Nyelv - Nynorsk nyelv

Nyelv  >  Nynorsk nyelv

Nynorsk nyelv

A nynorsk (szó szerint „újnorvég”) egyike azon két hivatalos nyelvnek, amelyek együttesen alkotják a norvég írásos nyelvet. A másik nyelv a bokmål. 1929 előtt a nynorsk neve landsmål volt. A landsmål hivatalos formája lett a norvég írásnak az úgynevezett „Jamstellingsvedtaket” által, határozat amelyet a Storting 1885-ben hozott. A nynorsk alternatívája lett a riksmål-nak, amelynek írott formája majdnem azonos volt a dán nyelvvel. A landsmål neve, a Storting 1929-ben hozott újabb határozta szerint nynorsk lett. Még ma sem létezik egységes „nemzeti norvég”.

Ivar Aasen, a nynorsk atyja A nynorsk, mint írott nyelv, a 19. század közepétől fejlődött ki. Nyelvpolitikai szempontból ebben az időben szükségessé vált a norvég nyelv státuszának helyreállítása, mivel a dán-norvég unió időszaka alatt csak a dán írást használták. Ivar Aasen nyelvész tézise az volt, hogy egy valódi norvég nyelv fennmaradt a falusi környezetben. A hegyvidéki táj korlátozta a kommunikációt és ellensúlyozta a különböző régiók közötti nyelvi hatásokat. Aasen szerette volna tanulmányozni a nyelvet az egész országban és ezért sok és hosszú vándorlást tett, melynek során feljegyezte a népnyelvet.

Négy év kutatás után Ivar Aasen 1848-ban kiadta a Det norske Folkesprogs Grammatik (A norvég népnyelv nyelvtana) című könyvét. Ezt követte 1850-ben az Ordbog over det norske Folkesprog (A norvég népnyelv szótára), majd 1853-ban a Prøver af Landsmaalet i Norge (Norvég terepi tesztek) című könyve amelyben szerepelt Aasen javaslata egy új norvég nyelvű írott nyelvre, mint egy rekonstruáló kompromisszum főleg a nyugat-norvég (Vestlandet) nyelvjárások között.

Norvégiában érdeklődés mutatkozott a nemzeti kultúra fejlesztésében, például Edvard Grieg népzene-inspirált kompozícióijaival, valamint Henrik Ibsen és Bjørnstjerne Bjørnson munkájával, amelyek fontos szerepet játszottak a norvég irodalom kialakulásában. 1907 előtt azonban a legtöbb írott mű a dán helyesírást követte.

1869-ben elfogadták a svéd Å betűt mint alternatív írását az AA (ó) hangnak, s ez 1938-ban kötelezővé vált.

1885-ben a nynorsk/landsmål egyenjogú lesz a dán-norvég riksmål nyelvvel Norvégiában. A Biblia már 1889-ben megjelent nynorsk nyelven, 15 évvel korábban mint bokmål írással.

1907-ben, röviddel a Svédországtól való függetlenné válás után (1905. június 7.), megreformálták a bokmålt norvég írásmódra, a dán helyesírás helyett, és 1929-ben fogadták el a jelenlegi semleges neveket „bokmål” illetve „nynorsk”.

Az 1938-as nyelvújítás következtében szükségesé vált az összes tankönyvek kicserélése, így a helyi önkormányzatok úgy döntöttek, hogy már 1943-ban a diákok egyharmada részesült nynorsk nyelvű oktatásban.

A norvég állam nyelvpolitika célja 1910-től az volt, hogy a két nyelvváltozat megközelítse egymást egy úgynevezett samnorsk nyelvben Moltke Moe kezdeményezése szerint. Ez azonban erős ellenállást váltott ki különösen a bokmål-pártiak részéről, komoly konfliktusokkal különösen az 1950-es és 1960-as években. A konfliktusok csökkentésére hozták létre az 1960-as években az úgynevezett ”Nyelvi béke bizottságot”. 2002 óta a koordinációs kampány hivatalosan befejeződött és semmilyen kísérlet nem történt arra, hogy politikai úton egyesítse a két fajta írást.

A norvég nyelvi konfliktus idején egyes csoportok arra törekedtek hogy még jobban kiemeljék a nyelvformák egyediségét. Egyesek a „høgnorsk”, a jelenlegi nynorsk-nál konzervatívabb forma hívei, míg mások inkább egy konzervatív bokmål ”riksmål” mellett szállnak síkra. A nynorsk „nyelv-tisztább” mint a dialektusok, amelyekben gyakran fordulnak elő dán és német elemek.

Ország

Norvégia

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

Norvégia egy alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött lappoknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

Nyelv

Nynorsk (English)  Nynorsk (Italiano)  Nynorsk (Nederlands)  Nynorsk (Français)  Nynorsk (Deutsch)  Língua nova norueguesa (Português)  Новонорвежский язык (Русский)  Nynorsk (Español)  Nynorsk (Polski)  新挪威語 (中文)  Nynorska (Svenska)  Nynorsk (Română)  ニーノシュク (日本語)  Нюношк (Українська)  Нюношк (Български)  뉘노르스크 (한국어)  Uusnorja (Suomi)  Nynorsk (Bahasa Indonesia)  Naujoji norvegų kalba (Lietuvių)  Nynorsk (Dansk)  Nynorsk (Česky)  Uusnorra keel (Eesti)  Nynorsk (Slovenčina)  Nynorsk nyelv (Magyar)  Nynorsk (Hrvatski)  Jaunnorvēģu valoda (Latviešu)  Nynorsk (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com