Térkép - Soyo (Soio)

Soyo (formálisan ismert: Santo António do Zaire) város Angolában, azon belül a Zaire provinciában fekszik, a Kongó folyó mentén.

Soyo (régebbi írással Sonho és Sonyo) az egykori Kongói Királyság egyik tartománya volt, ami délen feküdt a Kongó folyó mellékfolyója, a Loze folyó mentén, ami körülbelül 100 km-re volt. Ez már egy olyan közigazgatási entitás volt, akinek az uralkodója elviselte a mwene címet, amikor is a portugálok 1482-ben megérkeztek. Az első olyan kongói uralkodó volt, akit a misszionáriusok megkereszteltek, és akik 1491-ben odamentek a Kongói Királyság uralkodójához.

Soyót a 16. században uralták jellemzően a királyi családok tagja, akiket feltehetően kineveztek a királyhoz és a kiszolgáláshoz, amit korlátozott ideig támogattak. Az uralkodót a portugálok idején Manuelként keresztelték meg, azért hogy az uralkodó nagybácsija legyen. Kongó elnevezésén belül megengedték a városnak, hogy a királyi szabály alatt hódítson meg más régiókat és terjessze őket. Így I. Nzinga a Nkuwu kormányozta Kongót, akit 1491-ben engedélyeztek, illetve Soyo bővítését az uralkodó kerestségét követően. Továbbá megengedték azt is, hogy több tengeralattjáró-tartományt, köztük Pambalát is, hogy irányítsa, a Kimi, a Tubii és a Lovata folyó mentén (egyebek között), tovább az atlanti tengerpartig.

Soyo Mpinda kikötője, ami a Kongó közeli torkolatánál helyezkedett el, az egykori Portugál Kongó fontos kikötője volt a 16. század kereskedelmében. Az elefántcsontot és rezet rabszolgákkal szállítottak a kikötőből. Az 1548-as királyi vizsgálat felfedte, hogy az a 4000 rabszolga minden évben megáll São Tomé szigetén, majd Brazíliában.

Az 1590-es évek elején Miguelt megbecsülték, amikor II. Álvaro kongói király bemutatta a nemesség európai stíluscímeit. Álvarót azonban nem teljesen támogatták a nagyravágyás és a jelentős feszültség miatt, ami a város és Kongó között folyt, ami végül Miguel megismerésével végződött, néhány uralkodó által.

Az újabb uralkodók által minden megváltozott, amikor is állandóra tették Soyo saját jelöltjeit, méghozzá Paulónak köszönhetően, aki II. Pedro kongói királlyal volt kapcsolatban 1626 és 1641 között. Gyakran játszott még kisebb szerepeket a polgárháborúkban, ami az 1620-as és 1630-as években sújtotta Kongót.