HMS Belfast
A HMS Belfast a Brit Királyi Haditengerészet Town-osztályú nagy méretű könnyűcirkálója. Testvérhajója a HMS Edinburgh. Nem sokkal a második világháború kitörése előtt állt szolgálatba. A háború első éveit (1939 novemberétől 1942 novemberéig) szárazdokkban töltötte, mert egy német akna súlyosan megrongálta. 1942-től a sarkvidéki konvojoknál látott el kísérőfeladatokat. 1943-ban részt vett az Északi tengeri csatában. 1944. június 6-án a normandiai partraszállást támogatta. Ott volt a koreai háborúban is.
1963-ban kivonták a szolgálatból. Először fel akarták darabolni, de egy magánkezdeményezés után múzeumhajónak alakították át a Temzén Londonban. 1971-ben nyílt meg a nagyközönség számára, mint a Hadtörténeti Múzeum része.
A Belfast egy Town-osztály Edinburgh-alosztályába tartozó nagy méretű könnyűcirkáló, a Leander osztály továbbfejlesztése. A hajóosztályt az 1930-as években az Admiralitás rendelte meg válaszul a Japán Császári Haditengerészet Mogami-osztályú nagy méretű könnyűirkálóira. A Mogami osztályú cirkálók 11 200 tonnásak voltak 15 darab 15,5 cm-es ágyúval öt lövegtoronyban. Mivel a nemzetközi haditengerészeti szerződések a 15 db már meglévő egységben korlátozták a brit Királyi Haditengerészet 203 mm-es kaliberű főtüzérséggel felszerelt nehézcirkálóinak számát, ezért az Admiralitás nehézcirkáló méretű és páncélzatú, de 8 db 203 mm-es főtüzérség helyett 12 db 152 mm-es kaliberű főtüzérséggel felszerelt, ezért a nemzetközi szerződések alapján csak könnyűcirkálónak minősülő, összesen 21 db (10 db Town és 11 db Fiji osztályú) nagy méretű könnyűcirkáló építését tervezte. Az Admiralitás koncepciója szerint a Town-osztály hajói páncélzatának ki kellett bírna az ellenséges nehézcirkálók 8"-os (203 mm) lövedékeinek telitalálatát, azaz képesnek kellett lenniük a nehézcirkálókkal való harcra és azok leküzdésére, fő fegyverzetként 12 darab 15 cm-es ágyúval kellett rendelkezniük. Az első Town-osztályú cirkáló, a 9100 tonnás HMS Southampton 1936. március 10-én állt szolgálatba.
A Town osztály egységei nem voltak egyformák, az első 5 db cirkáló (HMS Southampton, HMS Birmingham, HMS Glasgow, HMS Newcastle, HMS Sheffield) 9100 tonnás cirkáló alkotta a Southampton alosztályt, a következő 3 db cirkáló (HMS Gloucester, HMS Liverpool, HMS Manchester) pedig a kissé nagyobb, 9400 tonnás Gloucester alosztályt. A Town osztály harmadik, legnagyobb méretű alosztálya volt az Edinburgh-alosztály, ezek hosszabbak, szélesebbek és jóval nehezebbek voltak nemcsak Town-osztályú elődeiknél, de a szolgálatban álló brit nehézcirkálóknál is. Kéményeik és hátsó lövegtornyaik elrendezésén változtattak a Town-osztály korábbi 8 db cirkálójához képest. Az Endinburgh-alosztálynál az eredeti tervekben 16 darab ágyú lett volna, de a négy löveggel felszerelt tornyot nem sikerült kivitelezni, így három csövű került beépítésre.
A Belfast építése még ebben az évben megkezdődött. December 10-én fektették le a hajógerincet Harland és Wolff-nál Belfastban. A várható költség 2 141 514 £-ba volt; a fegyverek 75 000 £-ba és a légi járművek (két Supermarine Walrus) 66 500 £-ba. 1938. március 17-én, Szent Patrik napján bocsátotta vízre Anne Chamberlain, a brit miniszterelnök felesége. Ekkor készült el a Town-osztály harmadik alosztája, a Belfast-tal és a testvérhajójával a HMS Edinburgh-val.
