Térkép - Sydney

Sydney (ejtsd: szidni) Ausztrália legnagyobb városa, Új-Dél-Wales állam fővárosa. Ausztrália délkeleti részén, a Tasman-tengernél található.

A város az első brit gyarmat, 1788-ban alapította Sydney Cove és Arthur Phillip, az első flotta két parancsnoka, akik az elítélt raboknak hoztak létre egy büntető kolóniát. Ez a várost övező dombokon (a mai Port Jackson vagy közismert nevén Sydney Harbour városrésznél) jött létre, ahol a mai Operaház és Harbour Bridge (Kikötői híd) áll. A várost ma nemzeti parkok, számos öböl, folyók, strandok veszik körbe, köztük a híres Bondi Beach. A városban számos nevezetes park van, köztük a Hyde Park és a Királyi Botanikus Kertek. Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ hetedik legélhetőbb városa. Sydney a központja az ausztrál kereskedelemnek, művészetnek, oktatásnak, kultúrának, divatnak, a zenei, szórakoztató iparnak és a turizmusnak is. A város otthont adott nagy nemzetközi sporteseményeknek, mint például az 1938-as Nemzetközösségi játékoknak, a 2000-es nyári olimpiai játékoknak és a 2003-as rögbivilágkupa döntőjének is.

A Sydney régió már vagy 30 ezer éve az ausztrál bennszülöttek által lakott terület. A hagyományos bennszülött lakosság a Cadigal emberek, akik földje Sydney déli részéig, a Port Jackson részig nyúlt. A becslések szerint a lakosság a brit flotta megérkezése előtt (1788), úgy 4000 és 8000 fő között volt. Bár ezek az adatok vitatottak a történészek között. A britek megérkezésével az őslakosok magukat eoráknak hívták, mert az „eora” jelentése, „itt vagy, a mi helyünkön!”. Három nyelvcsoport volt elterjedve a térségben, Sydney-ben mind a három nyelvjárást beszélő népcsoport megtalálható volt. Ez a három nyelv a darug (vagy egyes területeken cadigal-nak szokták mondani), a dharawal és guringai. A régészek azt állapították meg, hogy az itt élő klánok városiasodni akartak, ám az erre utaló bizonyítékok elpusztultak az idő folyamán, de sok sziklametszetet és faragást már megtaláltak.

1770-ben, amikor a brit tengeri kapitány és hadnagy James Cook partra szállt Sydney déli részén, a mai Botanika Bay városrésznél, akkor fölvette a kapcsolatot az egyik bennszülött közösséggel, a gweagalokkal. A brit kormány utasítást adott egy fegyenc település létrehozására, amit Arthur Phillip megalapított. Ő 1788. január 18-án érkezett a 11-es hajóflottával a város déli részére, a Botanikai Bay-re. Az alapítás után nem sokkal észrevették, hogy a kontinensnek ez az oldala alkalmatlan város építésére, a rossz talaj és a friss víz hiánya miatt. Arthur Phillip ezért 1788. január 26-án a kolóniát kicsit északibb irányban, a mai Port Jackson városrésznél hozta létre. Phillip a város nevét a brit belügyminiszterről, Lord Sydney-ről (teljes nevén Thomas Townshend 1. Viscount Sydney-ről) nevezte el, ám az eredeti név, amit a városnak szántak, az az Albion, de Phillip ragaszkodott a Sydney-hez. Az indoka az volt, hogy a miniszter volt az, aki engedélyezte itt a kolónia létrehozását.

1789-ben, nem sokkal a kolónia megalapítása után egy francia expedícióval az itt kikötő tengerészek járványt hoztak magukkal, fekete himlőt vagy bárányhimlőt. Ez elsősorban az eura emberek körében terjedt el, így több ezer bennszülött őslakos halt meg. A holttesteket a tengerbe dobták, ezért megszokott volt a holttestek látványa a lebegő vízen. 1789 áprilisáig kb. 1000 őslakos halt meg csak a város területén, és még egyszer ennyi a környező területeken.

Az őslakosok és a gyarmatosítók között a város területén nem volt összecsapás, a bennszülöttek még csak ellenállást sem tanúsítottak. Nem úgy, mint a környező Hawkesbury folyónál, ahol rendszeresek voltak az összecsapások. 1820-ra már csak alig pár száz őslakos volt a térségben. Lachlan Macquarie akkori kormányzó, megkezdte a bennszülöttek „civilizálását”. Ezzel a lépéssel a klánjaikat fölszámolták, és az őslakosok beleépültek a társadalomba. Maquarie kormányzása alatt Új-Dél-Wales volt az Ausztrál gyarmat irányításának központja, és Sydney lett a székhelye. Ennek hatására utak, hidak, hajókikötők, középületek épültek a város egész területén. 1820-ra a város volt a térség központja, bankjaival, piacaival és jól megszervezett rendőrségével.

Az 1830-as évek és az 1840-es évek között Sydney nagy városfejlesztéseken ment keresztül, beleértve a város első külvárosait. A népesség gyorsan növekedett, mert az angol és ír bevándorlók tucatjával érkezek az új, jobb élet reményében. Ezen okok miatt a város népessége olyan mértékben megnőtt, hogy 1842. július 20-án Sydney-t Ausztrália első nagyvárosává nyilvánították, és John Hosking lett az első demokratikusan megválasztott polgármester. 1845-re hullámokban kezdek érkezni az emberek a világ minden pontjáról.

Sydney gyors fejlődésnek indult, a 19. században, megjelentek az első gőzvillamosok és vasutak. Az iparosodás nagy mértékben való növekedése közben a népesség a 20. században átlépte az egymilliót. 1929-ben a regényíró Arthur Henry Adams nevezte a várost el, a „Déli Szirének” városának. A nagy gazdasági világválság Sydney-t is sújtotta. Itt a válság a csúcspontját a Sydney Harbour Bridge (Kikötő Híd) 1932-es építése alatt érte el. A válságidőszak után versengés tört ki Sydney és Melbourne között az aranytermelés miatt. Bár Melbourne az aranytermelésben megelőzte Sydney-t, de a város maradt Ausztrália legnépesebb és legnagyobb városa. Az 1970-es évek és az 1980-as években Sydney-ben megépült a CBD negyed, a nagy számú pénzügyi központ, ami a várost Ausztrália pénzügyi központjává tette. A 21. században Sydney tovább bővült, megmaradt az ország pénzügyi, kulturális központjának, a népessége tovább növekszik és gyarapodik az európai és az ázsiai etnikumoktól.