Macedón nyelv
A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv csoportjához tartozik. Macedónul kb. 2 millióan beszélnek, főleg Észak-Macedóniában.
A macedón és a bolgár nyelv között magas fokú a kölcsönös érthetőség, mindkét nyelv a horváttól a bolgárig terjedő délszláv dialektuskontinuum része. A macedónt számos nyelvi jelenség kapcsolja össze a bolgárral és különíti el a többi szláv nyelvtől. A két nyelvben nincsenek névszói esetek, elhagyták a főnévi igeneveket is, és a többes szám nyelvtani nemei is egyszerűsödtek, viszont van segédigés múlt idejük. A bolgár és a macedón közötti fő különbség, hogy az utóbbi jobban megőrizte a görög és török jövevényszavakat, illetve az újabb jellegű kifejezéseket inkább a szerbből és nem az (oroszból) egyházi szláv nyelvből vette át, ahogy a bolgár. Az ábécéik is hasonló eltérést mutatnak, a macedón a szerb ábécére épül.
A macedón nyelv a balkáni nyelvi unióhoz tartozik, a bolgárral – és egyes nem szláv nyelvekkel, mint az albán, a görög, a román – közös sajátosságainak egy része ebből fakad. Ilyen például a (hátravetett) határozott névelő (végartikulus) megléte.
A macedón nyelvet Görögországban szláv vagy makedóniai szláv nyelvnek is nevezik.
A macedón nem azonos az ókorban beszélt és később eltűnt makedón nyelvvel. Bár mindkettő indoeurópai nyelv, a makedón a ókori göröggel állt közelebbi rokonságban, míg a macedón a szláv nyelvek csoportjába tartozik. A legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedón és a makedón elnevezése közötti (a magyarban meglévő) különbségtétel, ez néha félreértésre ad okot. Görögország politikai kérdéssé emelte ezt a nemzetközi szervezetek színpadán, megkérdőjelezve még Macedónia elnevezését is. Végül 2019-ben az Észak-Macedónia elnevezéssel sikerült rendezni ezt a vitát.
A macedón és a bolgár nyelv között magas fokú a kölcsönös érthetőség, mindkét nyelv a horváttól a bolgárig terjedő délszláv dialektuskontinuum része. A macedónt számos nyelvi jelenség kapcsolja össze a bolgárral és különíti el a többi szláv nyelvtől. A két nyelvben nincsenek névszói esetek, elhagyták a főnévi igeneveket is, és a többes szám nyelvtani nemei is egyszerűsödtek, viszont van segédigés múlt idejük. A bolgár és a macedón közötti fő különbség, hogy az utóbbi jobban megőrizte a görög és török jövevényszavakat, illetve az újabb jellegű kifejezéseket inkább a szerbből és nem az (oroszból) egyházi szláv nyelvből vette át, ahogy a bolgár. Az ábécéik is hasonló eltérést mutatnak, a macedón a szerb ábécére épül.
A macedón nyelv a balkáni nyelvi unióhoz tartozik, a bolgárral – és egyes nem szláv nyelvekkel, mint az albán, a görög, a román – közös sajátosságainak egy része ebből fakad. Ilyen például a (hátravetett) határozott névelő (végartikulus) megléte.
A macedón nyelvet Görögországban szláv vagy makedóniai szláv nyelvnek is nevezik.
A macedón nem azonos az ókorban beszélt és később eltűnt makedón nyelvvel. Bár mindkettő indoeurópai nyelv, a makedón a ókori göröggel állt közelebbi rokonságban, míg a macedón a szláv nyelvek csoportjába tartozik. A legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedón és a makedón elnevezése közötti (a magyarban meglévő) különbségtétel, ez néha félreértésre ad okot. Görögország politikai kérdéssé emelte ezt a nemzetközi szervezetek színpadán, megkérdőjelezve még Macedónia elnevezését is. Végül 2019-ben az Észak-Macedónia elnevezéssel sikerült rendezni ezt a vitát.
Ország
-
Észak-Macedónia
Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedón Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.
1991 előtt Jugoszlávia legdélebbi tagköztársasága volt, határai meghúzására 1945-ben, a jugoszláv köztársaságok területének kijelölésekor került sor. Az országban élő macedónok a déli szlávok közé tartoznak. Nyelvük a bolgárokéval mutat közeli rokonságot. Az ENSZ, a NATO, a KEK, az EBESZ, a Nemzetközi Valutaalap tagja. 2005-től az Európai Unió tagjelöltje.