Cshoszan (Ch’osan-gun)
megye Észak-Koreában, Csagang tartományban.
Területén eredetileg egy nevű falu létezett, amely 1402-ben az nevet kapta, majd 1413-ban megyei rangra emelték néven. 1724-ben visszafokozták községre, 1777-ben pedig felvette a nevet. Megyei rangra 1895-ben emelték.
Északról az Jalu (határfolyó) folyó, nyugatról Usi, délről Kophung, keletről pedig Üvon megyék határolják.
Legmagasabb pontja az méter magas.
Területén eredetileg egy nevű falu létezett, amely 1402-ben az nevet kapta, majd 1413-ban megyei rangra emelték néven. 1724-ben visszafokozták községre, 1777-ben pedig felvette a nevet. Megyei rangra 1895-ben emelték.
Északról az Jalu (határfolyó) folyó, nyugatról Usi, délről Kophung, keletről pedig Üvon megyék határolják.
Legmagasabb pontja az méter magas.
Térkép - Cshoszan (Ch’osan-gun)
Térkép
Ország - Észak-Korea
 |
 |
| Észak-Korea zászlaja | |
Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| KPW | Észak-koreai von (North Korean won) | â‚© | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KO | Koreai nyelv (Korean language) |