Valuta - Észak-koreai von

Valuta  >  Észak-koreai von

Észak-koreai von

Az Észak-Korea hivatalos pénzneme 1947 óta; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Bankja bocsátja ki. Köznyelvben az észak-koreaiak szülőföld-pénz (조국 돈; ) néven hívják.

Váltópénze: a ; 1 von = 100 cson.

Nem konvertibilis, csak belföldön használatos.

A von 1947 decemberben vált az ország hivatalos fizetőeszközévé. Ekkor a koreai jent váltotta fel, amely akkor még mindig forgalomban volt.

Az észak-koreai vont csak Észak-Korea állampolgárai használhatták. A Kereskedelmi Bank a látogatók számára külön valutát (vagy külföldi fizetőeszközre szóló ígérvényt) hozott forgalomba. Ebben is hasonlít a többi szocialista államra. Azonban ebből több fajta volt forgalomban. A szocialista országokból érkezőké vörös, a többi, úgynevezett kapitalista államból érkezőknek szánt pedig kék/zöld volt. Manapság sokkal inkább kedvelik azt, mikor a külföldi vendég kemény valutával, például euróval fizet.

2001-ben Észak-Korea a jelképes 1 dollár egyenértékű 2,16 vonnal árfolyamot állapította meg. (Ennek alapja állítólag Kim Dzsongil február 16-i születésnapja.) A bankok ennek ellenére a feketepiaci árfolyamhoz sokkal közelebbi értéken váltják a valutát. Egy frissebb hivatalos árfolyam szerint 1 dollár értéke 142,45 von. Azonban annyira jelentős Észak-Koreában az infláció mértéke, hogy többek szerint a fizetőeszköz értéke lassan megegyezik a dél-koreai vonéval. Észak-koreai menekültek jelentései szerint a pénz feketepiaci értékén 2009. június 1-jén kínai jüanért 570 vont kellett fizetni. Mindenesetre az amerikai dollár és más fizetőeszközök sokkal többet érnek a feketepiacon, mint hivatalosan. Figyelembe kell venni a kiadási dátumokat is az érték pontos meghatározásához.

2009 novemberben átértékelték a vont. Az észak-koreaiak hét napot kaptak arra, hogy a legfeljebb 100 000 von értékben 1000 von névértékű bankjegyeiket 10 von névértékű bankjegyekre cseréljék ki. Később ezt a határt készpénz esetében 150 000, míg bankbetétek esetén 300 000 vonra emelték. A magánpiac működőképességének lerontása érdekében tett lépésnek tekintik ezt a legtöbben, mivel lényegében megsemmisítette az észak-koreaiak megtakarításait. A The Times feltételezése szerint az ároldali inflációs nyomás letörése és a feketepiacon kereskedő pénzváltók gazdagságának megsemmisítése állt. A közleményt a külképviseletekkel tudatták, de nem hangzott el az észak-koreai állami médiában. Az információt később közzétették egy olyan hálózaton, mely csak belföldön fogható.

2009. december 4-én nyilatkozott a Nemzeti Bank illetékese, aki kijelentette, hogy azért értékelték újra a vont, hogy ezzel megfékezzék az országban a magas inflációt és helyreállítsák a gazdaságot.

A folyamat részeként a régi vont november 30-án kivonták a forgalomból, és az új sorozatot csak december 7-én bocsátották ki. Ez azt jelenti, hogy az észak-koreaiak addig semmilyen jószágot és szolgáltatást nem tudtak pénzért szerezni. Ezen időszak alatt a legtöbb bolt, étterem és tömegközlekedési szolgáltatás elérhetetlen volt. Csak azok az üzletek maradtak nyitva, mely a politikai vezető réteget és a külföldi turistákat szolgálták ki. Itt csak valutával lehetett fizetni. Az intézkedések eredményeképp olyan érzés alakult ki az észak-koreai hivatalnokokban, melyek szerint polgári engedetlenség indulhatott meg az országban. Azonban a jelentések szerint emiatt egy idősebb házaspár öngyilkosságot kísérelt meg. A kínai Xinhua hírügynökség szerint Észak-Koreában teljes pánik volt. Minden katonai támaszponton készültségben álltak, és egyes meg nem erősített hírek szerint utcai tüntetések is voltak, melynek eredményeképp megengedték a lakosoknak, hogy nagyobb összegű pénzt válthassanak be.

2010 januárjában a valutareformot kivitelező pártfunkcionáriust, t menesztették, mert zavargások törtek ki az országban, egekbe szöktek az árak. Ugyanazon év márciusában az újságok arról számoltak be, hogy ki is végezték őt.

Ország

Észak-Korea

független kelet-ázsiai köztársaság a Koreai-félsziget északi felén. Délen egy demilitarizált övezet, az Észak- és Dél-Korea közti ütközőzóna határolja, északon a Jalu és a Tumen folyók választják el Kínától, északkeleten pedig a Tumen egy szakasza Oroszországtól.

Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen. Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki és amelynek van egy nagyon erős nacionalista és konzervatív irányvonala, ami az ország önellátását tűzte ki célul, emellett pedig a Kim-család örökletes hatalmának alapját képezi az egykori, virágzó pánkoreai állam, Csoszon hagyományait követve (az ország hivatalos neve is erre utal). Kim Ir Szent 1994-es halála után dinasztikus módon fia, Kim Dzsongil követte a hatalomban, az ő 2011-es halálát követően pedig egyik fia, Kim Dzsongun vette át az ország vezetését. A dzsucse-ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de szoros kapcsolatokat ápol más szocialista államokkal, például Vietnámmal, Laosszal, Mianmarral és Kínával. A Szovjetuniónak, mint Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének a fölbomlása és az 1990-es évek éhínségei nyomán Kim Dzsongil az 1995-ös reformokkal a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.

Nyelv

North Korean won (English)  Won nordcoreano (Italiano)  Noord-Koreaanse won (Nederlands)  Won nord-coréen (Français)  Nordkoreanischer Won (Deutsch)  Won norte-coreano (Português)  Северокорейская вона (Русский)  Won norcoreano (Español)  Won północnokoreański (Polski)  朝鮮圓 (中文)  Nordkoreansk won (Svenska)  Won nord-coreean (Română)  朝鮮民主主義人民共和国ウォン (日本語)  Північнокорейська вона (Українська)  Севернокорейски вон (Български)  조선민주주의인민공화국 원 (한국어)  Pohjois-Korean won (Suomi)  Won Korea Utara (Bahasa Indonesia)  Šiaurės Korėjos vona (Lietuvių)  Nordkoreanske won (Dansk)  Severokorejský won (Česky)  Kuzey Kore wonu (Türkçe)  Севернокорејски вон (Српски / Srpski)  Põhja-Korea vonn (Eesti)  Észak-koreai von (Magyar)  Sjevernokorejski von (Hrvatski)  วอน (ไทย)  Γουόν Βόρειας Κορέας (Ελληνικά)  Won Cộng hòa Dân chủ Nhân dân Triều Tiên (Tiếng Việt) 
 mapnall@gmail.com