Térkép - Moszkva (Moskva)

Moszkva (Moskva)
Moszkva Oroszország fővárosa. Az ország elsődleges politikai, kulturális, gazdasági, oktatási és közlekedési központja. A Moszkvai területen, a Moszkva folyó partján fekvő szövetségi jelentőségű város, az egyik legfontosabb ortodox keresztény vallási központ, „a harmadik Róma”. Több, mint 2500 km²-es területével és 12,6 millió lakosával Európa legnagyobb és legnépesebb városának számít.

Moszkvát a legenda szerint I. György kijevi nagyfejedelem alapította, az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. A 18. és 19. században polgári város volt, a Szovjetunió idején pedig munkásvárossá vált. A városnak tíz közigazgatási körzete és 123 kerülete van. 2009-ben a világ harmadik leggazdagabb városa volt az itt élő milliárdosok számát tekintve, emellett többször volt a világ legdrágább városa. Világviszonylatban is óriásinak számító terei és utcái (melyek közül a leghíresebb a Vörös tér), hatalmas épületei (mint például a Kreml együttese, a Boldog Vazul- és a Megváltó Krisztus-székesegyház vagy a Hét nővér-felhőkarcolók) és rendkívül kiterjedt metróhálózatának állomásai világhírűek. A városkép nagyon sokszínű, ugyanis a cári és a szovjet idők monumentális emlékei mellett megtalálhatók a modern kor épületei is: Európa legmagasabb felhőkarcolói közül sok Moszkvában található.

A mai Moszkva területén már a neolitikumban is éltek, az első települések mintegy háromezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. Az időszámításunk szerinti első évezred második felében szláv törzsek foglalták el a területet. A várost név szerint 1147-ben említik először, 1156-ban Jurij Dolgorukij fejedelem cölöpökkel és vizesárokkal vette körül. 1237–38-ban a tatárok földig rombolták. Ezután újra felépült, és egy független fejedelemség fővárosa lett.

1300-ban Moszkva fejedelme Danyiil Alekszandrovics volt, Alekszandr Nyevszkij fia, a Rurik-dinasztia tagja. A város gyorsan nőtt, köszönhetően annak az előnynek, hogy közel feküdt a Volga folyóhoz. 1304-ben Danyiil fia, az Arany Horda támogatásával uralkodó Jurij Danyiilovics, valamint öccse és utóda, I. Iván (Kalita) győztes háborúinak köszönhetően bővítették a Moszkvához tartozó területeket. 1480-ban III. Ivánnak sikerült megszabadulnia a tatár befolyástól, és Moszkva egy egyre növekvő birodalom fővárosa lett.

A későbbi cárok, például Rettegett Iván uralkodása alatt a birodalom, bár növekedett, lassan hanyatlásnak indult. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felégették Moszkvát. 1610 és 1612 között a lengyel-litván seregek elfoglalták a várost, 1612-ben Nyizsnyij Novgorod és más orosz városok népe fellázadt a lengyel hódítók ellen, elfoglalták a Kremlt és megölték a hódítókat. 1613-ban egy gyűlésen I. Mihályt választották cárrá. Vele kezdetét vette a Romanov-dinasztia uralma, ami több mint háromszáz éven át tartott.

1703-ban, amikor Nagy Péter megalapította Szentpétervárt, Moszkva megszűnt főváros lenni, ám fejlődése nem állt meg. Mikor I. Napóleon császár seregei 1812-ben Moszkva felé közeledtek, nem messze tőle zajlott a borogyinói csata. A városlakók szeptember 14-én kiürítették és felégették a várost. Napóleon seregét annyira megviselte a hideg és az éhség, hogy vissza kellett vonulniuk. A város felszabadítása után elkezdődött az újjáépítés, ekkor épült például a Bolsoj és a Malij Színház, a Sándor-kert és az első moszkvai kórház.

1905 januárjában Alekszandr Adrianovot nevezték ki Moszkva első polgármesterévé. Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb eső Moszkvát tette meg fővárosnak (1918. március 5.). Vasúti csomópontként Moszkva – Leningráddal és Kijevvel együtt – a német offenzíva egyik stratégiai célpontja volt a második világháború alatt.

A Szovjetunió első éveiben a jobb megélhetés reményében számos paraszt vándorolt a falvakból Moszkvába, ahol szakképzetlen munkaerőként gyárakban és építkezéseken dolgoztak – ez megváltoztatta a város addigi polgári arculatát és Moszkva munkásvárossá vált. Az ezredfordulót követően, a második csecsen háború idején Moszkva a csecsen terroristák célpontjává vált. 2004. február 6-án egy metróállomáson bomba ölt meg legalább 40 embert, 2002 októberében pedig a Dubrovka színházban elkövetett merénylet következtében halt meg száznál is több ember.

 
Térkép - Moszkva (Moskva)
Térkép
Google LLC - Térkép - Moszkva
Google LLC
Google Föld - Térkép - Moszkva
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Moszkva
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Moszkva
OpenStreetMap
txu-oclc-15046112.jp...
6382x5000
www.mapcruzin.com
Moscow-city-map-1250...
1500x1900
mappery.com
Moscow-city-map-1250...
1500x1900
www.mappery.com
schema_with_map.jpg
1407x1902
www.solarapex.com
Moscow-Map.jpg
1622x1483
mappery.com
Moscow-Map.jpg
1622x1483
www.mappery.com
B08moscow-map.jpg
1713x1254
hfcc.org
Moscow-Subway-Map.jp...
1183x1765
mappery.com
Moscow-Subway-Map.jp...
1183x1765
www.mappery.com
Moscow-Center-Map.jp...
1200x1696
www.mappery.com
Moscow-Metro-Map.gif
1100x1352
www.moscow-hotels.ne...
MoscowMap.jpg
1132x1313
people.reed.edu
Downtown-Moscow-Tour...
1004x1248
www.mappery.com
moscow.jpg
1004x1248
cryptome.org
map_m.jpg
1268x956
www-sbras.nsc.ru
moscow_map.gif
1060x736
adoptingfromrussia.c...
Map-of-Moscow-Metro-...
900x858
2.bp.blogspot.com
maprussia.jpg
400x539
russia-moscow.com
map_of_moscow.jpg
466x350
www.lonelyplanet.com
Ország - Oroszország
Oroszország zászlaja
Oroszország által katonailag megszállt területek.1. Transznisztria (1992-től)

2. Abházia (2008-tól)
Térkép - Oroszország1296px-Russia_Rail_Map.svg.png
1296px-Russia_Rail_M...
1296x729
freemapviewer.org
Térkép - OroszországRussia_regions_map.png
Russia_regions_map.p...
3008x1728
freemapviewer.org
Térkép - OroszországUn-russia.png
Un-russia.png
3550x2648
freemapviewer.org
Térkép - OroszországRussian_Empire_Map_1912.jpg
Russian_Empire_Map_1...
8397x6048
freemapviewer.org
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
RUB Orosz rubel (Russian ruble) ₽ 2
ISO Nyelv
CE Csecsen nyelv (Chechen language)
CV Csuvas nyelv (Chuvash language)
KV Komi nyelv (Komi language)
RU Orosz nyelv (Russian language)
TT Tatár nyelv (Tatar language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Azerbajdzsán 
  •  Grúzia 
  •  Kazahsztán 
  •  Kína 
  •  Mongólia 
  •  Észak-Korea 
  •  Fehéroroszország 
  •  Finnország 
  •  Lengyelország 
  •  Lettország 
  •  Litvániai Szocialista Szovjetköztársaság 
  •  Norvégia 
  •  Ukrajna 
  •  Észtország