Térkép - Qubai járás (Quba Rayon)

Qubai járás (Quba Rayon)
A Qubai járás (azeri nyelven: Quba rayonu) Azerbajdzsán egyik járása. Székhelye Quba.

* 1939-ben 59 384 lakosa volt, melyből 29 844 azeri, 13 697 udin, 5542 zsidó, 4693 orosz, 4328 lezg, 439 ukrán, 204 örmény, 64 német, 28 talis, 18 grúz, 2 avar, 1 kurd, 1 caur.

* 1959-ben 66 253 lakosa volt, melyből 50 946 azeri, 4697 lezg (7,1%), 3798 orosz, 188 zsidó, 162 örmény, 32 tat, 20 grúz, 2 örmény.

* 1970-ben 99 183 lakosa volt, melyből 83 063 azeri, 6326 zsidó (6,4%), 6288 lezg (6,3%), 2625 orosz és ukrán, 144 tatár, 114 örmény, 18 grúz, 7 avar, 6 kurd, 6 tat, 1 caur, 1 udin.

* 1979-ben 108 008 lakosa volt, melyből 93 868 azeri, 7368 lezg (6,8%), 4533 zsidó, 1405 orosz és ukrán, 266 örmény, 110 tatár, 42 grúz, 9 avar, 2 kurd.

* 1999-ben 136 845 lakosa volt, melyből 120 502 azeri (88,1%), 9312 lezg (6,8%), 2819 zsidó (2,1%), 2615 török (1,9%), 1088 tat (0,8%), 353 orosz és ukrán, 85 tatár, 14 grúz, 7 örmény.

* 2009-ben 152 452 lakosa volt, melyből 120 774 azeri, 13 880 tat, 8952 lezg, 2705 zsidó, 2177 hinalug, 2159 török, 778 kric, 135 orosz, 63 tatár, 13 ukrán, 10 talis, 5 grúz.

 
Térkép - Qubai járás (Quba Rayon)
Térkép
Nokia (vállalat) - Térkép - Qubai járás
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Qubai járás
OpenStreetMap
Térkép - Qubai járás - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Qubai járás - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Qubai járás - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Qubai járás - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Qubai járás - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Qubai járás - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Qubai járás - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Qubai járás - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Qubai járás - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - Azerbajdzsán
Azerbajdzsán zászlaja
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa. Délnyugat-Ázsia és Kelet-Európa között fekszik, Keleten a Kaszpi-tenger, északon Oroszország, északnyugaton Grúzia, nyugaton Örményország és Törökország, délen Irán határolja.

Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Térkép - Azerbajdzsánimage.jpg
image.jpg
1407x1646
freemapviewer.org
Térkép - AzerbajdzsánAzerbaijan_Map_ADRandAR_En.jpg
Azerbaijan_Map_ADRan...
1134x1126
freemapviewer.org
Térkép - AzerbajdzsánMap-Azerbaijan-1991-2009.jpg
Map-Azerbaijan-1991-...
2305x1682
freemapviewer.org
Térkép - AzerbajdzsánUn-azerbaijan.png
Un-azerbaijan.png
3037x2257
freemapviewer.org
Térkép - Azerbajdzsánimage.jpg
image.jpg
1407x1646
freemapviewer.org
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
AZN Azeri manat (Azerbaijani manat) ₼ 2
ISO Nyelv
AZ Azeri nyelv (Azerbaijani language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
HY Örmény nyelv (Armenian language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Grúzia 
  •  Irán 
  •  Törökország 
  •  Örményország 
  •  Oroszország 
Administrative Subdivision
Város, Falu,...
 Bad
 Cek