Amerikai dollár
$
Az amerikai dollár vagy USA-dollár az Amerikai Egyesült Államok, Kelet-Timor, Ecuador, Salvador, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau és Panama hivatalos fizetőeszköze. Általában a $ (dollárjel) rövidítéssel jelöljük, vagy ha szükséges, hogy megkülönböztessük a többi dollárjellel jelölt valutanemtől, akkor a US$ rövidítéssel. 1 amerikai dollár 100 centtel egyenlő.A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és mára már ez a legelterjedtebb pénznem a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban. Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.
Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dolláréval. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.
Ország
-
Brit Indiai-óceáni Terület
Brit Indiai-óceáni Terület (angolul British Indian Ocean Territory) – brit tengerentúli terület. Afrika és Indonézia között, az Indiai-óceánban található. Legnagyobb szigete Diego Garcia, ahol közös igazgatású brit-amerikai katonai támaszpont található.
A területen 60 nagyobb-kisebb lakatlan sziget és 6 atoll van. A szigetek területe 60 km². Legmagasabb pontja 15 m. -
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.
9,83 millió négyzetkilométeres területével és lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde. -
Amerikai Virgin-szigetek
Az Amerikai Virgin-szigetek egy szigetcsoport a Karib-tengeren, az Egyesült Államok külbirtoka, fővárosa Charlotte Amalie. Földrajzilag a Virgin-szigetek része, a szigetcsoport a Szélcsendes-szigetekhez és a Kis-Antillákhoz tartozik.
Az Amerikai Virgin-szigetek négy fő és sok kisebb szigetből áll. A nagyobb szigetek: St. Thomas, St. John, St. Croix és a Water Island. A szigetek teljes szárazföldi területe 346,36 km². A 2010-es népszámláláskor 106 405 lakosa volt. -
Barbados
Barbados a Karib-térség egyik szigetállama, a Kis-Antillák legkeletibb tagja.
Nagy-Britanniától 1966. november 30-án lett független; jelenleg a Nemzetközösség tagja, 2021. október 20-án megválasztotta saját államfőjét, Sandra Mason személyében, II. Erzsébet királynő helyett, 2021. november 30-án pedig az ország alkotmányos monarchiából köztársasággá vált. -
Bermuda
Bermuda egy szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Jogilag Nagy-Britannia tengerentúli területe. 150 szigetből és mintegy 200 korallzátonyból áll. A szigetek közül csupán 20 lakott, ezek közül tízet hidak kötnek össze.
A Bermuda-sziget éghajlata szubtrópusi. Szeptemberben általában több hurrikán is végigsöpör rajta. -
Brit Virgin-szigetek
A Brit Virgin-szigetek (angolul British Virgin Islands, BVI) az Egyesült Királyság tengerentúli területe a Karib-térségben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gyarmatosításellenes Bizottsága úgy listázza, mint nem független területet. -
Haiti
Haiti a Karib-térség egyik országa, Hispaniola sziget nyugati harmadán fekszik, a keleti felén lévő Dominikai Köztársaság az egyetlen szárazföldi szomszédja.
Lakossága szinte teljes egészében afrikai rabszolgák leszármazottaiból tevődik össze. 1804-ben nyert függetlenséget Franciaországtól, így az Egyesült Államok után Amerika második országa volt, amely megszabadult a gyarmati uralom alól. Az évszázadok során azonban gazdasági, politikai és társadalmi nehézségek, valamint számos természeti katasztrófa sújtotta, és az egymást követő katonai diktatúrák tönkretették az ország gazdaságát, így ma egész Amerika legszegényebb állama. -
Karibi Hollandia
A Karibi Hollandia három egykori Holland Antillákbeli sziget elnevezése, melyek 2010. október 10-től Hollandia speciális községei, hivatalos néven köztestületei lettek. A három sziget a Karib-tengerben található, Bonaire Arubától és Curaçaoótól keletre a venezuelai partok mentén fekszik, míg Saba és Sint Eustatius Sint Maartentől délre, Saint Kitts és Nevistől északnyugatra helyezkedik el. Ismert nevük még a BES-szigetek is, melyeket a három sziget nevéből (Bonaire, Sint Eustatius, Saba) alakítottak ki. A szigetek jelenleg az Európai Unió tengerentúli országai és területei (OCT) besorolás alatt állnak, így az EU jogokat nem automatikusan alkalmazzák. Előre láthatólag 2015 folyamán átsorolják őket az EU legkülső régiói (OMR) közé (pl. Madeirához vagy a Kanári-szigetekhez hasonló státust kapnak).
