₩
Az Észak-Korea hivatalos pénzneme 1947 óta; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Bankja bocsátja ki. Köznyelvben az észak-koreaiak szülőföld-pénz (조국 돈; ) néven hívják.
Váltópénze: a ; 1 von = 100 cson.
Nem konvertibilis, csak belföldön használatos.
A von 1947 decemberben vált az ország hivatalos fizetőeszközévé. Ekkor a koreai jent váltotta fel, amely akkor még mindig forgalomban volt.
Az észak-koreai vont csak Észak-Korea állampolgárai használhatták. A Kereskedelmi Bank a látogatók számára külön valutát (vagy külföldi fizetőeszközre szóló ígérvényt) hozott forgalomba. Ebben is hasonlít a többi szocialista államra. Azonban ebből több fajta volt forgalomban. A szocialista országokból érkezőké vörös, a többi, úgynevezett kapitalista államból érkezőknek szánt pedig kék/zöld volt. Manapság sokkal inkább kedvelik azt, mikor a külföldi vendég kemény valutával, például euróval fizet.
2001-ben Észak-Korea a jelképes 1 dollár egyenértékű 2,16 vonnal árfolyamot állapította meg. (Ennek alapja állítólag Kim Dzsongil február 16-i születésnapja.) A bankok ennek ellenére a feketepiaci árfolyamhoz sokkal közelebbi értéken váltják a valutát. Egy frissebb hivatalos árfolyam szerint 1 dollár értéke 142,45 von. Azonban annyira jelentős Észak-Koreában az infláció mértéke, hogy többek szerint a fizetőeszköz értéke lassan megegyezik a dél-koreai vonéval. Észak-koreai menekültek jelentései szerint a pénz feketepiaci értékén 2009. június 1-jén kínai jüanért 570 vont kellett fizetni. Mindenesetre az amerikai dollár és más fizetőeszközök sokkal többet érnek a feketepiacon, mint hivatalosan. Figyelembe kell venni a kiadási dátumokat is az érték pontos meghatározásához.
2009 novemberben átértékelték a vont. Az észak-koreaiak hét napot kaptak arra, hogy a legfeljebb 100 000 von értékben 1000 von névértékű bankjegyeiket 10 von névértékű bankjegyekre cseréljék ki. Később ezt a határt készpénz esetében 150 000, míg bankbetétek esetén 300 000 vonra emelték. A magánpiac működőképességének lerontása érdekében tett lépésnek tekintik ezt a legtöbben, mivel lényegében megsemmisítette az észak-koreaiak megtakarításait. A The Times feltételezése szerint az ároldali inflációs nyomás letörése és a feketepiacon kereskedő pénzváltók gazdagságának megsemmisítése állt. A közleményt a külképviseletekkel tudatták, de nem hangzott el az észak-koreai állami médiában. Az információt később közzétették egy olyan hálózaton, mely csak belföldön fogható.
2009. december 4-én nyilatkozott a Nemzeti Bank illetékese, aki kijelentette, hogy azért értékelték újra a vont, hogy ezzel megfékezzék az országban a magas inflációt és helyreállítsák a gazdaságot.
A folyamat részeként a régi vont november 30-án kivonták a forgalomból, és az új sorozatot csak december 7-én bocsátották ki. Ez azt jelenti, hogy az észak-koreaiak addig semmilyen jószágot és szolgáltatást nem tudtak pénzért szerezni. Ezen időszak alatt a legtöbb bolt, étterem és tömegközlekedési szolgáltatás elérhetetlen volt. Csak azok az üzletek maradtak nyitva, mely a politikai vezető réteget és a külföldi turistákat szolgálták ki. Itt csak valutával lehetett fizetni. Az intézkedések eredményeképp olyan érzés alakult ki az észak-koreai hivatalnokokban, melyek szerint polgári engedetlenség indulhatott meg az országban. Azonban a jelentések szerint emiatt egy idősebb házaspár öngyilkosságot kísérelt meg. A kínai Xinhua hírügynökség szerint Észak-Koreában teljes pánik volt. Minden katonai támaszponton készültségben álltak, és egyes meg nem erősített hírek szerint utcai tüntetések is voltak, melynek eredményeképp megengedték a lakosoknak, hogy nagyobb összegű pénzt válthassanak be.
2010 januárjában a valutareformot kivitelező pártfunkcionáriust, t menesztették, mert zavargások törtek ki az országban, egekbe szöktek az árak. Ugyanazon év márciusában az újságok arról számoltak be, hogy ki is végezték őt.
