Soroca (Raionul Soroca)
Soroca a moldovai-ukrán határként funkcionáló Dnyeszter jobb partján fekszik, vele szemben az ukrán oldalon Cekinivka település található. A várost genovai kereskedők alapították Olchionia vagy Alchona néven a Dnyeszter egyik gázlójánál a 12-13. században. A 15. század végén III. István moldvai fejedelem nagyszabású várépítésbe fogott, két erődöt építtetett a Duna, négyet, a Dnyeszter mentén, hármat pedig fejedelemsége északi határán. A program részeként 1499-ben Sorocában is gerendaerődítmény épült. 1543-1546 között IV. Péter kör alaprajzú, ötbástyás kővárrá építtette át az erődöt.
A 17. században a Szent Liga háborújában Sobieski János csapatai sikeresen védték az erődöt a törökökkel szemben. Fontos szerepet játszott 1711-ben is, I. Péter orosz cár pruti hadjáratában. A cár Sorocánál kelt át a Dnyeszteren és a várat tartalékai központjaként használta. Az 1735-39-es orosz-török háborúban az oroszok elfoglalták és kifosztották a várat. A jó állapotban megmaradt vár ma Soroca legfontosabb jelképe és idegenforgalmi célpontja.
Az 1812-es bukaresti béke értelmében Soroca Besszarábiával együtt az Orosz Birodalomhoz került. 1833-ban járási központ lett. 1860-ban a városban 5 250-en, 1897-ben 15 351-en éltek, több mint felük (8745) zsidó volt, 3206 moldován, 2235 pedig orosz.
A második világháborúban a németek 1941. július 15-én szállták meg Sorocát. A szovjet II. Ukrán Front 1944. március 17-én foglalta vissza a várost.
1975-re a város lakossága 29 500-ra nőtt. A Moldáv SZSZK járási központjában gépgyártó, fémfeldolgozó, építőanyag-gyártó, vaj-, konzerv-, bor- és sörkészítő üzemek, varroda, stb működött. Moldova 1991-es függetlenné válásakor a lakosság elérte a 42 700 főt
Sorocát Moldova cigány fővárosaként is emlegetik. A helyi cigányok már a szovjet időkben is jómódúaknak számítottak a moldován lakosokhoz képest és ma a városba vezető déli út mentén ott sorakoznak jellegzetes, kastély- és palotaszerű épületeik.
Térkép - Soroca (Raionul Soroca)
Térkép
Ország - Moldova
Moldova zászlaja |
Az országnak nincs tengerpartja. Romániai határát a Prut és az Alsó-Duna képezi, míg Transznisztriától a Dnyeszter választja el. Fővárosa és legnagyobb városa Chișinău (Kisinyov). A közelmúltbeli fejlődés ellenére Moldova továbbra is Európa egyik legszegényebb országa.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
MDL | Moldáv lej (Moldovan leu) | L | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
RU | Orosz nyelv (Russian language) |
RO | Román nyelv (Romanian language) |
TR | Török nyelv (Turkish language) |