A három sziget jelenlegi státusát a Holland Antillák felbomlásával nyerte el 2010. október 10-én, amikor Curaçao és Sint Maarten két autonóm területté vált a Hollandiai Királyságon belül. Így ez utóbbi két sziget, és Aruba sem tartozik tehát a Karibi Hollandiához, melynek területe így, lakossága fő lett. -
Panama
Panama, hivatalos nevén Panamai Köztársaság (spanyolul República de Panamá), Közép-Amerika legdélibb állama. Természetes hidat képez Dél- és Észak-Amerika között. Nyugatról Costa Rica, keletről Kolumbia határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Fővárosa és legnagyobb városa Panamaváros (Panama City), amely az ország népessége csaknem felének ad otthont.
A területet indián törzsek lakták, mielőtt a 16. században a spanyol gyarmatosítók megérkeztek. 1821-ben elszakadt Spanyolországtól és csatlakozott Nagy-Kolumbiához. Az USA támogatásával 1903-ban végleg elszakadt Kolumbiától is, és lehetővé tette az USA számára a Panama-csatorna megépítését. A csatornadíjakból származó bevétel a 21. században is Panama GDP-jének jelentős részét teszi ki, bár a kereskedelem, a bankszektor és a turizmus is jelentős és növekvő ágazatok. -
Salvador
Salvador (spanyolul El Salvador), hivatalos nevén Salvadori Köztársaság (República de El Salvador, jelentése: „A Megváltó köztársasága”) Magyarország területének egynegyedét kitevő állam a közép-amerikai kontinenshíd csendes-óceáni partján.
A kontinentális Közép-Amerika legkisebb és legsűrűbben lakott országa, valamint az egyetlen állam a régióban, amelynek nincs hozzáférése a Karib-tengerhez. Egy földrengés veszélyes zóna területén fekszik. -
Turks- és Caicos-szigetek
A Turks- és Caicos-szigetek ( IPA : ) Kuba mellett található szigetek, amely Nagy-Britannia tengerentúli területe. 30 nagyobb korallszigetből (6 lakott) és számtalan apró szirtből áll. A legmagasabb pont a 49 m-es Blue Hills.
A szigetcsoport 2012 óta a világörökség javaslati listáján szerepel. -
Amerikai Szamoa
Amerikai Szamoa, más néven Kelet-Szamoa öt vulkáni és két korallszigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, félúton Hawaii és Új-Zéland között, az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka.
Szigetek: -
Az Amerikai Egyesült Államok lakatlan külbirtokai
Az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó lakatlan szigetek, angolul: United States Minor Outlying Islands. Nem közigazgatási, hanem statisztikai egység.
* Petrel-szigetek -
Guam
Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.
A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter). -
Kelet-Timor
Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor sziget keleti feléből, Atauro- és Jaco-szigetekből, és Oecusse régióból, Timor sziget Indonéziához tartozó nyugati részén belüli exklávéból áll. Az ország déli szomszéda Ausztrália, amelytől a Timor-tenger választja el.
Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. A trópusi monszun éghajlatú ország felszínének túlnyomó része változatos hegyvidék. A déli partot mocsaras síkság szegélyezi. -
Marshall-szigetek
A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.
Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger. -
Mikronéziai Szövetségi Államok
A Mikronéziai Szövetségi Államok az óceániai Mikronéziában a Karolina-szigetek nagyobbik keleti részét elfoglaló állam. Az ország nevének jelentése görögül „kicsiny szigetek országa”. Mikronézia négy szövetségi államból álló föderáció, felépítése hasonló, mint az Amerikai Egyesült Államoké.
-
Palau
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének. -
Északi-Mariana-szigetek
Az Északi-Mariana-szigetek az Egyesült Államok társult állama a Csendes-óceán nyugati felében.
