Nahicseván (Nakhchivan Autonomous Republic)
A város Bakutól 450 km-re nyugatra, a Nahicseván-folyó jobb partján, a Zangezur-hegység lábánál helyezkedik el, mintegy 1000 méterrel a tengerszint fölött. A városi önkormányzathoz tartoznak még Başbaşı, Qarağalıq és Daşduz falvak is.
Az örmény hagyomány szerint Nahicsevánt (vagy ahogy Ptolemaiosz említi a 2. században, Naxuanát) Noé alapította és a városban ma is megtalálható egy régi sír és a fölé emelt mauzóleum, ahol állítólag Noé nyugszik és amelyet rendszeresen látogatnak a zarándokok. Ez a legenda azonban csak a 13. században jelent meg először.
Nahicseván már az ókorban, az Artaxiász-, az Arsakida, majd a középkorban a Bagratida-dinasztia idején is az Örmény Királyság egyik fontos városa volt. A 2. században Ptolemaiosz is említést tesz róla és feltételezések szerint azonos lehet Sztrabón Arxatájával, melyet Örményország városai között szerepeltet. Szebeosz örmény püspök és történetíró leírja, hogy Hérakliosz 627-ben áthaladt a városon, amikor a Szászánida birodalom ellen vezetett hadat, más krónikások szerint le is rombolta.
A 11. században a szeldzsukok hódították meg az országot, a 12. században pedig Nahicseván lett az atabégek államának fővárosa. Ebből a korból származik a város egyik jelképe, Mömine-katun mauzóleuma. A 13. században a mongolok, a 14. sz. végén Tamerlán dúlta fel. A 17. században a perzsa Szafavida birodalom hódította meg, majd a 18. század végétől a 19. század elejéig a független Nahicseváni Kánság székhelye volt. A kánságot 1828-ban annektálta az Orosz Birodalom. 1849-től a Jereváni kormányzóság Nahicseváni járásának központja volt. 1896-ban Nahicseván lakossága 7433 fő volt, ebből 2376 örmény, 4512 azeri és 52 orosz. A városban egy pravoszláv és három örmény templom, valamint három mecset volt. 1905-ben az olasz utazó, Luigi Villari megemlíti, hogy a nahicseváni "tatárok" gazdagabbak az örményeknél, az ő tulajdonukban vannak a város környéki földbirtokok és az örmények az ő földjeiken dolgoznak.
A hagyományos nahicseváni kézművesség a cipő- és fejfedőkészítőiről volt nevezetes, ezenfelül a város kereskedelmi központ is volt.
1918 júniusában a várost megszállta a török hadsereg és az ő támogatásukkal novemberben létrejött az elvileg független Araksz Köztársaság, melyet aztán az első Örmény Köztársaság annektált. 1920-ban a Vörös Hadsereg vonult be a városba és néhány hónappal később egy népszavazás eredményeképpen Nahicsevánt Szovjet-Azerbajdzsánhoz csatolták. 1924-ben a Nahicseváni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett.
A Szovjetunió szétesésével kitört a karabahi háború Örményország és Azerbajdzsán között. Ez idő alatt a nagyrészt örmény területtel körbevett autonóm köztársaság blokád alatt volt, és a lakosság nyomorgott. A Bakuval való összeköttetés a háború után is Iránon és Törökországon keresztül zajlik. A központi fejlesztések segítségével a térség jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, a háborús időkhöz képest 2014-re GDP-je 48-szorosára nőtt.
Térkép - Nahicseván (Nakhchivan Autonomous Republic)
Térkép
Ország - Azerbajdzsán
Azerbajdzsán zászlaja |
Az ország lakosságának túlnyomó többsége névlegesen muszlim, de az alkotmány nem deklarál államvallást, és az ország vezetése szekularista. Azerbajdzsán fejlődő ország, de magas a gazdasági fejlettségi ráta és alacsony a munkanélküliség. A Freedom House a demokrácia szintjén a „nem szabad” kategóriába sorolta, és a politikai vezetését 2022-ben "szilárd, tekintélyelvű rezsimnek" nevezte, ahol a polgári szabadságjogok, köztük a sajtószabadság súlyosan sérül.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
AZN | Azeri manat (Azerbaijani manat) | ₼ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
AZ | Azeri nyelv (Azerbaijani language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |
HY | Örmény nyelv (Armenian language) |