Térkép - Dubaj (Dubai)

Dubaj (hivatalos magyar átírása szerint ) vagy Dubai (az elterjedt angol átírás szerint) az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városa és az azonos nevű emírség (emirátus) fővárosa. A Perzsa-öböl déli partján fekszik, az Arab-félszigeten. Dubaj önkormányzatát szokás Dubaj Államnak (Dubai State) is nevezni, hogy megkülönböztessük az azonos nevű emirátustól.

A 18. században kis halászfaluként alapított település a 21. század elejére kozmopolita nagyvárossá nőtte ki magát, a turizmusra és a vendéglátásra összpontosítva. Ma a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. Egyben Nyugat-Ázsia üzleti központjává törekszik válni. Az utas- és teherszállítás egyik jelentős globális közlekedési csomópontja is.

A számtalan innovatív, nagyszabású építészeti és egyéb beruházásaival, valamint kiemelkedő sporteseményeivel szintén ismertté vált a világ számára. Ez a megnövekedett érdeklődés, valamint a város „globális várossá” és nemzetközi üzleti központtá válása kiemeltté tette a munkások és emberi jogok kérdését is a nagy tömegű dél-ázsiai munkaereje terén. A 2020-as évek elején itt található a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa.

A Dubaj szó nyelvi eredete vita tárgyát képezi, mivel néhány kutató perzsa eredetűnek gondolja, míg mások arabnak vélik. Fedel Handhal, az Egyesült Arab Emírségek kultúrtörténetének kutatója szerint a Dubaj szó a Daba kifejezésből származik [további származéka Yadub], ami csúszást jelent, és valószínűleg a Dubaj-öböl áramlására utal.

Az iszlám kultúra születéséről a Délkelet-Arab-félszigeten nagyon keveset tudunk, kivéve, hogy a környék számos ősi városa kereskedelmi központ volt a keleti és a nyugati világ között. Az ősi mangrovemocsár maradványait, melynek létezése legalább 7000 évre nyúlik vissza, a csatornarendszer átépítésekor fedezték fel Dubajban. 5000 évvel ezelőtt még homok borította a területet, beleértve a város mostani partvonalát is.

Az iszlám elterjedése előtt a helyiek Badzsirnak hódoltak. Ez az időszak a bizánci nagyhatalmak időszaka volt. Az iszlám elterjedése után Ummajjád kalifa kezébe került a hatalom. A Dubaji Múzeum ásatásai szerint Al-Jumayra (Dzsumeira) régióban találtak több leletet, mely az omajjád-időszak fennállását igazolja. A legkorábbi írásos feljegyzés, mely említést tesz Dubajról, 1095-ből származik, az andalúz–arab földrajztudós, Abu Abdullah al-Bakri említi földrajzkönyvében. A velencei gyöngykereskedő, Gaspero Balbi 1580-ban látogatott a területre, Dubajt (Dibei) gyöngyipara miatt említi meg. A város fennállásáról hivatalos források csak 1799 után értekeznek.

A 19. század elején, az Al Abu Falasa-klán (House of Al-Falasi) létesítette Dubajt, amely továbbra is Abu-Dzabitól függött, egészen 1833-ig. 1820. január 8-án a dubaji sejk és a régió többi sejkje aláírta az Általános Tengerbiztonsági Békeszerződést a brit kormánnyal. 1833-ban azonban az Ál Maktúm-dinasztia (szintén a House of Al-Falasi klán leszármazottjai) Bani Yas törzse elhagyta Abu-Dzabit, és átvette Dubai irányítását az Abu Fasala-klántól minden ellenállás nélkül.

Dubaj az 1892-es kizárólagos megállapodás értelmében az Egyesült Királyság védelme alá került, így a britek beleegyeztek abba, hogy megvédjék Dubajt az Oszmán birodalom támadásai ellen. Az 1800-as években két katasztrófa is sújtotta a várost. Az első 1841-ben következett be, amikor a helyi Bur Dubaiban himlőjárvány tört ki, melynek hatására a lakosok nagy része keletebbre, Deirába költözött. A második 1894-ben, amikor Deirában pusztított tűzvész, s a legtöbb otthon leégett. Ennek ellenére a város földrajzi fekvése miatt továbbra is vonzotta a kereskedőket a régióba. A dubaji emír szívesen fogadta őket, és csökkentette a kereskedelmi adók összegét is, amely a régió akkori legfontosabb kereskedelmi csomópontjaiból, a távoli Sardzsából (Sharjah) és Bandar Lengehből is ide csalogatta az üzletkötőket.