eredetű sziget alkotja, amelyek a középső Atlanti-óceánban, Afrika legnyugatibb pontjától, a Zöld-foktól 570 kilométerre nyugatra fekszenek. A Zöld-foki-szigetek az Azori-, Madeira-, Kanári- és Selvagens-szigetekkel együtt Makaronézia részének tekintik. Az ország területe valamivel kisebb Győr-Moson-Sopron vármegyéénél.

    Az addig lakatlan szigeteket a 15. században fedezték fel portugál hajósok. Az itt létrehozott telepük volt az első európai gyarmat a trópusokon. A szigeteket a 16. és 17. században az atlanti rabszolga-kereskedelem tette gazdaggá, és kereskedőket, privatéreket és kalózokat vonzott ide. A 19. században a rabszolgaság felszámolása gazdasági válsághoz és a lakosság kivándorlásához vezetett. Évtizedekbe telt, amíg a szigetek gazdasága az atlanti kereskedelemnek és hajózásnak köszönhetően újra felvirágzott. 1975-ben békésen függetlenedett Portugáliától.
  • Makaó
    Makaó (kínaiul: 澳門 (egyszerűsített írással: 澳门), portugálul: Macau) Kína különleges közigazgatási területe az ország délkeleti partjainál. Területe egy átlagos budapesti kerületéhez mérhető, lakossága viszont egész Budapest népességének közel harmadát teszi ki; a Föld legsűrűbben lakott területe.

    A kínai országegyesítés újabb lépéseként 1999. december 20. óta ismét Kína gyakorolja a szuverenitást a volt portugál gyarmat Makaó felett. Visszakerülése az anyaországhoz formálisan is a gyarmatosítás korszakának végét jelenti Ázsiában. Lakossága több mint 520 ezer, ennek 97%-a kínai, a többi portugál és vegyes házasságból származó eurázsiai (Macanese).
  • Gibraltár
    Gibraltár brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

    A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.
  • Jersey Bailiffség
    A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

    A Jersey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:
  • Portugália
    Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Az európai földrész legnyugatabbra fekvő országa. Északon és keleten egyetlen szárazföldi szomszédjával, Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán mossa partjait.

    A 15-16. században Portugália létrehozta az első globális tengeri és kereskedelmi birodalmat, amely a világ egyik legnagyobb gazdasági, politikai és katonai hatalmává vált. A történelem során mélyreható kulturális, építészeti és nyelvi befolyást hagyott maga után a világon, és ma mintegy 250 millió ember beszéli a portugált.
  • Bermuda
    Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.

    A Bermuda-sziget éghajlata szubtrópusi. Szeptemberben általában több hurrikán is végigsöpör rajta.
  • Kelet-Timor
    Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor sziget keleti feléből, Atauro- és Jaco-szigetekből, és Oecusse régióból, Timor sziget Indonéziához tartozó nyugati részén belüli exklávéból áll. Az ország déli szomszéda Ausztrália, amelytől a Timor-tenger választja el.

    Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi.