Gambier-szigetek (Gambier)
A Gambier-szigetek (franciául: Îles Gambier, hivatalosan Archipel des Gambier) egy szigetcsoport a Dél-Csendes-óceánon. A terület politikailag Francia Polinéziához tartozik. Ez a világ legnagyobb atoll-láncca, amely a Csendes-óceánban egy Nyugat-Európányi területet foglal el. A Gambier-szigetek vulkanikus eredetűek. Az Acteon-szigetcsoportot és a közeli Temoe atoll csoportot néha szintén a Gambier-szigetekhez sorolják.
Ahogy a Dél-Csendes-óceán vulkanikus eredetű szigeteit általában, a Gambier-szigeteket is a csendes-óceáni, indiai, eurázsiai és Fülöp-szigeteki tektonikus lemez mozgása hozta életre. A lemezek ütközése a lávát a tengerfenékről felfelé tolta, amely szigeteket hozott létre. A folytonos mozgás eredménye képen szigetláncok alakultak ki mindenfelé az óceánon. Később a kihűlt és megkeményedett kőzeteket az óceán vize erodálta és kialakultak az atollok. A szigetek körül kialakult korálzátonyok megmaradtak, a szigetek pedig elkoptak, ezáltal hatalmas kör alakú zátonyok is kialakultak, amelyekben néha megmaradt a sziget is. Az így kialakult lagúnákban az élet nyugodt és hemzsegő. A másik típusú sziget a motu, amely a korálzátonyok tetejére lerakódott vékony rétegű homokból jött létre. Ezeken csupán néhány kókusz pálma van általában és az élőlények száma is igen csekély. A Gambier-szigetek Francia Polinézia legtávolabbi szigetcsoportja, mintegy 1643 km Tahititől. A 8 km hosszú, 14 km2-es Mangareva szigetet 64 km hosszú korálzátony zárja körbe, amelyen három átjáró létezik a nyílt óceán és a sziget között. Mangareva mellett szintén fontos sziget még Akamaru, Angakauitai, Aukena, Kamaka, Kouaku, Makapu, Makaroa, Manui, Mekiro és Taravai. Ezek Mangarevához hasonlóan vulkanikus eredetűek. Vannak közöttük azonban korálszigetek is, mint például Papuri, Puaumu, Totengengie és a Tokorua szigetcsoport.
Mangareva teljes népessége 2006-ban 1103 fő volt. A legnagyobb település Rikitea falu Mangareva szigetének keleti részén található. A Gambier-szigetek legmagasabb pontja a Mangareva déli partján magasodó Duff-hegy, amelynek magassága 441 m.
Gazdaságuk szerény mezőgazdaságon, valamint a gyöngytenyésztésen alapszik.
Ahogy a Dél-Csendes-óceán vulkanikus eredetű szigeteit általában, a Gambier-szigeteket is a csendes-óceáni, indiai, eurázsiai és Fülöp-szigeteki tektonikus lemez mozgása hozta életre. A lemezek ütközése a lávát a tengerfenékről felfelé tolta, amely szigeteket hozott létre. A folytonos mozgás eredménye képen szigetláncok alakultak ki mindenfelé az óceánon. Később a kihűlt és megkeményedett kőzeteket az óceán vize erodálta és kialakultak az atollok. A szigetek körül kialakult korálzátonyok megmaradtak, a szigetek pedig elkoptak, ezáltal hatalmas kör alakú zátonyok is kialakultak, amelyekben néha megmaradt a sziget is. Az így kialakult lagúnákban az élet nyugodt és hemzsegő. A másik típusú sziget a motu, amely a korálzátonyok tetejére lerakódott vékony rétegű homokból jött létre. Ezeken csupán néhány kókusz pálma van általában és az élőlények száma is igen csekély. A Gambier-szigetek Francia Polinézia legtávolabbi szigetcsoportja, mintegy 1643 km Tahititől. A 8 km hosszú, 14 km2-es Mangareva szigetet 64 km hosszú korálzátony zárja körbe, amelyen három átjáró létezik a nyílt óceán és a sziget között. Mangareva mellett szintén fontos sziget még Akamaru, Angakauitai, Aukena, Kamaka, Kouaku, Makapu, Makaroa, Manui, Mekiro és Taravai. Ezek Mangarevához hasonlóan vulkanikus eredetűek. Vannak közöttük azonban korálszigetek is, mint például Papuri, Puaumu, Totengengie és a Tokorua szigetcsoport.
Mangareva teljes népessége 2006-ban 1103 fő volt. A legnagyobb település Rikitea falu Mangareva szigetének keleti részén található. A Gambier-szigetek legmagasabb pontja a Mangareva déli partján magasodó Duff-hegy, amelynek magassága 441 m.
Gazdaságuk szerény mezőgazdaságon, valamint a gyöngytenyésztésen alapszik.
Térkép - Gambier-szigetek (Gambier)
Térkép
Ország - Francia Polinézia
 |
 |
A Francia Polinéziát alkotó szigetcsoportok hivatalosan csak a francia protektorátus megalapítása után egyesültek 1889-ben. A szigetek közül a polinézek a Marquises-szigeteket hódították meg először i.sz. 300 körül, majd később, 800 körül a Társaság-szigeteket is. A polinézek laza törzsi szerveződésben éltek.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| XPF | Csendes-óceáni valutaközösségi frank (CFP franc) | â‚£ | 0 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| FR | Francia nyelv (French language) |
| TY | Tahiti nyelv (Tahitian language) |