Glarus kanton (Kanton Glarus)
Glarus (svájci német dialektusban Glaris, franciául Glaris, olaszul Glarona, rétorománul Glaruna) kanton Svájc keleti felén. Lakosságának négyötöde német anyanyelvű. Székhelye Glarus.
A legenda szerint a Linth-völgy népét egy ír születésű szerzetes, Säckingeni Fridolin térítette meg a kereszténységre a 6. században. A később szentté avatott Fridolin alapította a säckingeni kolostort is 538-ban. Az alemannok a 8. század elején kezdtek el a völgybe települni és nyelvük a 11. századra dominánssá vált a környéken. A 9. századtól kezdve a Glarus (akkori nevén Clarona) környéki földek a säckingeni kolostor birtokába mentek át, 1288-ban pedig a kolostor jogai a Habsburgokhoz kerültek.
Glarus 1352-ben csatlakozott az Ósvájci Konföderáció három alapítójához, mint a Nyolcak Szövetségének (Bund der Acht Orte) egyike. A kantoni népgyűlésről (Landsgemeinde) az első feljegyzés 1387-ből származik. 1388-ban a näfelsi csatában visszaverték a völgy visszahódítására érkező Habsburg-csapatokat. A csatában a glarusiak Szent Fridolint ábrázoló zászló köré gyűltek, és ettől kezdve szerepel a szent a kanton zászlaján és címerén.
1517-ben Werdenberget a kantonhoz csatolták. 1506 és 1516 között Glarusban prédikált a későbbi vallásreformer, Ulrich Zwingli. A kanton a reformáció után is katolikus maradt és 1564-re Zwingli valamennyi követőjét elűzték. A protestantizmus azonban ennek ellenére elterjedt és a kanton 1623-ban úgy döntött, hogy a katolikusok és protestánsok külön gyűléseznek, 1683-tól kezdve pedig külön törvényszékeik is voltak. 1798 és 1803 között Glarus a Napóleon által létrehozott Linth kanton része volt. 1836-ban létrejött a kanton alkotmánya, amelyben egyesítették az addig vallási alapon kettéválasztott népgyűlést.
2007-ben Glarus volt az első svájci kanton, amelyik 16 évre csökkentette a választójog határát.
A legenda szerint a Linth-völgy népét egy ír születésű szerzetes, Säckingeni Fridolin térítette meg a kereszténységre a 6. században. A később szentté avatott Fridolin alapította a säckingeni kolostort is 538-ban. Az alemannok a 8. század elején kezdtek el a völgybe települni és nyelvük a 11. századra dominánssá vált a környéken. A 9. századtól kezdve a Glarus (akkori nevén Clarona) környéki földek a säckingeni kolostor birtokába mentek át, 1288-ban pedig a kolostor jogai a Habsburgokhoz kerültek.
Glarus 1352-ben csatlakozott az Ósvájci Konföderáció három alapítójához, mint a Nyolcak Szövetségének (Bund der Acht Orte) egyike. A kantoni népgyűlésről (Landsgemeinde) az első feljegyzés 1387-ből származik. 1388-ban a näfelsi csatában visszaverték a völgy visszahódítására érkező Habsburg-csapatokat. A csatában a glarusiak Szent Fridolint ábrázoló zászló köré gyűltek, és ettől kezdve szerepel a szent a kanton zászlaján és címerén.
1517-ben Werdenberget a kantonhoz csatolták. 1506 és 1516 között Glarusban prédikált a későbbi vallásreformer, Ulrich Zwingli. A kanton a reformáció után is katolikus maradt és 1564-re Zwingli valamennyi követőjét elűzték. A protestantizmus azonban ennek ellenére elterjedt és a kanton 1623-ban úgy döntött, hogy a katolikusok és protestánsok külön gyűléseznek, 1683-tól kezdve pedig külön törvényszékeik is voltak. 1798 és 1803 között Glarus a Napóleon által létrehozott Linth kanton része volt. 1836-ban létrejött a kanton alkotmánya, amelyben egyesítették az addig vallási alapon kettéválasztott népgyűlést.
2007-ben Glarus volt az első svájci kanton, amelyik 16 évre csökkentette a választójog határát.
Térkép - Glarus kanton (Kanton Glarus)
Térkép
Ország - Svájc
Svájc zászlaja |
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
CHF | Svájci frank (Swiss franc) | Fr | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |
DE | Német nyelv (German language) |
IT | Olasz nyelv (Italian language) |
RM | Romans nyelv (Romansh language) |