Zürich (svájci német dialektusban Züri, franciául Zurich, olaszul Zurigo, rétorománul Turitg) Svájc egyik kantonja az ország északi részén. Székhelye Zürich városa. Területe 1 729 km², lakossága 2013-ban 1 421 895 fő volt; többségük anyanyelve a német, illetve annak svájci dialektusa.
A Svájci-Alpokban talált 56 újkőkori cölöpházas település közül 11-et a Zürichi-tó körül találtak Schwyz, Sankt Gallen és Zürich kantonokban. Mivel a tó mérete idővel megnőtt, az egykori települések ma 4-7 méteres mélységben találhatók. Zürich városa legalább a római kor óta lakott, neve feltehetően a kelta dur (víz) szóból származik). Első írásos említése 807-ből származik Turigus néven. Német Lajos itt alapította Hildegard lánya számára a Fraumünster zárdát, melynek nagy kiterjedésű birtokokat adományozott a mai Zürich és Uri kantonokban. A zárda apátnői a város fölött is felügyeletet gyakorolták, bár Zürich 1218-ban közvetlenül a császár alá rendelt reichsfrei jogot kapott. A városbeli hatalom fokozatosan a gazdag polgárság kezébe került, különösen az 1336-os céhlázadás után.
Zürich 1351-ben csatlakozott az Ósvájci Konföderációhoz. A város ezután kiterjesztette hatalmát, 1362-ben megszerezte a mai kanton alsó felét, míg az északi részét a Rajnáig 1468-ban vásárolta meg a Habsburgoktól. A reformáció idején Zürichben volt prédikátor a neves vallásreformátor, Huydrich Zwingli.
A napóleoni Helvét Köztársaság felbomlása és a Konföderáció újjászervezése során Zürich kanton nyugati részeit Aargauhoz csatolták. A kanton alkotmányát 1869-ben fogadták, legutolsó módosítása 2005-ból való.
