Xaçmazi járás (Khachmaz Rayon)
* 1959-ben 42 678 lakosa volt, melyből 25 952 azeri (60,8%), 11 087 orosz, 2877 lezg, 762 örmény, 401 zsidó, 41 tat, 29 grúz, 5 kurd.
* 1970-ben 94 829 lakosa volt, melyből 61 597 azeri (65%), 18 235 lezg (19,2%), 10 618 orosz és ukrán, 936 zsidó, 868 örmény, 357 tatár stb.
* 1979-ben 105 286 lakosa volt, melyből 75 351 azeri (71,6%), 19 556 lezg (18,6%), 6123 orosz és ukrán, 907 örmány, 724 zsidó, 485 kurd, 422 tatár, 32 tat, 31 grúz, 2 udin.
* 1999-ben 144 332 lakosa volt, melyből 99 671 azeri (69,1%), 26 248 lezg (18,2%), 8 853 tat (6,1%), 4 976 török (3,4%), 1 426 orosz és ukrán, 607 kurd, 295 zsidó, 221 tatár, 31 talis, 10 örmény.
* 2009-ben 159 245 lakosa volt, melyből 115 811 azeri, 24 688 lezg, 9 108 tat, 4 165 török, 3 540 kric, 643 orosz, 603 kurd, 131 tatár, 90 zsidó, 36 hinalug, 28 ukrán.
Térkép - Xaçmazi járás (Khachmaz Rayon)
Térkép
Ország - Azerbajdzsán
Azerbajdzsán zászlaja |
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
AZN | Azeri manat (Azerbaijani manat) | ₼ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
AZ | Azeri nyelv (Azerbaijani language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |
HY | Örmény nyelv (Armenian language) |