Nagaszaki prefektúra (Nagasaki Prefecture)
Nagaszaki prefektúra akkor jött létre, mikor az egykori Hizen tartomány nyugati fele összeolvadt Cusima és Iki szigetek tartományaival. Kínával és Koreával ellentétben, Hirado környéke a kereskedők és a kalózok központja volt.
A XVI. század folyamán katolikus hittérítők és kereskedők érkeztek Portugáliából, akik Hiradóban és Nagaszakiban kezdtek tevékenykedni, ami így a külkereskedelem fő központjává vált. Azonban Oda Nobunaga időszakában a hittérítőket apránként kiszorították a területről, míg végül a Tokugava korszakban a Szakoku nemzetközi elkülönülési törvény alapján a kereszténységet is betiltották. Ez idő alatt a japán külkereskedelem kínai és holland kereskedőkre korlátozódott, akiknek a székhelye Dedzsimában, Nagaszakiban volt, ez idő alatt a kereszténység továbbra is folytatódott, de immár katakombákban.
Ezek a kakure kirisitanok (bujdosó keresztények) próbáknak voltak kitéve: rá kellett lépniük a fumie-ra (eltaposott képek Szűz Máriáról és a szentekről) azért, hogy bebizonyítsák, hogy ők már nem keresztények. A katolikus hittérítők kitiltásával a katolikus országokból származó kereskedők is ki lettek szorítva az országból. Velük együtt a félig japán, félig európai gyerekeiknek is el kellett hagyniuk az országot. A nagy többséget Jagatarára (Jakarta) küldték, és a helyiek a mai napig úgy emlékeznek rájuk, mint az emberekre, akik szívszaggató leveleket írtak, amiket a tengeren keresztül csempésztek be szülőföldjükre.
Napjainkban Nagaszakinak van egy kimagasló kínai negyede, számos katolikus temploma és keresztény helyszíne, melyeknek felkerülését kérvényezték az UNESCO Világörökség listájára. A Meidzsi-restauráció alatt Nagaszaki és Szaszebo a külkereskedelem fő kikötői lettek, majd II. világháború idejére már a Japán Birodalmi Haditengerészetnek és a Mitsubishi Nehéziparnak a fő katonai bázisaivá és hajóépítő központjaivá váltak.
1945. augusztus 9-én az Egyesült Államok atombombát dobott Nagaszakira, ami a becsapódás helyétől egy mérföld sugarú körzetben minden épületet elpusztított és nagymértékű károkat okozott a város többi részein is. Hozzávetőlegesen - embert megöltek, köztük japán civil lőszermunkások ezreit, kb. 2000 koreai kényszermunkást és mintegy 150 japán katonát. Az ipari termelés körülbelül 68-80%-a olyan mértékben elpusztult, hogy hónapokig, sőt legalább egy évig nem tudott helyreállni.
Nagaszaki prefektúra Japán egyik legcsapadékosabb és földcsuszamlások által leginkább sújtott területe. Példaként említhető az 1957 júliusában bekövetkezett iszahajai esőzés és földcsuszamlás, amely során 586 ember vesztette életét, 136 ember eltűnt és 3860-an megsérültek. Továbbá 1982 júliusában Nagaszakiban és a külváros területén egy hasonló katasztrófa történt, melynek a japán kormány jelentése szerint 299 halálos áldozata volt.
Térkép - Nagaszaki prefektúra (Nagasaki Prefecture)
Térkép
Ország - Japán
Japán zászlaja |
Régészeti kutatások szerint a felső paleolitikumban a szigeteket már lakták. A 12. századtól 1868-ig sógunok uralták az országot, a császár nevében. A 17. században elzárkózott a külvilágtól, mely 1854-ig, a kanagavai egyezmény aláírásáig tartott. 1868-ban létrejött a Japán Birodalom, mely agresszív terjeszkedésbe kezdett a régióban, melynek végül a második világháborúban elszenvedett vereségük vetett véget. 1947 óta alkotmányos monarchia, uralkodója, a tennó mára a világ egyetlen császára.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
JPY | Japán jen (Japanese yen) | Â¥ | 0 |
ISO | Nyelv |
---|---|
JA | Japán nyelv (Japanese language) |