1963-ban kivonták a szolgálatból. Először fel akarták darabolni, de egy magánkezdeményezés után múzeumhajónak alakították át a Temzén Londonban. 1971-ben nyílt meg a nagyközönség számára, mint a Hadtörténeti Múzeum része.
A Belfast egy Town-osztály Edinburgh-alosztályába tartozó nagy méretű könnyűcirkáló, a Leander osztály továbbfejlesztése. A hajóosztályt az 1930-as években az Admiralitás rendelte meg válaszul a Japán Császári Haditengerészet Mogami-osztályú nagy méretű könnyűirkálóira. A Mogami osztályú cirkálók 11 200 tonnásak voltak 15 darab 15,5 cm-es ágyúval öt lövegtoronyban. Mivel a nemzetközi haditengerészeti szerződések a 15 db már meglévő egységben korlátozták a brit Királyi Haditengerészet 203 mm-es kaliberű főtüzérséggel felszerelt nehézcirkálóinak számát, ezért az Admiralitás nehézcirkáló méretű és páncélzatú, de 8 db 203 mm-es főtüzérség helyett 12 db 152 mm-es kaliberű főtüzérséggel felszerelt, ezért a nemzetközi szerződések alapján csak könnyűcirkálónak minősülő, összesen 21 db (10 db Town és 11 db Fiji osztályú) nagy méretű könnyűcirkáló építését tervezte. Az Admiralitás koncepciója szerint a Town-osztály hajói páncélzatának ki kellett bírna az ellenséges nehézcirkálók 8"-os (203 mm) lövedékeinek telitalálatát, azaz képesnek kellett lenniük a nehézcirkálókkal való harcra és azok leküzdésére, fő fegyverzetként 12 darab 15 cm-es ágyúval kellett rendelkezniük. Az első Town-osztályú cirkáló, a 9100 tonnás HMS Southampton 1936. március 10-én állt szolgálatba.
A Town osztály egységei nem voltak egyformák, az első 5 db cirkáló (HMS Southampton, HMS Birmingham, HMS Glasgow, HMS Newcastle, HMS Sheffield) 9100 tonnás cirkáló alkotta a Southampton alosztályt, a következő 3 db cirkáló (HMS Gloucester, HMS Liverpool, HMS Manchester) pedig a kissé nagyobb, 9400 tonnás Gloucester alosztályt. A Town osztály harmadik, legnagyobb méretű alosztálya volt az Edinburgh-alosztály, ezek hosszabbak, szélesebbek és jóval nehezebbek voltak nemcsak Town-osztályú elődeiknél, de a szolgálatban álló brit nehézcirkálóknál is. Kéményeik és hátsó lövegtornyaik elrendezésén változtattak a Town-osztály korábbi 8 db cirkálójához képest. Az Endinburgh-alosztálynál az eredeti tervekben 16 darab ágyú lett volna, de a négy löveggel felszerelt tornyot nem sikerült kivitelezni, így három csövű került beépítésre.
A Belfast építése még ebben az évben megkezdődött. December 10-én fektették le a hajógerincet Harland és Wolff-nál Belfastban. A várható költség 2 141 514 £-ba volt; a fegyverek 75 000 £-ba és a légi járművek (két Supermarine Walrus) 66 500 £-ba. 1938. március 17-én, Szent Patrik napján bocsátotta vízre Anne Chamberlain, a brit miniszterelnök felesége. Ekkor készült el a Town-osztály harmadik alosztája, a Belfast-tal és a testvérhajójával a HMS Edinburgh-val.
Térkép - HMS Belfast
Térkép
Ország - Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság zászlaja |
Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több, mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
GBP | Font sterling (Pound sterling) | £ | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
EN | Angol nyelv (English language) |
GD | Gael nyelvek (Gaelic language) |
CY | Walesi nyelv (Welsh language) |