Térkép - HMS Warrior (1860) (HMS Warrior)

HMS Warrior (HMS Warrior)
A HMS Warrior a Brit Királyi Haditengerészet elsőosztályú sorhajója volt. 1859-ben kezdték építeni, alig 19 hónap múlva vízrebocsátották és hét hónappal később szolgálatba állt. A Warrior korának legerősebb hadihajója lett, addig sosem látott méretekkel, tűzerővel és páncélvédelemmel. Sebessége is messze meghaladta a kor egyéb hadihajóinak sebességét.

A Warrior építését megelőzően a hadihajókat kizárólag fából készítették és vitorlás, vagy vitorlás és gőzgépes kombinált üzemmódúak voltak. A fa-hadihajók a tüzérségi robbanó lövedékek elterjedésével váltak korszerűtlenné, ugyanis a tűzerő, védelem és mozgékonyság hármas egységének követelményei fahajók esetén így már nem tarthatók. A kor elterjedt ágyútípusa az elöltöltős, huzagolatlan csövű, 32 fontos ágyú, aminek tömege 2300 kg volt. Az ágyúk méreteit a tömeg és a hátrasikláskor fellépő hatalmas erők miatt nem lehetett tovább növelni, ezért a tűzerőt azzal fokozták, hogy az oldalsortűz alkalmával gyakorlatilag minden rendelkezésre álló tüzérségi eszközzel egyetlen célra lőttek és igyekeztek egy időpillanatban elsütni valamennyit. A kor hadihajói 100-130 ágyút hordoztak három fedélzeten, oldalsortűz esetén percenként 800 kg körüli tömegű lövedékkel pusztíthatták a célt.

A gőzgépek elterjedésével a francia haditengerészet – III. Napóleon alatt – a Brit Birodalom friss vetélytársává lépett elő a tengereken. A franciák, mivel a nyomasztó brit mennyiségi fölényt megfelelő anyagi erőforrások és ipari kapacitás hiányában ellensúlyozni nem tudták, ezért a minőségre helyezték a hangsúlyt. 1850-ben megépítették a Napóleon nevű gőzgépes hadihajót, ami fegyverkezési versenyt indított el. 1858-ra Nagy Britannia és Franciaország összesen 32 darab gőzgépes, csavarhajtású hadihajóval rendelkezett. A fából készített hadihajókban azonban a gőzgép és a szén többlettömege már a korábban szokásos oldalsortüzet sem tette lehetővé, mivel a túlterhelt faszerkezet könnyen megroppanhatott volna. Előfordult olyan, hogy a hagyományos oldalsortüzet alkalmazó gőzgépes fa-hadihajónak rögtön szárazdokkba kellett vonulni, mert fedélzeti gerendáinak és oldalbordáinak nagy része eltört vagy meghasadt. Az oldalsortűz hullámzóvá vált, a hajóorrnál kezdték a tüzelést, és az végighaladt a tatig. Ez viszont csökkentette a tüzérség hatékonyságát.

Ekkor megint a franciák léptek először, Dupey de Lôme vaslemezekkel páncélozott hajóval, a Gloire-ral állt elő. Ezt 1858 márciusában kezdték építeni, és áprilisban Angliában szinte pánikhangulatot váltott ki. Az Admiralitás június 28-i jelentése szerint: „Franciaország megkezdte a nagy sebességű fregattok építését, melyek oldalát vastag fémlemezek védik, és ez parancsolóan szükségessé teszi, hogy országunk késedelem nélkül ugyanígy járjon el.” Eleinte csak a francia hajó lemásolását tervezték, de Sir John Packington, a haditengerészet vezérkari főnöke Isaac Watts terveire támaszkodva elfogadtatta a parlamenttel egy teljesen újszerű hajó építésének programját: ez volt a Warrior.

A terv célja, hogy a létező legnagyobb, leggyorsabb, legerősebb és legjobban páncélozott hajója legyen. Versenytárgyalást írtak ki 1859. április 29-re, amit a Thames Iron Works of Blackwall cég nyert el.

 
Térkép - HMS Warrior (HMS Warrior)
Ország - Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság zászlaja
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak.

Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Térkép - Egyesült KirályságUnited_Kingdom_relief_location_map.jpg
United_Kingdom_relie...
1348x2083
freemapviewer.org
Térkép - Egyesült KirályságTopographic_Map_of_the_UK_-_Blank.png
Topographic_Map_of_t...
1750x2545
freemapviewer.org
Térkép - Egyesült KirályságUnited_Kingdom_map.png
United_Kingdom_map.p...
1973x3023
freemapviewer.org
Térkép - Egyesült Királyságunited_kingdom_rel87.jpg
united_kingdom_rel87...
1032x1216
freemapviewer.org
Térkép - Egyesült KirályságMap_of_the_administrative_geography_of_the_United_Kingdom.png
Map_of_the_administr...
2806x4179
freemapviewer.org
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
GBP Font sterling (Pound sterling) £ 2
ISO Nyelv
EN Angol nyelv (English language)
GD Gael nyelvek (Gaelic language)
CY Walesi nyelv (Welsh language)
Neighbourhood - Ország  
  •  Ír-sziget