Térkép - Sárvár (Sárvári Járás)

Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb városa, és a Sárvári járás székhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország 7. legnépszerűbb települése. Sárvár a Rába partján fekszik, Kemeneshátnál. Lakossága közel 15.000 fő, melynek túlnyomó része magyar, de akadnak a településen németek és romák is. A megyeszékhelytől, Szombathelytől 24 km-re, Soprontól 55 km-re, Pápától 42 km-re, a Balatontól pedig 60 km-re fekszik. 2016-ban Sárvárt az „Európai Reformáció Városa” tiszteletbeli címmel tüntette ki az Európai Evangélikus Egyházak Közössége.

A vár a település névadója. Eredetileg egy mocsarakkal körülvett földvár lehetett. A középkorban pedig több család is a birtokosa volt, ezek közül emelkedtek ki a Kanizsaiak. Legfőképpen azért, mert a család egyik hölgytagjával, Kanizsai Orsolyával kötött házassága révén került a birtok Nádasdy Tamáshoz. A Nádasdyak alatt lett ilyen fantasztikus az az erősség, ahogy azt most is láthatjuk. A neve sem véletlenül Nádasdy-vár, mely túlélte a viharos évszázadokat. A török időkben, az erősen szenvedő Magyarország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban. 1534-ben iskolát alapított, melynek épülete a mai napig látható Sárváron. Az is megemlítendő Nádasdy Tamásról, hogy Európa-szerte hatalmas hírű volt a gyümölcsöskertje, műkincsgyüjteménye pedig sok európai uralkodóéval vetekedett. Udvarában nemes ifjak tanulták az udvari és vitézi életet. Ebben a várban halt meg a végvár harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén, sőt, a szűzlányok vérében fürdő, legendás Báthori Erzsébet is járt a falai között egy másik Nádasdy, Nádasdy Ferenc feleségeként.

Szombathelytől 25 kilométerre keletre, Celldömölktől 18 kilométerre nyugatra fekszik a Rába két partján, a Gyöngyös-patak torkolatától délre, a Kemeneshát és a Vas–Soproni-síkság határán.