Saskatchewan (Saskatchewan)
 |
 |
A hetedik legnagyobb a kanadai tartományok és territóriumok közt: területe a szárazföldön 588 277 km², édesvizeivel együtt 651 036 km².
Népessége a kanadai statisztikai hivatal 2008 januári becslése szerint 1 006 644 fő, ezzel a hatodik legnépesebb kanadai tartomány, Manitoba után.
A saskatchewaniak nagy része a tartomány déli részében él, közülük 202 ezren a tartomány legnagyobb városában, Saskatoonban, 180 ezren pedig a tartományi főváros Reginában. Más nagyobb városai, a népesség sorrendjében: Prince Albert, Moose Jaw, Yorkton, Swift Current, North Battleford. Itt található Esterhazy.
A tartomány nevét a Saskatchewan folyóról kapta. A folyó neve a krí kisiskāciwani-sīpiy szavakból ered („gyors folyású folyó”).
A tartomány nagyjából téglalap alakú; oldalait szélességi és hosszúsági körök mentén húzták meg. Keleti határa a 19. század végi kiigazítás miatt kidudorodik. Ekkor ugyanis Nyugat-Kanada területeit mezőgazdasági és egyéb célokra egy négyzetmérföldes szekciókra bontották. Saskatchewan az egyetlen kanadai tartomány, amelynek egyetlen határát sem földrajzi fizikai elemek (pl. folyó, stb) alapján állapították meg. Egyike annak a két tartománynak, amelynek nincs tengerpartja (a másik Alberta).
Nyugati szomszédja Alberta, északon az Északnyugati területek, keleten Manitoba, délen pedig az Amerikai Egyesült Államok két tagállama: Montana és Észak-Dakota.
Két fő természetes régiója északon a kanadai pajzs, délen a Belső-alföldek. Észak-Saskatchewant jórészt boreális erdő borítja, kivéve az Atapaszka Homokdűne Tartományi Park sajátos területeit az Atapaszka-tó déli partján. Ezek a világ legnagyobb aktív homokdűnéi az 58°-tól északra. Dél-Saskatchewanban is van egy homokdűnés terület, a Nagy Homokdombok több mint 300 négyzetkilométert foglalnak el. A tartomány délnyugati sarkában elterülő Ciprus-dombság és a Killdeer Badlands (Grasslands Nemzeti Park) Saskatchewan két azon területe, amelyek a legutóbbi jégkorszakban nem jegesedtek el. Legmagasabb pontja (1468 méter) a Ciprus-dombságban van, a legalacsonyabb (az Atapaszka-tó déli partja) 213 méteren. Négy fő vízgyűjtőjének vize a Jeges-tengerbe, a Hudson-öbölbe, illetve a Mexikói-öbölbe ürül.
Térkép - Saskatchewan (Saskatchewan)
Térkép
Ország - Kanada
 |
 |
| Kanada zászlaja | |
A napjainkban Kanada által elfoglalt földön évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Ezzel megkezdődött az újabb tartományok és területek bekebelezése, és az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamata, melynek csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| CAD | Kanadai dollár (Canadian dollar) | $ | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| EN | Angol nyelv (English language) |
| FR | Francia nyelv (French language) |
| IU | Inuktitut nyelv (Inuktitut) |
