Sucre
 |
 |
A várost Pedro Anzures alapította 1538. november 30-án, Ciudad de la Plata de la Nueva Toledo néven. Még ugyanebben az évben II. Fülöp spanyol király megalapította itt az Audiencia de Charcas nevű bíróságot, amelynek illetékessége a mai Paraguay, Északkelet-Peru, Észak-Chile, Argentína és Bolívia nagy részére terjedt ki. Ez a Perui Alkirályság egy alegységének számított. 1601-ben a ferencesek kolostort alapítottak a városban, amely 1609-től érseki székhely is lett. 1624-ben létrehozták a Xavéri Szent Ferenc Egyetemet, amely az Újvilág egyik legrégebbi egyeteme.
A 19. századig La Plata volt a régió igazságszolgáltatási, vallási és kulturális központja. 1839-ben, miután a város Bolívia fővárosa lett, új nevet kapott a forradalmi vezető, Antonio José de Sucre tiszteletére. Miután azonban Potosí gazdasága és ezüstipara lehanyatlott, 1898-ban a kormányzat La Pazba költözött. Sokak szerint Sucre volt az a hely, ahonnan Latin-Amerika Spanyolország elleni függetlenségi harca elindult: itt hangzott el 1809-ben az első szabadságkiáltás a nyugati félteke spanyol gyarmatain. A történelem fintora, hogy Bolívia nyerte el utolsóként a függetlenségét 1825-ben.
1991-ben Sucre óvárosa a világörökség egyik helyszíne lett.
Térkép - Sucre
Térkép
Ország - Bolívia
 |
 |
| Bolívia zászlaja | |
Belvidéki ország, azaz nincs tengerpartja. 1879-ig volt tengeri kijárata a Csendes-óceánra, Chile és Peru között, de ekkor elvesztette ezt a területet Chilével szemben.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| BOB | Bolíviai boliviano (Boliviano) | Bs | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| AY | Ajmara nyelv (Aymara language) |
| QU | Kecsua nyelv (Quechua language) |
| ES | Spanyol nyelv (Spanish language) |