Holland nyelv
A holland, régiesen németalföldi (Nederlands ) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele, a különböző elnevezés a politikai megosztásra utal. A kettőt együtt szabatosabban németalföldi nyelvként emlegetik. Legközelebbi rokona az afrikánsz, vagy más néven búr nyelv, amely eredetileg a hollandból alakult ki. A dél-afrikai holland telepesek nyelvjárásai távol az anyaországtól jelentősen differenciálódtak, s felvettek német, francia, fríz és bennszülött elemeket is. A holland és az afrikánsz beszélők kölcsönösen megértik egymás szavát.
A nyugati germán nyelvek egyrészt az egykori törzsek (fríz, szász, frank, bajor és sváb) szerint oszthatók fel, másrészt aszerint, hogy milyen mértékben vettek részt az ófelnémet hangeltolódásban. A mai holland nyelv jórészt az ófrankból származik, amely csak 600 körül különült el a többi alnémet nyelvjárástól.
A legkorábbi ránk maradt holland nyelvemlék („Hebban olla vogala nestas hagunnan, hinase hic enda tu, wat unbidan we nu” – „Már minden madár elkezdett fészket rakni, csak te és én nem, mire várunk hát”) 1100 körül keletkezett egy flamand szerzetes tollából, az angliai Rochester kolostorában.
Korábbi nyelvemlékek is vannak ugyan: „Visc flot aftar themo uuatare” – „Egy hal úszott a vízben” és a 900 körül íródott „Gelobistu in got alamehtigan fadaer” – „Hiszel-e Istenben, mindenható Atyában”, de vitatott, hogy ezek valóban óhollandul vannak; Luc De Grauwe professzor, a ghenti egyetem tanára inkább óangolnak tartja őket. Ebben a korban ugyanis a nyugati germán nyelvek még kevéssé távolodtak el egymástól, így nem könnyű különbséget tenni köztük.
Az egységesülés a középkorban indult el, különösen a burgundi herceg brüsszeli udvarának befolyása alatt. Ebben az időben a köznyelv alapja a flandriai és brabanti nyelvjárás lett. A XVI. században felerősödött az egységesülés folyamata, ekkor már az antwerpeni polgárság nyelvhasználata alapján. 1585-ben Antwerpen a spanyol hadsereg kezébe került, sokan Holland tartományba (értsd: a mai Hollandia nyugati részére) menekültek, erős hatást gyakorolva az ottani dialektusokra. 1618-ban elkészült az első nagyobb holland bibliafordítás, amit a fiatal Holland Köztársaságban bárki megértett. Ez különböző alszász nyelvjárások elemeit is felhasználta ugyan, de nagyrészt a hollandi polgárság nyelvén íródott.
A nyugati germán nyelvek egyrészt az egykori törzsek (fríz, szász, frank, bajor és sváb) szerint oszthatók fel, másrészt aszerint, hogy milyen mértékben vettek részt az ófelnémet hangeltolódásban. A mai holland nyelv jórészt az ófrankból származik, amely csak 600 körül különült el a többi alnémet nyelvjárástól.
A legkorábbi ránk maradt holland nyelvemlék („Hebban olla vogala nestas hagunnan, hinase hic enda tu, wat unbidan we nu” – „Már minden madár elkezdett fészket rakni, csak te és én nem, mire várunk hát”) 1100 körül keletkezett egy flamand szerzetes tollából, az angliai Rochester kolostorában.
Korábbi nyelvemlékek is vannak ugyan: „Visc flot aftar themo uuatare” – „Egy hal úszott a vízben” és a 900 körül íródott „Gelobistu in got alamehtigan fadaer” – „Hiszel-e Istenben, mindenható Atyában”, de vitatott, hogy ezek valóban óhollandul vannak; Luc De Grauwe professzor, a ghenti egyetem tanára inkább óangolnak tartja őket. Ebben a korban ugyanis a nyugati germán nyelvek még kevéssé távolodtak el egymástól, így nem könnyű különbséget tenni köztük.
Az egységesülés a középkorban indult el, különösen a burgundi herceg brüsszeli udvarának befolyása alatt. Ebben az időben a köznyelv alapja a flandriai és brabanti nyelvjárás lett. A XVI. században felerősödött az egységesülés folyamata, ekkor már az antwerpeni polgárság nyelvhasználata alapján. 1585-ben Antwerpen a spanyol hadsereg kezébe került, sokan Holland tartományba (értsd: a mai Hollandia nyugati részére) menekültek, erős hatást gyakorolva az ottani dialektusokra. 1618-ban elkészült az első nagyobb holland bibliafordítás, amit a fiatal Holland Köztársaságban bárki megértett. Ez különböző alszász nyelvjárások elemeit is felhasználta ugyan, de nagyrészt a hollandi polgárság nyelvén íródott.
Ország
-
Indonézia
Indonézia regionális hatalom, illetve a globális ügyekben középhatalom. Tagja több nemzetközi szervezetnek, köztük az ENSZ-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek, a G20-nak, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének és az Iszlám Együttműködési Szervezetnek. -
Belgium
Etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország, három fő csoporttal, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel a keleti régióban. Az ország fővárosa, ami egyben az Európai Unió egyik székhelye is, Brüsszel. További nagyvárosai: Antwerpen, Gent, Charleroi, Liège és Brugge. -
Hollandia
Európában Hollandia tizenkét tartományból áll. Az ország keleten Németországgal, délen Belgiummal, nyugaton és északon pedig az Északi-tenger partvonalával határos. Továbbá tengeri határokon is osztozik mindkét országgal valamint az Egyesült Királysággal az Északi-tengeren. -
Aruba
A Karib-tenger déli részén, Venezuela közelében fekvő korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget). A sziget déli és nyugati részén fehér homokos strandok húzódnak, amelyek viszonylag jól védettek az óceáni áramlatoktól. Nagyrészt ezeket a strandokat látogatják a turisták. Az északi, és a keleti partok, amelyek nem rendelkeznek védelemmel, megrongálódtak és érintetlenek maradtak. -
Curaçao
Eredetileg az arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. A 18. században többször gazdát cserélt Anglia, Franciaország és Hollandia között. 1795-ben az ott élő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték őket. 1800-ban a franciák szállták meg, de az ún. kvázi háború alatt a szigetet az Egyesült Államok két hadihajója blokád alá vette, ezért a franciák feladták a szigetet. Tartós holland kezelésbe 1815-től került a sziget. 1863-ban a rabszolgaságot eltörölték. -
Karibi Hollandia
A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én, amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül. Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így, lakossága fő lett. -
Sint Maarten
A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el. -
Suriname