Norvég korona

Norvég korona
kr
A norvég korona (, többesszáma norvégul: kroner) Norvégia jelenlegi hivatalos pénzneme, váltópénze az øre (többesszáma norvégül øre).

A korona 1875-ben lett Norvégia törvényes fizetőeszköze, miután csatlakozott a Skandináv Monetáris Unióhoz. Az uniót 1873-ban hozta létre Svédország és Dánia (ezekben az országokban a pénz neve krona, ill. krone), majd két évre rá csatlakozott hozzájuk Norvégia. Az unió első világháborút követő felbomlásakor mindhárom ország megtartotta az addig használt nevet az immár önálló pénznemeik számára.

A 10- és 20-koronás érméken az uralkodó arcképe látható, a 10-koronáson emellett az uralkodó jelmondata is (V. Harald esetében: Alt for Norge, azaz mindent Norvégiáért). Korábban az 1- és 5-koronásokon is az uralkodói arckép volt, újabban azonban stilizált uralkodói és nemzeti szimbólumok díszítik ezeket az érméket. Ezeken kívül még 50 ørés érme van forgalomban.

A norvég bankjegyek és érmék forgalombahozataláért a Norges Bank, a norvég központi bank felel.

2018. május 1-jén a norvég jegybank alelnöke, Jon Nicolaisen bejelentette, hogy Norvégia a világ első készpénz nélküli társadalmává vált. A teljes pénzmennyiség 3%-a volt ekkor készpénzben.

Ország
  • Norvégia
    Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

    Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön. HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött Számik bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.